Egy négyzetméter tulajdonképpen nem sok, de kevesebb is elég ahhoz, hogy valami értelmeset és szépet alkothassunk rajta. Számtalan külföldi példa mellett azért itthon is akadnak pompás megoldások. Mondjuk a kilazult térkövek helyét elfoglaló kertecskék a Délinél vagy a Palotanegyedben, az egyre több helyen lecsapó fonalgerillák, vagy személyes kedvencem, a gyerekeknek készült vonatnéző ülőke.

Az 1x1 csapata most pályázatot hirdetett, hogy összeszedjék a legklasszabb megvalósított ötleteket. Akinek van kedve most örökbe fogadhat egy négyzetmétert Budapestből (vagy egy neki szimpatikus városból) és hozzáláthat a varázsláshoz. Tessék ügyködni, különben a természet maga veszi kézbe az ügyeket.

Inspirációul a szervezők lefotóztak egy rakás potenciális helyet kedvcsinálónak, amelyeket ebben a galériában nézhettek meg. És most lássuk a részleteket:

 A fenti kép Macskafaraok alkotása és tulajdonképpen semmi köze a cikk témájához.
Még csak nem is Budapesten készült, hanem Szegeden. Viszont nagyon tetszik.

Ismét érdekes írás jelent meg a Bp. XV. blogon, mely bár főleg palotai ügyekkel foglalkozik, ám ez most épp úgy érdekes lehet az egész városra nézve, mint a legutóbbi posztja. Ezek pedig a védett utcanevek! Ennek a lényege az, hogy a kerületek összegyűjtik, melyek azok a közterületi elnevezések, amelyeket nem akarnak soha se megváltoztatni, míg a világ világ, s még két nap, aztán ezeket elküldik a fővárosnak rábólintásra. Hanem ezzel nekem több bajom is van…

Senki ne ijedjen meg, nem lesz állandó rovat a "dá okoskodik az RTL-en urbanistás színekben" - bár nekem baromi kényelmes lenne mindig csak az előző esti adást kiposztolni. Egész véletlen, hogy a két - majdnem egy hónapos eltéréssel felvett - anyag egymást követő napokon került adásba. A településfejlesztős rész 10:30-tól kezdődik és tényleg klasszul összerakott! Jó szórakozást!

Van egy remek népesedési oldal, a GeoHive, ahol szépen sorrendbe vannak rakva a világ agglomeráció aszerint, hogy melyikben élnek a legtöbben. (Igen, valószínűleg máshol is elérhetők ezek az adatok, de én itt bukkantam rájuk.)

Az élen Tokió, a második Delhi, a harmadik São Paulo. Az nem meglepő, hogy a legnépesebb európai csak a 19. helyet érte el, az már annál inkább, hogy Moszkva az. Szorosan a nyomában, a - szó szerint - határeset Isztambul (20.), valamint Párizs (21.).

Budapesthez 1,706,177 lakót számolnak 2010-re, ami jól mutatja, hogy az agglomeráció fogalma (és így persze az egész sorrend) elég rugalmas dolog. Ezzel a számmal egyébként a 225. helyet foglaljuk el Varsó után és Bécs előtt.

Tegnap hirdettek eredményt a Smarter Cities videóversenyen, amelyre összesen 34 kisfilm érkezett. A feladat a következő volt: „egy saját magad készítette videóval rávilágíts a mindennapi városi életben előforduló problémákra, és ezekre megoldási javaslatokat adj.” A versenykiírás amúgy is elég képlékeny határait a pályázók még tovább feszegették, így aztán végül is összehasonlíthatatlanul sokszínű lett a mezőny. De zsűri nem csak ezért volt a szokásosnál is nehezebb helyzetben.

Hanem azért is, mert az összetétele is olyan összehasonlíthatatlanul sokszínű lett (a szervező IBM és a HWSW képviselői mellett négy blog – Webisztán, Doransky, Tsabeeka, Urbanista – szerzője próbálta megtalálni a legjobbakat), hogy első körben az egyes tagok top3-as listái között alig volt átfedés. Vagyis a döntések nem voltak éppen egyhangúak, de persze a végeredményt mindannyian elfogadtuk.

Na lássuk, kik is lettek a legjobbak!

Vannak ugye a közhelyek, hogy ami az orrunk előtt van, azt nem vesszük észre, meg hogy csak egy kívülálló látja meg a bennünk rejlő értékeinket, blabla. Nos Aditya Dev Sood, a 3quarksdaily.com indiai-amerikai bloggere, most mindezt a közhelyt igazolja, mikor egy utcai jelzőlámpából levezeti népünk kultúráját. 

Az IBM-es Smarter Cities honlap önmagában is elég érdekes, de most nem csak úgy ok nélkül írok róla, hanem mert Magyarországon is indítanak egy ötletversenyt. A lényeg, hogy videókat kell készíteni arról, hogyan képzeljük el a működőbb várost. A felhívás szerint:

Idén november 18-án negyedik alkalommal rendezik meg a Településmarketing Konferenciát. Az első két évben Szentendre, tavaly (Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével közösen szervezve, az önkormányzati miniszter védnöksége alatt) Budapest adott otthont a szakmai fórumnak. Idén Budaörs látja vendégül a városok képviselőit – polgármestereket, kommunikációs, turisztikai és kulturális szakembereket. A rendezvény részletes programja innen letölthető.

