Marad a kicsit abszurd nevű Dísz tér olyan amilyen. A nol.hu szerint első pillantásra úgy tűnik, mintha az I. kerület betartana a budavári palotanegyedben tervezett, kiemeltként kezelt, 10 milliárdos állami beruházásnak azzal, hogy változtatási tilalmat rendelt el a projekt egyik fő célobjektumára, a háborúban szétlőtt honvéd-főparancsnokságra.

Erre aztán Kambekk hirtelen felindulásból írt egy publicisztikát, hogy nem kell óránként világmegváltani. Elég ha egy márciusban felszedett díszburkolatot novemberre vissza bírunk állítani eredeti állapotára. De amíg ez nem megy (márpedig baromira nem megy), addig ne akarjuk már globálcsicsákra elszórni a milliárdokat. Ezzel nem érnénk ugysem a riválisaink lába nyomába se.

Egy biztos, az egykor szép kupolás, rommá lőtt Honvéd Főparancsnokság tetjére egy darabig tuti nem kerül rá a sok vitát kavaró bővítés. (A másik Zobóki-féle felfele fejlesztés eredményét meg kiváncsian várjuk.)

Amikor megláttuk a Napi Gazdaságban az "új városnegyedet" beharangozó cikket, azt hittük, csak egy szokásos újabb lakóparkról van szó - ezúttal a XV. kerületből. Mitagadás, a távlati kép (katt rá!) sem győzött meg az ellenkezőjéről, de ha igaz, amit írnak, akkor ez végre nem egy hétköznapi projekt. A Szentmihályi út és a Páskom-liget térségében, az M3-as és az M0-s újpalotai szakaszának közelében épülő City Park ugyanis ígér oylanokat is, amik nem voltak általánosak korábban Budapesten.

A képen látható ház a kedves olvasók szerint hatemeletes vagy négy? Az építtető Épkar Zrt. szerint négy (+két tetőszint), a környék lakói szerint viszont hat. (A kérdés megválaszolása elég fontos lenne, mert engedély állítólag csak az előbbire van.) De az ott élőknek nem csak az a baja, hogy nem látják a tetőteret, hanem az is, hogy a tervek alapján beépül az előkert is - ami pedig szerintük szintén jogellenes. Egy hónapja blogot indítottak az újbudai Dinnye utca és az Ulászló utca sarkán zajló építkezés ellen. Azt ígérik, hamarosan molinók kihelyezésével és sajtótájékoztatón adnak hangot nemtetszésüknek. Addig is további hírek a Dinnye utcáról a blogjukban (no meg az Urbanistán), alább pedig ingatlanos, építészeti és városos linkek mára.

Mélyen tisztelt Hölgyeink és Uraink! Új sorozatot indítunk az Urbanistán, ezúttal érdekes irodákról. Olyanokról, amelyek valamilyen szempontból különlegesek: nagyok, kicsik, furcsák, díszesek, nagyon régiek, nagyon modernek, elegánsak, minimalisták vagy épp egy bazi nagy cethal zuhant a padlásterükbe. Kezdjük mondjuk az utóbbi kategóriával: ilyen például a Grey Budapest irodája az Andrássy Palace-ban. 
 

Egy neve elhallgatását kérő olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a tíz új plázáról szóló posztunkban közölt látványterveknél már vannak újabbak is az Eiffel-ről, mégpedig a projekt honlapján. Az oldal azonban annyira friss, hogy az Eiffel teret beírva sem dobja ki a Google (ezért nem találtuk meg anyaggyűjtéskor), sőt a www.eiffelsquare.com-ra keresve sem jön ki egyetlen hivatkozás sem (leszámítva a fejlesztőkét). Szóval abszolút elsők vagyunk, hurrá! Akit érdekel, hogyan alakul a Nyugati pályaudvar szomszédsága néhány éven belül, kattintson rá. (Tudom, hogy ez a történet úgy hangzik, mint egy levajazott gerillamarketing, de most mit csináljunk, ha ilyen derék olvasóink vannak.)

