Azt gondoltam, hogy az Urbanista első, olvasók által küldött anyaga egy fénykép lesz egy különösen szép erkélyről vagy egy különösen randa lakóparkról. Ehelyett kaptunk ajándékba egy korábban nem publikált, két kolumnás, hátterezős cikket, amelyben megszólal a ferencvárosi, a fővárosi és az ex-fővárosi főépítész is. A téma pedig a Duna City projekt, illetve ennek kapcsán a Duna parti fejlesztések és a budapesti felhőkarcolók. Az anyag eredetileg a Budapesti7Napnak készült, de mire megszületett, a lap megszűnt. Így hát Jucika elküldte nekünk az írását, amiért örök hála. A tovább gombra kattintva a vágatlan verzió olvasható:

Még idén megindulhat a dél-pesti városközpont kiépítése

A Kvassay út – Soroksári út – Ráckevei Duna-ág által határolt területen tervezett mintegy 1,2 milliárd euró értékű ingatlanbefektetés, a Duna City projekt idén tavasszal bekerült a cannes-i ingatlanos szakkiállítás, a MIPIM tíz legjobbja közé. Azaz, a külföldi befektetők érdeklődésére leginkább számot tartó tíz legjobb terv egyike. Magyarországi projekt ilyen magasra még nem jutott. A kérdés már csak az, sikerül-e megegyezésre jutni a fővárossal, és megszületik-e végre az évek óta húzódó területrendezési szerződés. Na meg, hogy egyáltalán ebben a formában szükségünk van-e egy ilyen városrészre.

A Soroksári Duna-ág mentén, összesen 500 ezer nm-en megálmodott ingatlanbefektetés, azaz egy Dél Pesti városközpont kiépítésének terve már az évezred első éveiben felmerült, ám csak akkor kapott igazi lendületet, amikor két évvel ezelőtt a Questor-Gropius páros vette át a beruházást, majd a terv bekerült a Podmaniczky-programba - azaz a főváros középtávú városfejlesztési terveibe.

A mintegy 33 hektáron megépülő 18 500 fős új városrészbe 2500 lakást, valamint irodákat, kereskedelmi központokat terveznek. A terv büszkesége az egy kilométer hosszú Duna-ág mentén húzódó sétány, a jachtkikötő, valamint Budapest első  száz méterénél magasabb toronyháza lenne. A terület egységesítése mellett első lépésben a külső úthálózat fejlesztésére került sor, melynek keretében Duna City másfél milliárd forintos beruházással még 2007 januárjában befejezte a Soroksári és Kvassay utak átépítését, melynek során a kétszer két sávos Kvassay út kétszer három, helyenként kétszer négy sávosra bővült. Duna City hivatalos honlapjáról, mely kizárólag a befektetőkre koncentrálva csupán angolul olvasható, azt is megtudhatjuk, hogy a „város a városban” reményeik szerint 2010-re nemzetközi hajókikötővel, 2015-re 5-ös metróval, 2012-re új Duna híddal, az egyes villamos Budáig meghosszabbított járatával, valamint további két új villamos vonallal gazdagítva kapcsolódhat be a főváros szövetébe.

Annak tükrében, hogy a négyes metró előkészítése harminc évet vett igénybe, az ötösnek pedig még a nyomvonala sem eldöntött, az időpontok realitásáról kérdeztük Gulyás Kovács Gergelyt, a projektcég ügyvezető igazgatóját, aki a Budapesti7napnak elmondta: bár a főváros fejlesztési terveiről és azok ütemezéséről nem tud nyilatkozni, Duna City terveiben vázolt infrastrukturális feltételek elengedhetetlenek a közeljövőben a főváros egészséges működésének érdekében. Az 5-ös metróról szólva kifejtette, lényegesen gyorsabban és költséghatékonyabban megoldható a jelenleg épülő négyes metrónál, mivel itt már meglévő vonalakat, délen a kettes villamost, a csepeli és a ráckevei HÉV-et kellene csak összekötni. Beleznay Éva, ideiglenes főépítész szerint viszont korai még konkrét számokat és időpontokat mondani, hiszen a fővárosi stratégia a megvalósíthatósági vizsgálattal csak ősszel kerülhet a közgyűlés elé, így a honlapon található számok befektetői becslések csupán.