Sajnos tök kiment a fejemből, ezért csak most szólok. Ez azért is szomorú, mert én is előadok, és most rohamtempóban ki kell találjam, hogy miről és össze kell ütnöm egy prezit is hozzá. Hajrá! Majd elmesélem milyen volt.

Frissítés: na megvan, elindultam, közvetítem - www.twitter.com/urbanistablog

"Svédország legnagyobb utazási irodai hálózata, a TICKET, nyári-őszi nagyvárosi úti célok eladási top-listája alapján a válság nyertesi között van Budapest is." - írja a Resource "Míg ugyanis az amerikai nagyvárosok visszaestek, addig Barcelona, Budapest és Prága profitált a megváltozott piaci környezetből. Az értékesítési top-listán Budapest a 9. helyre jött fel, megelőzve a 10. helyezett Prágát." Hurrá! Kíváncsi vagyok, mennyit javítottak a statisztikán a múlt héten ideérkezett szurkolók.

Bár nem a méret a lényeg egy településnél (mint az már több kommenetlős vita közben kiderült), érdekes, amit a Délmagyarország állít: miközben Pécs vagy épp Miskolc lakossága fogy, Szegedé nő. Jelenleg 170 ezer felett van és ha így megy tovább, hamarosan az ország második legnagyobb vidéki városává nőheti ki magát. Igaz, eközben Debrecen lakossága is nő (most épp 206 ezer polgára van), bár azért kisebb ütemben. A csongrádi megyeszékhelyen a növekedés oka a bevándorlás (külföldről, belföldről egyaránt), illetve hogy megállt a kirajzás az agglomerációba. [via: im, fotó: piettro]

A megyei jogú városok között Debrecen, a nagyvárosok között Esztergom, a kisvárosok körében Balatonfüred imázsa volt a legvonzóbb az elmúlt évben. - legalábbis az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő szerint. Amire viszont tényleg nem tippeltem volna, az az, hogy a legjobb honlapja Pilisvörösvárnak van (aztán megnéztem és tényleg ütős). Sajtóközlemény, módszertan és részletes toplisták alant:

"Párizs áll az általános "városmárka" lista élén, amelyet Sydney, London, Róma és New York követ. Budapest a 38. helyet foglalja el a városok rangsorában. A legkedvezőbben a lengyelek ítélték meg fővárosunkat, náluk a 13. helyen állunk." Ismét egy szórakoztató lista, ezúttal 50 nagyváros ismertségéről. A Portfolio.hu ingatlanmagazingja, a REsource által közölt "index az egyes városokról a világban kialakult képet méri, amely befolyásolja az emberek döntését arról, hol éljenek, hol dolgozzanak és hol nyaraljanak". 

Ha magyar Manhattan-ről van szó, akkor az általában Csepelt jelenti (annak ellenére, hogy húsz éve csak tervek vannak), bár olykor-olykor angyalföldi és ferencvárosi felhőkarcolókról is keringtek hírek. Közben pedig felröppent, hogy Érd happolja el a kitüntető címet - már amennyiben ez kitüntetőnek mondható. Nos nem kell megijedni, az érdi Manhattan-ről szóló szóbeszéd enyhe túlzás. Mint az Ingatlanmagazin írja:

Míg itt nálunk tenyérnyi parkok beépítéséről folyik a harc, az Egyesült Államokban úgy gondolja a kormány, hogy a válságból a legjobb kiút, ha eldózerolunk néhány várost. Na jó városrészt. De azért senki se pár utcányi környékekre gondoljon, hanem mondjuk 120 ezres városok területének negyven (40!) százalékára. Elég meglepő fordulat, ha azt vesszük, hogy a legutóbbi nagy világválságból többek közt épp az infrastruktúra kiépítésével lábalt ki az ország.

Bár csak egy hangzatos link miatt került címbe a téma, egy posztnak is beillő kommentet írt hozzá Red Velvet. Tényleg nincs közvetlen összefüggés egy városban tapasztalható életminőség és az ott élők elégedettsége között?

Nagyjából követem a nemzetközi városi életminőségi vizsgálatokat, ahol objektív mérőszámok alapján (pl. infrastruktúra, kulturális és szociális szolgáltatások, keresetek, fesztiválok, kereskedelmi ellátottság, stb.) próbálják osztályozni a városokat. Ezekben az összehasonlító elemzésekben a térségből mindig Prága és Budapest szerepel első helyen, a többi város lemaradva követi őket. Ezen kívül készülnek magyar és nemzetközi közvélemény-kutatások is, amelyek a szubjektív elégedettséget vizsgálják. (Ilyen az idézett Gallup kutatás, de az Urban Auditnak is van hasonló survey-je.) Ezekből az derül ki, hogy a relatíve kedvező objektív adatokhoz képest a budapestiek érzik legkevésbé jól magukat, vagy ők tartják legkevésbé élhetőnek a városukat.