Az átadás után a fél ország kuncogott az M0-ás fölé épített gyalogos hídon, amelyet éjjel nappal őriznek, nehogy ellopják. Nos, mint Csiró Géza, a Szálka bloggere jelezte, mégis hidat lopnak Csömörön a körgyűrű felett. Az autóút fölé épített másik gyalogos hidat ugyan nem színaranyból készítették, de elkövették azt a hibát, hogy alumínium alkatrészeket is felhasználtak. Nem kellett volna. További részletek itt.

Sőt, talán az átível szó sem a legtalálóbb, hiszen a képek alapján furcsán rogyasztott formájú lesz. De senki se valami boszorkányból épített tákolmányra gondoljon. A Kopaszi-gát déli csücskét és a Hengermalom utat összekötő gyalogos hidat a látványtervek szerint egy mutatós, S-formájú szerkezet feszíti majd. Lesz egy klassz kilátófélesége is a Duna felé, ahonnan egész biztos megcsodálhatjuk majd az Albertfalvánál épülő hétemeletes társát is. Sajnos ennél sokkal többet nem árul el a fejlesztésről az Öböl honlapja, csak annyit, hogy "a 150 méter hosszú híd építése 2009 tavaszán indul és előreláthatóan 2009 év végén fejeződik be." Aki arra jár, tudósítson, hogy elindultak-e már a munkák. Térkép és még több látványterv alant:

Emeletes lakóhíd a megújuló Albertfalva és Csepel között. Hatalmas vihart váltott ki tegnapelőtti posztunk, melyben az Ingatlanmagazin cikkére hívtuk fel a figyelmet. Egy törzsolvasónk kapta magát és levelet írt Zoboki Gábor építésznek, hogy "örömmel olvasnék Önöktől, első kézből, egy reflektáló kommentet a tervekkel kapcsolatban. Azok hátteréről, realitásáról, céljáról, megvalósíthatóságáról".  Az építész rögtön, "postafordultával" válaszolt neki, és a félreértések eloszlatása végett most mi is közzé tesszük levelét:

Szinte hihetetlen, hogy van egy Duna-sziget, amelyik nagyjából olyan messze esik a város szívétől mint a Margit, csak épp csodálatos fejlesztési potenciálja van. Ennél már csak az hihetetlenebb, hogy a főváros bölcs vezetése épp erre az eszményi területre helyezte a város iszaprothasztó tornyait, de még ezzel együtt is klassz lehetőség - főleg, ha megoldják a közlekedését, de ne szaladjunk előre. Zobóki Gáborék most elég merészet álmodtak erre a területre (ahova persze már álmodtak pár merészet korábban is hongkongi kis Manhattan-től kormányzati negyeden át budapesti olimpiáig.

A Margitszigetet a pesti parttal összekötő gyalogos-kerékpáros híd terve csak úgy mellékesen szerepelt a sziget sorsával foglalkozó híradásokban. A téma egy bloggal odébb heves vitákat váltott ki, és nem is foglalkoznánk vele, ha Sadia nem küldött volna már januárban egy levelet három linkkel, hogy:

A szigetmonostori gyaloghíd úgy néz ki megépül, na de mi van a budapestivel? Pontosabban a budapestiekkel, mert az elmúlt húsz évben rengeteg terv készült, egyik merészebb mint a másik. Valamelyiken park lett volna, valamelyiken a kisföldalatti ment volna át, valamelyiknek pedig egy virtuális fényhídpárja is lett volna. Lássuk sorra az álmokat!

Holnap kis időre átadják a Megyeri híd egy részét a kerékpárosoknak. Ennek örömére mi is megemlékezünk kicsit a Dunahíd-bringázás nagy múltra viszatekintő hagyományairól. Annál is inkább, mert rajongok a szép régi infografikákért. (Hát nem gyönyörű ez is? Katt a nagyításért!) A kép a Budapest folyóirat 1945/2. számában jelent meg A Dunahidak jelentősége a főváros életében címmel (aminek aktualitását kicsit árnyalta, hogy abban az időben éppen egy hidunk sem volt). Sajnos a cikk a zürzavaros időkhöz híven maga is elég zűrzavaros. Így nem nagyon derül ki, hogy az ábra hanyas állapotokat ábrázol. Mindenesetre látható, hogy a kifejezetten autós Lánchidat leszámítva minden hídon elég sokan (naponta sok ezren) kerekeztek át a Duna felett a negyvenes évek elején. Holnap ugyanezt a Megyeri hídon is megteheti, akinek kedve van hozzá.

Az Urbanista történetének hajnalán megkértük Önöket, hogy írják meg nekünk, melyek Budapest legbatmanesebb épületei, melyek akár Gotham City-ben is állhatnának. Az eredmények legfőbb tanulság, hogy a félelmetesség elsősorban nem az építészen, hanem a fotóson múlik. Érdekes módon főkén olyan épületekre hívtátok fel a figyelmünket, amelyekről fényes nappal nem is gondolná az ember, hogy akár a Denevérember is állhatna a tetejükön.