Annyian annyiféleképp leírták, lerajzolták és filmre vitték, hogy miért jobb egy városnak, ha nem mindenki autóval jár - de ennél látványosabban talán még soha. A legszebb váltás, ahol a sofőrök alól eltűnnek az autók és egyszeriben láthatóvá válik, hányan foglalunk el egy széles utcát, ha autóval dugulunk reggel. [via Peter from Texas via Sploid]
Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:
E poszt élesítésével egy időben mutatják be a Design Terminálban a Graphifesten, milyen is lesz a BKK új metró-(M), HÉV- (H) és dunaihajó- (D) logója. Pontosabban, hogy melyik pályamű nyert. Mivel én is ott ültem a zsűriben, kedves Urbanista-olvasók elsőként ismerhetitek meg a nyertest, és kicsit belepillanthattok a zsűrizés folyamatába is.
Emlékeztek még arra a fantasztikus átalakulásra, amit Csap Viktorék műveltek egy budapesti panelkecóval? Nos, most megismételte a csodát egy 50 négyzetméteres lakótelepi lakással. Üvegre cserélte a belső válaszfalakat, a mennyezeten pedig "természetesen" láthatóvá tette a betonfelületeket. Igen, igen, ez egy budapesti panellakás!
Ma délután hatkor hirdetik ki a design Terminálban, a Graphifesten, hogy milyen is lesz a BKK új metró-, HÉV- és hajólogója. Pontosabban azt, hogy melyik pályamű nyert, hiszen lehet, hogy a későbbiekben még továbbgondolják a terveket. Mivel a zsűriben én is ott ültem, hamarosan első kézből értesülhettek az eredményről (addig a titoktartási kötelezettség miatt nem beszélhetek róla), de addig is íme egy kis háttér a változáshoz és a döntéshez.
Mivel helikopterrel, repülővel röpködni nem annyira lehet Budapest felett kis magasságokban, az egyetlen lehetőség eddig a papírsárkány volt. Ami persze lutri, hiszen nehezen irányítható és csak fényképeket lehetett vele inkább készíteni - más kérdés, hogy megvan a szépsége annak is.
A quadcopter viszont egészen más. Olyan mintha tényleg fecskekeként röpködnél a Szabadság-szobor előtt, sirályként szárnyalnál a Duna felett, vagy galambként szedegetnél elejtett sültkrumplidarabokat a Liszt Ferenc téren a csikkek közül, míg egy hülyegyerek fel nem zavar és kénytelen vagy elszárnyalni a Zeneakadémia előtt.
Amúgy meg pirospont a témaválasztásokért: a Clark Ádám téri körforgalom, a Nagyszikla, a Nemzeti Színház spirálkilátója remekül mutat légifelvételeken!
Eladó a KÖKI Terminál, de várhatóan nem lesz, aki megvegye. Pedig egy épp ma közzétett felmérés szerint minden adottsága megvolt, ami egy sikeres másodvonalbeli bevásárlóközponthoz kell Európában. Akkor mégis mi volt a kudarc oka? [A teljes cikk az Indexen olvasható.]
A Daily Mail 12 európai karácsonyi vásárt rangsorolt az áruk szerint. Igazából már az is tök jó, hogy Budapest benne van ebben a merítésben, persze aki böngészi a külföldi sajtót, annak ez nem okoz meglepetést: évről évre ajánlgatják fővárosunkat. Elsősorban a Vörösmarty teret természetesen, de mostanra megindult egy természetes terjeszkedés például a Bazilika irányába, ami remek dolog. Most pedig kifejezetten Budapestet ajánlgatják, hiszen a lista alapján ez a legpénztárcakímélőbb útirány.
Ez a két kép tulajdonképpen csak közvetve kapcsolódik az Urbanista témájához, mégsem bírtam ellenállni a posztolásának, amikor megláttam őket a Timelord blogon. Egyrészt mert mégis csak a másfél évszázaddal ezelőtti városi életet mutatják be (hogy melyikét, abba most bele se menjünk), másrészt meg ki ne lopna el egy olyan posztot, amelynek már a címe is az, hogy Egy 140 éves képlopás.
Az eredeti posztra azért is érdemes átkattintani, mert kiderül, miért volt érdemes egy 1864-es Harwichot ábrázoló kép részletét átlopni az 1967-es Fiumébe.
Mindenesetre nem irigylem azt a helytörténészt, aki ez alapján a kép alapján kezdené el keresni Rijeka elveszett sínpárjait.
Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:
Budapestnek épp ma van a 140. születésnapja. Vagyis hát a házassági évfordulója, hiszen ekkor fogadott örök hűséget egymásnak Pest és Buda. Ja meg Óbuda - vagyis máris bigámiával indult az egész. Sőt, ha belegondolok, hányan csatlakoztak az elmúlt évtizedekben a bulihoz, akkor már tulajdonképpen egy hatalmas orgiáról beszélhetünk. Hát ezért is ilyen remek dolog itt élni.
Az elmúlt években nem volt szobor, amely nagyobb vihart váltott volna ki a magyar közéletben, mint József Attiláé - pedig szegény nem volt politikus, és csak tíz méterrel tervezték odébb rakni Marton László alkotását a Vadász György tervezte alapzattal együtt.
Most végre mindenki megnyugodhat, a költő ma előkerült és nézi a Dunát.