Volt egyszer egy szürreális élményem Iglón (ma úgy hívják Spišská Nová Ves. Persze már akkor is úgy hívták, mert nem vagyok olyan öreg.) Este, sötétben érkeztünk meg a szállásunkra, egy tízemeletes panel kilencedikére. Aztán amikor reggel kimentem az itthonról megszokott szabványkonyhába (ugyanaz a lámpa, linóleum, beépített szekrény stb.), nagyon megdöbbentem. Az ablakot teljesen betöltötték a Tátra hófödte csúcsai. (Budapesten akkoriban pont ilyen posztereket tettek ki a pont ilyen lakásokba.) Mostanában azonban már fordított élményben lehet részünk. Az ember felébred egy ízlésesen berendezett, modern, fullextrás, jó fekvésű lakásban, kinéz az ablakon és mit lát? Egy lakótelepet. Na ilyen mondjuk a Marina Part nagy része.

Még mindig várjuk, hogy küldjetek képeket a legbatmanesebb budapesti épületekről, de egyelőre nem záporoznak a kommentek/üzenetek. Tényleg a Laki Kereskedelmi Központ lenne az egyetlen Gotham City-ből importált ház a fővárosban? Mindenesetre kárpótlásul felhívtátok a figyelmemet egy magyar lány, Orsichan Sydney-ben készült zseniális fényképére. No és persze továbbra is türelemmel várunk...

Én igazából már 2035-ig megírtam a heti tíz posztot, és gondoltam, most már kényelmesen hátradőlhetek a karosszékemben, ám nem számoltam azzal, hogy lesz aki kommenteket fűz majd a bejegyzésekhez. Úgyhogy most kicsit frissítünk! A gyepesített villamosvágányokról írtak tulajdonképpen rendben vannak (tényleg nincs ilyen ma Magyarországon), de Kzsoci felhívta a figyelmemet arra, hogy korábban már voltak sikertelen kísérletek Budapesten, Szegeden pedig ha minden jól megy hamarosan lesz zöld pálya.

A legzöldebb szívű ember is érzi, hogy a városszerte kihelyezett, valami óriásfiú zsírkréta-készletére emlékeztető szelektív hulladékgyűjtők nagyon rondák. Az öt különböző rikító szín egymás mellett gyakorlatilag semmilyen környezetben nem mutat jól. Ráadásul több változata is létezik, és valamennyi csúnya. Az Öko-Kord és a MOME közös pályázatán most tizenkét iparművész modelljére lehet szavazni. A terveknél a nemzetközi szabványokat is figyelembe vették (bár nekem némelyik kicsit nehezen üríthetőnek tűnik, de készséggel elhiszem, hogy tényleg). Mindenesetre mindegyik sokkal jobban néz ki a jelenlegi változatoknál. A győztesből egész biztos készül prototípus, hogy azután mi lesz, majd meglátjuk. A szavazás szeptember 15-ig tart.

Marokkó és Norvégia éghajlata elég eltérő, de a fű Rabatban (kis kép) és Oslóban is megterem. Még a villamos sínek között is. De említhetném Párizst vagy akár New Orleans-t is, ahol egyes szakaszokon gyepesített pályákon futnak a szerelvények.  A lyoni külön bája, hogy ott az alakja miatt hernyónak becézik a villamosokat - vagyis tökéletesen illenek a zöld levelekhez. Lássuk be, gyakorlati haszna nincs: nem pótolja a parkokat és (remélhetőleg) nem heverednek a fűre tanítás után a gimnazisták sem. Viszont nagyon jól néz ki. Ráadásul úgy "zöldíthetne" vele a főváros, hogy be sem kellene áldozni érte valami értékes ingatlant. Természetesen nem a "fölszántatom a fűzesi főutcát, vetek bele piros pünkösdi rózsát" jegyében szeretném feltöretni a Nagykörút kövét, hogy gyepszőnyeg zöldelljen a helyén. De van azért Budapesten jó pár pálya, amelynek nem ártana egy kis füvesítés. (fotó: Alstom)

Frissítés! További információk a kommentekben és itt.

