bjurkhalifa.jpg

Burdzs Kalifa, a jelenlegi csúcstartó (fotó: David Jones - Flickr)

A verseny mindig is éles volt. A XX. század első felében, két éven belül háromszor is New York Cityben épült fel (az akkori) világ legmagasabb épülete. 1930-ban a Bank Of Manhattan 282,5 méter magas székháza, majd néhány hónappal később a 319 méteres Crysler Buildig, és rá 11 hónapra, 1931-ben a 381 méter magas Empire State Building készült el.

Az ezredfordulót követően megismétlődött az ego-fitogtató, felhőkarcoló-magassági lóverseny: 2003-ban az 509 méters Taipei 101 átvette az elsőséget a Kuala Lumpur-i, 452 méter magas Petronas-ikertornyoktól. (Ráadásul a felhőkarorcolók magasságát sem egységesen mérik, a "nettósításról" lentebb.) 2008-ban a dubaji Burdzs Kalifa 828 méteres magasságával vette át a vezető szerepet, ám a tervek szerint 2018-ban készül el a Kingdom Tower Szaúd-Arábiában, az elsőbbséget elbirtokolva és az egy kilométeres lélektani határt egyben elérve.

Véget ér valaha ez a verseny? Egyhamar nem

Egyáltalán: mekkora az az épületmagasság, ami abszolút értékben a világ legmagasabb felhőkarcolója, vagyis magasabbat felépíteni képtelenség?

A felhőkarcoló-specialista építészek néhány ismérvet fel tudnak sorolni, amelyek meghatározzák, hogy milyen magas lehet a létező legnagyobb felhőkarcoló. A lehetőségeknek gátat szab az emberi komfortérzet, a felvonó-technológia, és ami nem műszaki, sőt még csak nem is a természettudományokhoz kötődő paraméter, ám sok szempontból a legfontosabb; a pénz.

No de elméleti síkon – ha a pénz nem számítana és a megalomániás emberi hülyeség sem ismerne korlátokat –, egyáltalán meghatározható, hogy milyen magas lehet a még felépíthető, legmagasabb felhőkarcoló? A Holdat nyilván nem karcolhatná meg (hacsak Széles Gábor nem kapcsolná ki a két, érintett égitest gravitációját), de ha Szaúd-Arábiában néhány éven belül elérik az egy kilométeres magasságot, vajon akkor építhető-e egy mérföld magas felhőkarcoló?

Esetleg százmérföldes, avagy akár a Föld atmoszférája fölé is emelkedhetne egy, elméletileg még megépíthető felhőkarcoló legfelső szintjének a penthouse-lakása?

William Baker, a pillanatnyilag legmagasabb felhőkarcoló szerkezetéért felelős főmérnök szerint a jelenleg ismert, általuk is alkalmazott technológiákkal nem okozna gondot egy egymérföldes (1.6 km), sőt akár valamivel magasabb felhőkarcoló felépítése sem.

Tim Johnson, az NBBJ építészirodától elárulta, hogy egy közel-keleti megrendelő megbízásából (ennél többet azonban nem fedett fel) egy másfél mérföld (vagyis közel két és fél kilométer) magas, ötszáz emeletes felhőkarcoló tervein dolgoznak.

Az NBBJ-t illik komolyan venni, hiszen világszerte épít high-tech épületeket és tart fenn irodákat San Franciscótól Pekingig. A világ 10 leginnovatívabb tervezőirodáinak egyike. Az NBBJ-partner Johnson annyit mondott el, hogy a másfél mérföldes épület geometriája az Eiffel-toronyéhoz hasonlatos. Arra a kérdésre, hogy tudnának-e magasabbat építeni, így felelt: "Miért ne? Ha a másfél mérföldest meg tudnánk építeni, akkor egy kétmérföldest is tudnánk. Csupán pénzkérdés, de kinek lenne ennyi pénze?"

 

Akár 50-60 kilométer magas felhőkarcoló is épülhetne?


