Igen, persze jó lenne föld alá vinni a forgalmat, esetleg visszahozni a villamost, vagy legalább egy nyamvadt biciklisávot varázsolni a szélére, de úgy tűnik, már ennél kevesebb is sokat javítana a Kossuth Lajos utcán: elég lenne szebbé tenni a portálokat, kirakatokat. Fodor Gergely, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társasagának tagja ma reggel egy baromi jó linket küldött egy most nyíló kiállításuk kapcsán (aki türelmetlen elolvasni a levelet, kattintson a képre). Mint írja:

Na akkor a homárosodás jegyében következzék egy olvasói levél. Egy kicsit talán kusza, de hát "zűrzavaros megoldásokról" lesz benne szó, meg egy csomó érdekes észrevételről. Lássuk hogy látja egy helyi építész a Hollán Ernő utca sétálósodását, amiről egyébként Solaitid írt egy remek posztot a napokban. Onnan loptam a képeket is "a kis mérges arcú szöszkével" együtt.

A tegnapi nagy zuglói izlésvitában kommentelte oda Ököl, a dr-oid bloggere a következőket:

T. Urbanisták!

Ezt az épületet nap mint nap láttam az 1-es villamosból. Mindig filóztam, vajon szívesen laknék-e benne. Tudtok valami közelebbit erről?
Én csak varjúvárként hívom.

www.panoramio.com/photo/15737325

Bár a neten keringő futurista látványtervekből ritkán születik poszt az Urbanistán (legtöbbször csak linkgyűjteményben landolnak, bár lehet hogy hamarosan indítok nekik egy külön blogot). Ám ezzel most kivételt teszek. Tegnap ugyanis elég sokakat érdekelt, milyenek is lesznek a jövő városi fái, ez a modell pedig épp erre próbál választ adni. A képen látható szerkezet tulajdonképpen mindazt tudja, amit egy valódi fa: árnyékot ad, "leveleivel" javítja a levegő minőségét és hasznosítja a napenergiát.

Van nekem egy tuti biznisz ötletem, amit merő jófejségből megosztok a nyájas Olvasókkal. Kitaláltam, hogy nem légszennyezéstűrő fafajok kellenek az önkormányzatoknak - melynek pedig most nagy keletje van - hanem dőléstűrők. Ha még egy választópolgárt agyoncsap egy viharban kidőlő famatuzsálem, akkor biztos elkezdik keresni a megoldást. Az általam nemesített Bivalyerős-berkenye, Sziklaszilárd-szil és társaik soha nem dőlnek ki. Persze a nemesítés, minősítés miegymás hosszú és fáradságos munka, ezért ezt meg is spórolnám. Tök mindegy mit adok el. Mire évtizedekkel később kiderül, hogy az addigra nagyra nőtt fáim valóban viharállók-e, addigra már rég elfelejtetik, hogy ki és kitől szerezte be a suhángokat.

Nem is olyan rég volt szó egy remek képes virágágyásról (Újpest címere az István úton), most egy újabbat fedezett fel aesculus a Táj-kert bloggere. A Harminckettesek teréről van szó, ahol egy tényleg mutatós magyar címert raktak ki virágokból az emlékmű tövébe. Nagyon jól néz ki, bár az még nekem, laikusnak is feltűnt, hogy meg kellett volna kicsit dönteni a felszínt: úgy jobban lehetett látni a képet. Aki viszont a botanikai és történelmi háttérre kíváncsi, az olvassa el az eredeti posztot!

Nem rég fedeztem fel a Táj-Kert blogot, ahol Aesculus néhány napja irredenta virágágyásokról készített összeállítást. Bár a poszt is nagyon izgalmas, de a kommentek közt szintén felmerül egy érdekes kérdés: hol van ma olyan szép, képes virágágágyás, mint egykor a Szabadság téren volt. Éppen ezért örültem meg, amikor Éva egy újpesti kiültetés fotóját küldte el az Urbanistának.

Miközben időről időre felröppen a Dunán átívelő budapesti gyalogoshíd terve (igaz mostanában már csak Duna-ágakon, például a Kopaszi-gátnál vagy a Margitszigetre), teljesen elkerülte a figyelmemet egy igazán grandiózus elképzelés. Pedig a Tisza fölé tervezett kerékpáros-gyalogos átjáróra, mely állítólag az Európai Unió legnagyobbja lesz, már 2007-ben pályázatot írtak ki. A www.tiszafovarosa.hu oldalról származó információk és néhány látványterv alant. (Sajnos azt, ami a mezei bloggert és felteszem az olvasókat is legjobban érdekelné, ti. milyen hosszú lesz az új rekorder, sajnos nem találtam a honlapon. A látványtervek is inkább a hídfők térségére koncentrálnak, mintsem magára a hídra, de azért érdekes)

