Nagy visszhangot váltott ki a Nagy-Magyarország alakú fenyőerdőfoltról szóló poszt, mely lombhullatás után válik láthatóvá a Budai-hegyekben. A legkülönfélébb légi és űrfelvételeken próbáltunk utánajárni a dolognak - hiába. Alighanem azért, mert ezek nem repülőknek és űrhajóknak készültek, hanem a hegyoldal mellett sétálóknak. Fényképe sajnos senkinek sem akadt olvasóink közül, szóval az illusztrációra még pár hónapot várni kell. Viszont a Pilisi Parkerdő megerősítette a legendát. Mint kérdésemre Vígh Andrea, kommunikációs előadó elmondta:

Valódi kincsre bukkant egyik legkedvesebb blogom, a Dunai Szigetek szerzője: az 1928-as Budapesti Olimpia tervére! Mint remek posztjában írja:

Kevéssé ismert, hogy Budapest pótrendezése felvetődött Athén pénzügyi nehézségei miatt az első Olimpiai játékoknál. Később a magyar sportvezetők komoly reklámhadjáratot indítottak a magyar fővárosnak, és szinte már biztosra vették az 1920-as megvalósulást, ám a világháború közbeszólt. A Trianoni tragédia után az ország testi és szellemi megújulásra tett erőfeszítései között újra megjelent a budapesti Olimpia, mint távlati terv. Egy ilyen nagyszabású rendezvényhez azonban szükség volt egy több tízezer fős, korszerű stadionra és egyéb sportkomplexumokra. Ilyen létesítmények akkoriban nem léteztek az országban, így hát elsőként ezt a problémát kellett megoldani. Helyszínként számos terület jött szóba, köztük több budapesti sziget is. Elsősorban természetesen a Margit-szigettel számoltak, hiszen ott már szinte kész infrastruktúra várta volna a fejlesztéseket. Szóba került az Óbudai-sziget, bár az akkoriban leginkább konyhakert szántó és legelő volt.

Újabb Budapest- illetve országimázsfilm került a netre, ezúttal a Sanghaji Expo kapcsán. A Budapest Business Region imázsvideója is hasonló volt, és bár az is egyensúlyozott a kötelező közhelyek határán, de tökéletesen megtalálta az egyensúlyt. Nem véletlen, hogy óriási népszerűségre tett szert - ami ennél a videónál szinte kizárt. Ebben egy fikarcnyi eredetiség sincs, ráadásul képi megoldásai, beállításai, vágásai stb. mind-mind a "készíts videókisfilmet lakóhelyedről!" diákköri versenyt idézik. Persze ha emögött az a koncepció, hogy a film nem nekünk készült és a kínai piac tényleg ezt a stílust kedveli, akkor mindent visszaszívtam. Bár akkor is marad pár nyitott kérdés, például, hogy miért kell felépíteni egy "Villányi" imidzset egy nemzetközi szinten nem túl eredeti bornak, mikor van egy évszázadok óta bejáratott, tényleg egyedi brand-ünk, a "Tokaji".

Na de a suszter maradjon a kaptafánál, lássuk a városfejlesztési koncepciókat!

Lenyűgöző videó került fel az Urban Simulations oldalára, ahol nem csak megtekinthetők, de jó fej módon le is tölthetők az anyagok különböző méretben. Légifelvétel a középkori és az 1855-ös Budapestről, aztán meg éles kanyarral arról, hogy milyen is lesz Csepel felhőkarcolókkal. [via hg, tipp: solaitid és Martin]

Olajmezőt találtak az Alföldön? Aranybánya nyílt a Bakonyban? Lobbizórobotot fejlesztettek ki a Műegyetemen? Nem tudunk róla, ennek ellenére a héten a sajtó elkezdett foglalkozni azzal, hogy hol is legyen a budapesti olimpia helyszíne. Most egy picit felejtsük el, hogy láttuk a pekingi olimpia épületeit, meg a londoni terveit. És azt is, hogy hallottuk, a britek már most nyavalyognak, hogy kevés lesz a pénzük (!) és az idejük, ezért a nagyszabású terveket kicsit egyszerűsítik. (Amúgy a kedvenc látványtervem a londoni olimpia honlapján az MTB-pálya. Na az tuti megépül időre.) Szóval tegyük fel, hogy pénzünk mint a pelyva és elnyertük a rendezés jogát. Hova építkezzünk?

Hugyecz László a kommunisták elől körbemenekülte a világot, közben megtervezte Ázsia legmagasabb épületét Sanghajban, feltárta Szent Péter sírját Rómában és ötven évvel ezelőtt hrabali eleganciával meghalt San Franciscóban. Mit nekünk a pekingi olimpiára épült csodálatos (és kevésbé csodálatos) épületek, mikor hetven éve Kínában magasodik az első magyar felhőkarcoló!

Venne Ön a képen látható házban 70-150 millió forintért lakást? Ha véget érnek a játékok, ennyiért lehet majd apartmanokhoz jutni az olimpiai faluban, ami azért pekingi mércével mérve is igen borsos. Míg a lenyűgöző csarnokok, stadionok képei körbejárták a világot, az olimpiai faluról (hogy pontosan miért hívják "falunak" azt nem tudom) inkább csak olvasni lehetett, hogy mennyire kényelmes és milyen díjakkal tüntették ki mint követendő környezetkímélő projektet. Mindez persze dicséretes, egyetlen hibája csupán, hogy a megjelenése alapján le lehetne forgatni benne az Utánam srácok folytatását. (fotó: Osrin)

Gyalogátkelőhelyek ritkán világhírűek: az Abbey road zebrája mellett csak a tokiói Shibuya kereszteződése fotótéma a turistáknak. A 2012-es olimpiáig Londonban is kialakítanak egy átlós átkelőt - állítólag Európában elsőként. Budapesten vajon hol lehetne ilyen?