Az eddig számbavett épületek esztétikailag valahol mind – a középkortól, a gótika óta kialakult –, az ég felé törő, légiesen könnyű, kecses vonalvezetést követik. Nem úgy, mint a végül meg nem épített, X-Seed 4000-es Tokióban, amely felhőkarcoló inkább egy hegyhez lett volna hasonlatos, leginkább a Fudzsihoz. Sőt, Japán legmagasabb hegyére vert volna rá 225 métert a 4 kilométer magas épület-monstrum.

Elméletileg akár a Mount Everest magasságát is felülmúlhatná egy felhőkarcoló? Igen. Mivel a magas épületekben jóval kevesebb a tömör anyag, mint a hegyekben – például a Burdzs Kalifa 15 százalék szerkezet - 85 százalék levegő arányú –, a Mount Everest alapjaira épített, hasonló arányokat követő felhőkarcoló 59 kilométer magas is lehetne.

Persze mivel egy ilyen, az Everestnél hat és félszer magasabb monstrum megépítése a valóságban fel sem merül, részletes tanulmányok bizonyára feltárhatnának olyan problémákat, amelyek kiküszöbölése nem éppen rutinfeladat.

A rendkívül magas objektumok másik csoportja: az űrliftek. Száznegyvennégyezer kilométeresre tervezett (de "szerényebb", százezer, vagy ötvenezer kilométer magas űrlift is felmerült), a földi atmoszféra fölé emelkedő felépítmények, amelyekkel a Föld gravitációs teréből történő "szökéssel" a Jupiter távolságára is könnyedén küldhetők űrszondák.

 

Nasa space elev.jpg
Nasa-fantáziarajz egy űrliftről. Engedély: Public domain, forrás: Wikimedia Commons

 Azonban az űrlifteket külalakra ne gigafelhőkarcolóként képzeljük el, hanem inkább valamiféle szuperhuzalokként. Űrlift még nem épült, bár a műszaki vénájúak közül sokan úgy gondolják, hogy azoknak legalább lenne gyakorlati haszna, nem úgy mint a gyakran öncélú felhőkarcolóknak.

Mindenki rajong a felhőkarcolókért?


Az elméleti rekord-döntögetés helyett a valóban megépített, magassági csúcstartó felhőkarcolók szinte mindig megosztották a közvéleményt: Egyrészt e gigászi beruházásokba ölt pénz térülési esélye kétséges.Az Empire State Buildinget a New York-iak sokáig Empty State Buildingnek csúfolták, mert elég hosszú időbe telt, míg az irodaházat betöltötték a bérlők.

 

 

Manhattan at Dusk by slonecker.jpg
Michael Slonecker - SXC #350175 (http://www.sxc.hu/): „Manhattan at Dusk by slonecker”. Forrás: Wikimedia Commons

 

Másrészt a kivagyiság, az erő és hatalom fitogtatásaként manifesztálódó, fallikus szimbólumként magasba törő épületek gyakran olyan morális kérdéseket vetnek fel, mint például a nem soká megépülő, új csúcstartó esetében, hogy: minek építenek aranyáron egy kilométer magas felhőkarcolót a sivatagban, ahol széltében-hosszábban dúskálnak helyben, ráadásul egy olyan országban kérkednek e high-tech, építészeti kihívással, ahol más tekintetben középkori körülmények uralkodnak? Nőt korbácsolnak meg, ha autót merészel vezetni.

Ráadásul a New York-i World Trade Centernek egykor helyt adó (két) felhőkarcoló ikertornyai – mint az USA-vezette globális kapitalizmus szimbóluma –, az egyik legdurvább és a vitán felül legnagyobb médiavisszhangot kapott terrortámadás célpontjaiként dőltek össze.

A költséghatékonyságra fittyet hányó, megalomániás önkifejezés szerencsére nem mindig kerül megvalósításra a felhőkarcoló-építésben, mint ebben a cseppet sem olcsó műfajban. A Szovjetek Palotáját, mint a korabeli világ legmagasabb épületét 1937-ben kezdték építeni Moszkvában. A 426 méteres épületből a felső 100 méter egy gigantikus Lenin-szobor lett volna. A második világháború német inváziója akasztotta meg az építkezést és talán nem vesztett sokat az emberiség azzal, hogy soha sem készült el a mű.