Ha magyar Manhattan-ről van szó, akkor az általában Csepelt jelenti (annak ellenére, hogy húsz éve csak tervek vannak), bár olykor-olykor angyalföldi és ferencvárosi felhőkarcolókról is keringtek hírek. Közben pedig felröppent, hogy Érd happolja el a kitüntető címet - már amennyiben ez kitüntetőnek mondható. Nos nem kell megijedni, az érdi Manhattan-ről szóló szóbeszéd enyhe túlzás. Mint az Ingatlanmagazin írja:

A Városképp tegnapi posztja kimerítően foglalkozott a Belváros új főutcájának tervével, a Városjáró mai írása pedig annak a korábban meglebegtetett hírnek eredt a nyomába, hogy most akkor milyen világítás is kerül majd az újra álmodott út mellé. Úgy tűnik, az V. kerület példamutató módon áll a blogokhoz, így Tamásnak is részletesen elmondtak mindent. Mint írja:

"Két éve még ezernyi, a 80-as években légtisztítási céllal telepített bokorerdő nőtt itt, óriási légzőfelülettel, gazdag élővilággal. Vakondok, mezei egerek, sünök és énekesmadarak ezrei laktak ott, nyáron pillangók repkedtek, szúnyogok döngtek. De aztán 2007 telén jöttek a villás tépőgépek és heteken át brutális módon tépték ki, irtották ki a bokrokat, 2008-ban visszatérve kitépték a maradékot, még az életre kelt kisebb hajtásokat is. A környezetromboló tevékenység eredményeként a terület pusztává vált, óriási csábítást jelentve az illegális szemétlerakóknak." - emlékszik vissza Szomor Katalin, biológus a Toronyhír oldalán, milyen volt a közelmúltban az ELMÜ Kelet-pesti áramelosztó tulajdonában lévő Adria és Neptun utca melletti hatalmas szeméttenger. Mint írja, jelen pillantban teljesen érthetetlen módon semmire sem használható a terület, pedig beépíteni amúgy sem lehetne, vagyis adva lenne egy hely, ahol sétálni vagy ne adj' Isten kutyát sétáltatni lehetne. További részletek a Toronyhíren.

Még ki sem hűlt a monitorom a Belváros új főutcájáról szóló poszt megírása óta, Kambekk, a Városjáró hibákra mindig éles szemű bloggere máris talált valamit, ami nem stimmel. Megbízható forrásokból ugyanis úgy értesült, hogy a nagy felújítással/sétálósítással párhuzamosan nem kandelábereket vagy klassz dizájnlámpákat, hanem "ipari lámpaoszlopokat" helyeznek majd ki a Belváros új főutcájába. Alant olvasható a levele:

Ronda, tájidegen házak sokfelé vannak - és sokfelé vitáznak azon, hogy vajon azok-e. Attila az Izabella utcában szúrt ki egy "szörnyházat" amiről felháborodosában leírást is küldött az Urbanistának. Mivel a héten arra volt dolgom, lefényképeztem. Igaz pár bemelegítő kép után lemerültem, de azért a lényeg rajta van. Levél és a többi kép alant:

Amikor felröppent a hír a Nemzeti Szálló újjáépítéséről, engem rögtön az kezdett érdekelni, hogy vajon milyen színű lesz. (És úgy tűnt sokakat foglalkoztatott, vajon marad-e a bordélykék, vagy jön-e valami jobb). Most egy sajtóközlemény kapcsán rákérdezhettünk, és megkaptuk a választ. A tervek szerint a 2009 júniusában nyíló Hotel Nemzeti fehér lesz. A közlemény - minket érintő része - pedig így szól:

Március 14-én lép életbe az a minisztériumi rendelet, amely 195 épületet/területet nyilvánít műemlékké, a műemléki értékek elvesztése miatt nyolc ingatlan védettségét pedig törli, írja az Építészfórum. Ami Budapestet illeti, a listán szerepel "a Kodály körönd két bérháza, az Állatkert (hogy hogy nem volt még védett???), az egykori Postapalota a Krisztina körúton, a Hold utcai és a Hunyadi téri vásárcsarnok, a MUOSZ kiürített székháza az Andrássy úton, valamint számos VI. és VII. kerületi lakóház, melyek többsége az elmúlt két évben már ideiglenes védettséget élvezett, korábban azonban bontásukat tervezték." A VIII. kerületi Tisztviselőtelepet műemléki jelentőségű területté nyilvánították. A töröltek között elromosodott népi építészeti alkotások és brutálisan felújított darabok vannak (pl. az érsekvadkerti klasszicista intézői lak és egy sümegi lakóházsor). A teljes lista word doksiban letölthető innen.