Duna City legfőbb vonzereje kétségtelenül a Duna-ág, mely a Kvassay zsilipnek köszönhetően jelentős vízszintingadozásoktól mentes terület. Így végre lehetővé válik város és víz kapcsolata, ami sajnos Budapest nagy részén nem megvalósítható – mutat rá a terv előnyeire Sersliné Kócsi Margit ferencvárosi főépítész. Nemcsak bevásárlási és a szórakozási helyszín lesz az új városrész. A folyó közelsége, a csendes, természet közeliség nyugodt lakóövezetet, inspiráló munka környezetet kínál majd az ott élőknek – ecseteli lapunknak Gulyás Kovács Gergely.

2003 óta zajlik a dunaparti területek beépítése. A Nagykörút vonalán kívül eső lakóparkok közül a legkorábbiak a Duna-Pest Rezidenciák és a Marina Part első üteme voltak 2003-ban. A legkedveltebbek a 13. és 3. kerületi területek voltak, de az elmúlt években a dél-pesti területek is egyre népszerűbbek. A Duna panorámájáért jellemzően 15-20 % felárat kell fizetni

 Az viszont már kétséges, vajon az irodaépületeknek tervezett száz méternél magasabb toronyházak is betöltik-e majd ezt a funkciót. Schneller István, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának tanára szerint aligha. A 2006-ban lemondott volt budapesti főépítész úgy véli, eltúlzottak Duna City méretei, melyek már túllépnek az emberléptékűség keretein. Felhőkarcolókra szerinte egy városnak leginkább három okból lehet szüksége: népességrobbanás, gazdasági szükségszerűség, vagy olyan sík terület esetén, amikor a város sziluettjének „jót tesz” egy-egy magasépület, vagy épület csoport. Sem Budapestnek, sem egy lakosnak, vagy dolgozónak nincs szüksége toronyházra – állítja Schneller, aki szerint csak azért nem érdemes felhőkarcolót építeni, hogy egy-egy befektetői csoport pénzemberei fáraók piramisaihoz hasonlóan hagyjanak nyomot maguk után. Ha viszont mégis megvalósul egy ilyen épületegyüttes, főleg a befektetőkkel megfinanszíroztatott komoly közlekedési kapcsolat kell hozzá, melynek véleménye szerint egyelőre nem adottak a feltételei. Komoly probléma lehet a túlzott beépítés is, amikor győz az ingatlanfejlesztői éhség, ahogy ez más dunaparti területek beépítésénél történt. A Soroksári Duna-ágat egyébként ígéretes területnek tartja. Diákjainak ki is adja rendszeresen diplomaterv-feladatnak, melyet sokszor ennél színvonalasabban oldanak meg – teszi hozzá.

Beleznay Éva főépítész szerint Duna City látványképe és a jelenleg hatályos jogszabályok nem felelnek meg egymásnak. Persze mindez megváltozhat, ha a toronyházak építését is szabályozó fővárosi keretterv, melyet ősszel tárgyalhat a fővárosi közgyűlés, megszünteti az úgynevezett toronyház-moratóriumot Budapesten.

A budapesti főépítész reméli, hogy ősszel végre pont kerülhet az ügy végére és megszületik a főváros, a kerület és Duna City fejlesztője közötti tárgyalások eredményeként a településrendezési szerződés. Duna City ügyvezető igazgatója szerint azon dolgoznak, hogy ahogy eldördül a startpisztoly, vagyis megkapják a szükséges jóváhagyásokat, azonnal megindulhasson a terület beépítése.

A harmincas években Magyarország legnagyobb fedett tere volt Duna City területén fekvő hajdani Nagyvásártelep. Az utolsó pillanatban műemlékké nyilvánított irodaépület, az előtte álló zászlótartó építmények és a tízezer négyzetméteres csarnoképület leendő funkcióira több elképzelés is van. A fedett csarnok akár 8-10 ezer ember befogadására is alkalmassá tehető.

 /Zubreczki Judit, Budapesti 7 Nap. Fotók: csepel.info/