De Kambodzsa is szeretett volna 555 méteres felhőkarcolót és Azerbajdzsán is kacérkodik egy 1050 méter magassal. (Sőt, az Azerbaijan Tower építését jövőre el is kezdik, és a 189 emeletes torony 2022-re el is készül, hacsak nem potyognak kisbalták az égből.)  Azt, hogy a két mérföldes, 500 emeletes, óriási termeszhangya-vár alakú, San Francisco-i Ultima Tower nem épült fel, talán szintén nem óriási trauma bolygónk számára.

A komoly felhőkarcolósok levonják a marketingmétereket


A felhőkarcoló-építés racionális indoka az lenne ugye, hogy a metropoliszok központi részein fekvő placcok rendkívül drága telekméretetét minél jobban használják ki. Ám a hiúságnak az építtetők csak elvétve tudnak ellenállni, így óhatatlanul is céltalan rekorddöntögetésbe fajul a funkció nélküli, "égig érő" toldatokkal növelt épületmagasság-túlhajszolás. (Dávid írt erről korábban egy posztot). 

A "Felhőkarcolók Világszövetsége", a Council on Tall Buildings and Urban Habitat ezért a "nettósított értékekkel" számítást is ajánlja. Vagyis a "kivagyi-sallangok" nélkül, a legfelső szinten található, még használatban lévő helyiségek (lakás, iroda, étterem stb.) belmagasságát veszik figyelembe. Illetve egyéb, kevésbé drasztikus módja is van a nettósításnak, amikor csak a marketingméter-nyerés szempontjából az épület tetejére biggyesztett alibi-antennákat és oszlopokat hagyják ki a számításból.

A Citylab.com és a Dvice.com hivatkozott posztjai, valamint a ctbuh.org vontakozó írásai is felhasználásra kerültek e poszt megírásakor.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: usa moszkva azerbajdzsán szovjetunió felhőkarcoló dubaj szaúd-arábia Szaúd-Arábia

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr676184923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gmarc 2014.05.22. 10:10:44

"pszichológiai álomhatárt"

Inkább úgy írnám, hogy a lélektani határt lépik át. :)

Dobó Géza · http://urbanista.blog.hu 2014.05.22. 10:16:22

@gmarc:
Igazad van, magyarul valóban jobban hangzik az általad javasolt. Kössz, módosítottam.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.05.22. 10:37:53

nos, ha széles gábor kikapcsolja a gravitációt, akkor a hold elképesztő sebességgel fog lelépni a naprendszerből, talán láttál már kalapácsvetést, na, pont úgy :)

magam igencsak utálom a felhőkarcolókat, totálisan értelmetlen dolgok, agyoncsapják maguk alatt a várost. talán párizsban a defence-negyed a jó példa, de ott meg nem igazi felhőkarcolók vannak.
moralizálni meg felesleges, amikor a köztársasági elnök feneke közpénzen ki van nyalva, de gyerekek sokasága éhezik magyarországon is. ha a szaudiak/azeriek/kambodzsaiak/gazdagok építkezni akarnak, hát tegyék, az ő pénzük. én speciel örülök, hogy a sivatagban épül a "hétmérföldes" felhőkarcoló, nem bécs vagy épp budapest (bel)városában. ahol még érték van, ott védeni kell, de pl londonnak már teljesen mindegy.

Milán Bp · http://htcdesire.blog.hu 2014.05.22. 10:41:01

Az NBBJ-t illik komolyan venni, de az itt írtakat már kevésbé: másfél mérföld magas, 500 emeletes? Miért építene valaki egy ilyen magas épületet horror áron, hogy aztán a drága helyet 5 méteres belmagasságú szintekkel pazarolja el?

Baloldali érték 2014.05.22. 12:13:33

"ráadásul egy olyan országban kérkednek e high-tech, építészeti kihívással, ahol más tekintetben középkori körülmények uralkodnak? Nőt korbácsolnak meg, ha autót merészel vezetni"

Látom kötelezően bele kellett erőltetni a kis társadalomkritikát a cikkbe, pont annyira jön ide mint az indiánok kiirtását tárgyalni az Empire State Buildingnél. A középkorban mondjuk egy nőt sem korbácsoltak meg autóvezetésért, csak szólok :)

2014.05.22. 12:18:36

Politizálás helyett inkább a helyesírásra figyelnél.