A hét elején az ingatlanos sajtó lelkesen vette át a Napi Gazdaság cikkét , hogy folytatódik az országos plázaláz: 2011-ig összesen tíz épül fel belőlük csak Budapesten. Azt viszont sehol nem írják, melyik ez a tíz, úgy tűnik ez senkit sem érdekel. Kivéve az Urbanistát! Mi összeszedtük és bemutatjuk őket. Adatok, látványtervek, céldátumok és szavazás!

Valamit megóvhatnak a lebontástól azért, mert régi, mert szép, mert érdekes, mert fontos kulturális emlékhely, mert természeti érték. Persze ezeket külön-külön nem nagyon szokták figyelembe venni (elég ha csak az elmúlt néhány hónapra gondolunk a Ferencvárosi malomtól a szigetközi kis szigetig), de azért az ritkán fordul elő, hogy több szempontból is értékes ingatlant tüntessenek el. A Tavaszmező u. 6. bontásra ítéléséről már többen cikkeztek a héten, mi az egyik művészkerti bérlő levelét tesszük közzé.

Volt egyszer egy szürreális élményem Iglón (ma úgy hívják Spišská Nová Ves. Persze már akkor is úgy hívták, mert nem vagyok olyan öreg.) Este, sötétben érkeztünk meg a szállásunkra, egy tízemeletes panel kilencedikére. Aztán amikor reggel kimentem az itthonról megszokott szabványkonyhába (ugyanaz a lámpa, linóleum, beépített szekrény stb.), nagyon megdöbbentem. Az ablakot teljesen betöltötték a Tátra hófödte csúcsai. (Budapesten akkoriban pont ilyen posztereket tettek ki a pont ilyen lakásokba.) Mostanában azonban már fordított élményben lehet részünk. Az ember felébred egy ízlésesen berendezett, modern, fullextrás, jó fekvésű lakásban, kinéz az ablakon és mit lát? Egy lakótelepet. Na ilyen mondjuk a Marina Part nagy része.

Azt gondoltam, hogy az Urbanista első, olvasók által küldött anyaga egy fénykép lesz egy különösen szép erkélyről vagy egy különösen randa lakóparkról. Ehelyett kaptunk ajándékba egy korábban nem publikált, két kolumnás, hátterezős cikket, amelyben megszólal a ferencvárosi, a fővárosi és az ex-fővárosi főépítész is. A téma pedig a Duna City projekt, illetve ennek kapcsán a Duna parti fejlesztések és a budapesti felhőkarcolók. Az anyag eredetileg a Budapesti7Napnak készült, de mire megszületett, a lap megszűnt. Így hát Jucika elküldte nekünk az írását, amiért örök hála. A tovább gombra kattintva a vágatlan verzió olvasható:

Az Egyesült Arab Emírségekben nem csak a világ legdinamikusabban és legizgalmasabban fejlődő városai vannak, de itt virágzik leginkább a multimédiás építészeti prezentációk készítése is. Ez mára olyan önálló műfajjá nőtte ki magát, hogy már paródiái is vannak.

Venne Ön a képen látható házban 70-150 millió forintért lakást? Ha véget érnek a játékok, ennyiért lehet majd apartmanokhoz jutni az olimpiai faluban, ami azért pekingi mércével mérve is igen borsos. Míg a lenyűgöző csarnokok, stadionok képei körbejárták a világot, az olimpiai faluról (hogy pontosan miért hívják "falunak" azt nem tudom) inkább csak olvasni lehetett, hogy mennyire kényelmes és milyen díjakkal tüntették ki mint követendő környezetkímélő projektet. Mindez persze dicséretes, egyetlen hibája csupán, hogy a megjelenése alapján le lehetne forgatni benne az Utánam srácok folytatását. (fotó: Osrin)