Volt egyszer egy szürreális élményem Iglón (ma úgy hívják Spišská Nová Ves. Persze már akkor is úgy hívták, mert nem vagyok olyan öreg.) Este, sötétben érkeztünk meg a szállásunkra, egy tízemeletes panel kilencedikére. Aztán amikor reggel kimentem az itthonról megszokott szabványkonyhába (ugyanaz a lámpa, linóleum, beépített szekrény stb.), nagyon megdöbbentem. Az ablakot teljesen betöltötték a Tátra hófödte csúcsai. (Budapesten akkoriban pont ilyen posztereket tettek ki a pont ilyen lakásokba.) Mostanában azonban már fordított élményben lehet részünk. Az ember felébred egy ízlésesen berendezett, modern, fullextrás, jó fekvésű lakásban, kinéz az ablakon és mit lát? Egy lakótelepet. Na ilyen mondjuk a Marina Part nagy része.