"San-Franciscotól Pekingik"

Dobó Géza · http://urbanista.blog.hu 2014.05.22. 12:41:21

@Milán Bp: Nem hinném, hogy blöffből égetnék magukat. Az egy kilométeresnek sincs sokkal több értelme.
@Baloldali érték:
Dehogy kötelező, szabadonválasztott. Nem az autóvezetésen, hanem a járművezetésért járó korbácsoláson volt a hangsúly, csak szólok:-)
@IKDFA:
Kössz, javítva. Nem kizárt, hogy akad még néhány elírás. Mindjárt lesz egy kis időm és nekiállok átnézni. A véleményszabadságba belekötés helyett inkább a további korrektúrázásra figyeltél volna, most könnyebb lenne a dolgom:-)

gizmo26 2014.05.22. 12:50:30

FALLIKUS SZIMBÓLUMOK. Az építők kisebbségi komplexusukat akarják kompenzálni vele.

dez01 2014.05.22. 13:13:50

@gizmo26: Az olajsejk építők dúskálnak a nőkben, ezért nem hinném. Inkább arról lehet szó, hogy vagy kulturálisan vagy esetleg katonailag lemaradottnak érzik magukat, és ezt akarják kompenzálni...

wrstjnethn 2014.05.22. 14:09:21

@Milán Bp: Ha jól értem, a másfél mérföldet méterre átszámolva (2400m) és elosztva 500-zal jött a 4.8m-es belmagasság, ami nem hihetetlen.

Először is, az így kapott 4.8m az emeletek azonos pontjainak távolsága, ebből a födém, a padlórétegek és az álmenyezet magasságát levonva lényegesen kevesebb lesz.

Másodszor, az épület teljes magassága valószínűleg magába foglal egy méretes antennát a tetején (20-30m akár), ezt le kellene vonni az épület magasságából a belmagasság számításhoz.

Harmadszor egyes emeletek le lehetnek foglalva a gépészet számára, vagy csak tűzvédelmi okokból üresen hagyják (ha van ilyen előírás)

Továbbá mivel ezek félig-meddig bizalmas információk a magassági rekordért folyó harcban, pontos emeletszámot és magasságot nem árulnak el, csak tájékoztató jellegűek.

]{udarauszkasz 2014.05.22. 14:10:54

Egy 60 km-es felhokarcolonak se lenne akadalya, csak itt olyan dolgokat kene figyelembe venni mar, mint a Coriolis-ero, centrifugalis erok a Fold forgasa miatt. Azonkivul egy ilyennek legalabb 40 km-es atmerovel kene rendelkeznie, kulomben osszeomlana a sajat sulya alatt. A statikai tervezesnel meg akar a szerkezet sajat gravitaciojat is figyelembe kene venni. Azonkivul kene meg talalni egy olyan geologiailag stabil alapot, amely eleg nagy ahhoz, hogy elhelyezzenek rajta egy ilyet.

peti papagáj 2014.05.22. 14:11:04

Űrliftet orbitális pályáról lenne célszerű építeni kezdeni, és egyre lejjebb lógatni az alját?
Mi történne, ha a kaida felrobbantaná az aljánál? Középen szétszakadna, és az alja leesne, a nullgravitációs része meg fent maradna?

wrstjnethn 2014.05.22. 14:16:45

@Milán Bp: Szóval az én számításom egy méteres födém-padló-álmenyezettel, 30m-es antennával, plusz 50 üres emelettel (minden 10. a tűzvédelem és/vagy gépészet miatt):

(2400-30)/(500+50)-1= 3.3m

ami nem is tűnik annyira pocséklásnak.

Balt 2014.05.22. 15:28:06

@Milán Bp: Eeegen, ezen én is fennakadtam röpke fejszámolás útján. :) Egyébként nem látom be, hogy ne lenne (más a mostani extrém magasságokban is) műszaki probléma: liftek, különös tekintettel a mentésre, vízellátás, tűzbiztonság stb., nem igaz, hogy erre a közel(?)múlt eseményei nem világítottak rá nyomatékkal.

(A '74-es Pokoli torony megvolt? Hát 09/11?)