Azt gondoltam, hogy az Urbanista első, olvasók által küldött anyaga egy fénykép lesz egy különösen szép erkélyről vagy egy különösen randa lakóparkról. Ehelyett kaptunk ajándékba egy korábban nem publikált, két kolumnás, hátterezős cikket, amelyben megszólal a ferencvárosi, a fővárosi és az ex-fővárosi főépítész is. A téma pedig a Duna City projekt, illetve ennek kapcsán a Duna parti fejlesztések és a budapesti felhőkarcolók. Az anyag eredetileg a Budapesti7Napnak készült, de mire megszületett, a lap megszűnt. Így hát Jucika elküldte nekünk az írását, amiért örök hála. A tovább gombra kattintva a vágatlan verzió olvasható:

Az Egyesült Arab Emírségekben nem csak a világ legdinamikusabban és legizgalmasabban fejlődő városai vannak, de itt virágzik leginkább a multimédiás építészeti prezentációk készítése is. Ez mára olyan önálló műfajjá nőtte ki magát, hogy már paródiái is vannak.

Gyerekként nagyon tetszett amikor épült az új állomás, olyan volt mint egy űrközpont. Aztán egy idő után tényleg olyan lett mint egy cyber-punk film díszlete: valami lepukkant bázis egy Isten háta mögötti bolygón (és a jelmezes statisztákat is össze lehetett volna válogatni a helyszínen). A slumot ugyan felszámolják, de ami helyette jön az sajnos dög unalmas lesz.

Venne Ön a képen látható házban 70-150 millió forintért lakást? Ha véget érnek a játékok, ennyiért lehet majd apartmanokhoz jutni az olimpiai faluban, ami azért pekingi mércével mérve is igen borsos. Míg a lenyűgöző csarnokok, stadionok képei körbejárták a világot, az olimpiai faluról (hogy pontosan miért hívják "falunak" azt nem tudom) inkább csak olvasni lehetett, hogy mennyire kényelmes és milyen díjakkal tüntették ki mint követendő környezetkímélő projektet. Mindez persze dicséretes, egyetlen hibája csupán, hogy a megjelenése alapján le lehetne forgatni benne az Utánam srácok folytatását. (fotó: Osrin)

Aki szeretné, ha Superman-, szmájli- vagy jégrémalakú parkolóórák lennének Budapesten, az kattintson a formabonto.com-ra és szavazzan a legszimpatikusabb modellre. Az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. ugyanis pályázatot írt ki a meglevő órák dekorálására, illetve teljesen újak (vagy valami térplasztikai dolgok - lásd pl. kép) tervezésére. A cél a "mobillal könyebb" üzenet sugalmazása. Az előszűrt modellek közül a mélyen tisztelt nagyérdemű is választhat (2 ipod reményében). A legtöbb szavazatot kapott dekoráció megjelenik városszerte száz automatán, a legsikeresebb térplasztikákat pedig kiállítják.

Mit tegyen, aki nem akar lemondani sem a kerékpározásról, sem az ügyfélbarát megjelenésről (vagyis nem szeretne csatakosra izzadva beesni egy tárgyalásra). Sokáig azt hittem a megoldást a dongómotor jelenti (odafele verejtékmirigy-kímélő segédmotorozás, hazafele tekerés), de az ausztrálok jobbat találtak ki: kerékpáros mélygarázs mosodával, zuhanyzóval, száraz törölközővel.

Ha budapesti vagy akár magyarországi épületekből kellene összeszednie Gotham Cityt, elég nehéz helyzetben lenne a díszletező. Persze azért nálunk is vannak helyszínek, amelyek illenének a húszas-harmincas évek Chicagóját idéző, félelmetes szobrokkal súlyosbított városba. Én a magam részéről egy 2004-ben épült pesti irodaházzal nevezek be (fotót lásd alább). De gondolom nem ez az egyetlen használható ötlet...

Gyalogátkelőhelyek ritkán világhírűek: az Abbey road zebrája mellett csak a tokiói Shibuya kereszteződése fotótéma a turistáknak. A 2012-es olimpiáig Londonban is kialakítanak egy átlós átkelőt - állítólag Európában elsőként. Budapesten vajon hol lehetne ilyen?