Burdzs Kalifa, a jelenlegi csúcstartó (fotó: David Jones - Flickr)

A verseny mindig is éles volt. A XX. század első felében, két éven belül háromszor is New York Cityben épült fel (az akkori) világ legmagasabb épülete. 1930-ban a Bank Of Manhattan 282,5 méter magas székháza, majd néhány hónappal később a 319 méteres Crysler Buildig, és rá 11 hónapra, 1931-ben a 381 méter magas Empire State Building készült el.

Az ezredfordulót követően megismétlődött az ego-fitogtató, felhőkarcoló-magassági lóverseny: 2003-ban az 509 méters Taipei 101 átvette az elsőséget a Kuala Lumpur-i, 452 méter magas Petronas-ikertornyoktól. (Ráadásul a felhőkarorcolók magasságát sem egységesen mérik, a "nettósításról" lentebb.) 2008-ban a dubaji Burdzs Kalifa 828 méteres magasságával vette át a vezető szerepet, ám a tervek szerint 2018-ban készül el a Kingdom Tower Szaúd-Arábiában, az elsőbbséget elbirtokolva és az egy kilométeres lélektani határt egyben elérve.

Nagyjából évente kétszer vagy háromszor van olyan érzésem, hű, most valami hatalmas kincset találtam.

Mondjuk, amikor először botlottam a Fortepanba. Vagy a digitalizált, beágyazható filmhíradókba. Esetleg, amikor a Google Maps-szal párhuzamosan kereshető XIX. századi Magyarország-térképet mutatták meg nekem, amit időközben "Habsburg Google Earthé" fejlesztettek tovább. (Na jó, kicsit más téma, de hasonló csoda volt számomra a zombikkal harcoló nyugatos költőkről szóló képregény is.)

Persze nehéz előre megmondani, hogy mi mekkorát fog szólni, de azt hiszem, hasonló kincs lesz ez is!

Fotó: Németh Viktor © Még több kép itt.

Németh Viktor gondolt egyet és elrándult Csernobilba megnézni, milyen Pripjaty szellemvárosa turistaszemmel. Beszámolója nem csak a klassz fotók és a túravezetőtől hallott pikáns anekdoták miatt érdekesek, de hasznos tudnivalók vannak benne mindazoknak, akik hasonlót terveznek. Miből, hogyan, mikor, miben utazzunk oda? Át is adom neki a szót, íme a remek poszt, rengeteg klassz fotóval.*