Balt 2014.05.22. 15:29:44

@Baloldali érték: :)) Jogos, nekem is fenntartásom van az ide nem való politikai kiszólásokkal.

Balt 2014.05.22. 15:40:19

@wrstjnethn: 1,5 * 1609,3 = 2414 [m]
-30 (antenna) = 2384
/500 = 4,77
-0,4 (födémszerkezet, nagyvonalúan) = 4,37

De ez értelmetlen, hisz a "kényszerítő erő", mely ezeket a "földtől elrugaszkodott", valóban a szó szoros értelmében embertelen létesítményeket létre hívja, a telek- ill. m2 ár. (Ahogy rá is mutat a cikk, már itt megbukik a dolog a világ kevésbé urbanizált részein, más kérdés, hogy még az arab szélsőségek is az USA szimbólumait másolják...)

De legalább kényelmesen lehet galériázni. :)

Balt 2014.05.22. 15:43:43

@wrstjnethn: Ha van is épületgépészeti emelet, a "rekord" szempontjából minden bizonnyal számításba vennék, legfeljebb a 13.-at hagyják ki a babonás jenkik kedvéért. :) (Hogy legyen benne egy kis társadalomkritika is...)

wrstjnethn 2014.05.22. 16:20:39

@Balt: a rekord szempontjából mindenképp számít, de egyéb helyeken, ahol az értékesíthető emelet vagy négyzetméter számít, kihagyhatják.

Mdavid89 · http://iranynewyork.hu 2014.05.22. 21:45:40

Én nagyon szeretem nézegetni őket, de tény, hogy nem illenek bárhova.

zagyvalaszlo 2014.05.23. 13:03:39

@diarrhoea: Az űrliftnek nem lenne nullgravitációs része.

Ahol pl a nemzetközi űrállomás kering, a föld gravitációja nem sokkal kisebb, mint a föld felszínén. Csak azért van ott "súlytalanság" mert az űrállomás folyamatosan zuhan a föld felé, szabadesésben, viszont pont olyan távol van, hogy körpályán mozog és így nem esik le (egyébként majd leesik) (lerajzolva könnyebb lenne elmagyarázni).

Az űrlifet felfele a centrifugális erő húzná, azaz mintegy parittya forogna a föld körül.

A pálya, ahol a lift vége "kering" , az egy ilyen kis tárgyat (mint az űrlift vége) eldobna magától, nem lehetne onnan kezdeni az építkezést.

Lentről kell kezdeni, és ahogy mész felfele, kicsit csökken a gravitáció, és amikor feljebb érsz az űrállomás vonalánál (kb) akkor már erősebb a felfelé húzó centrifugális erő.a centrifugális erő.

Egyébként úgy lehetne, hogy a kötelet tolod lefele és felfele a geostacionárius pályáról, de nem biztos , hogy megérné.

zagyvalaszlo 2014.05.23. 13:05:17

@Milán Bp: Ha tovább olvasol, láthatod, hogy az eiffel toronyhoz hasonló lenne az épület, azaz nem feltétlenül vannak emeletek a földtől kezdve, lehet, hogy csak később kezdődnek.

bandeeh 2014.05.24. 09:33:59

@zagyvalaszlo: a centrifugális erővel kapcsolatban nincs igazad. Nem húzna az semmit sehova. Az űrlift vége ugyanúg keringene, mint egy műhold, a "kötél" nem feszülne ki.

zagyvalaszlo 2014.05.24. 09:53:24

@bandeeh: De húzna bizony, ha az túl van a geostacionárius pályán.

vizitor 2014.05.24. 11:55:07

érdekes cikk, köszi. nem kötözködésből, de ez a "Száznegyvennégyezer kilométeresre tervezett (de "szerényebb", százezer, vagy ötvenezer kilométer magas űrlift is felmerült)" nekem soknak tűnik, nem méterről van szó? pár száz km-en vannak a műholdak, űrállomások stb., 144 ezer km már majdnem félút a holdig.

ha mégis, akkor fúvaze :)

vizitor 2014.05.24. 12:01:15

@vizitor: gugli, a barátom mondta, hogy tényleg ennyi. akkor még kicsit arrébb van viszont.
süti beállítások módosítása