Évtizedeken keresztül úgy élt az emberek fejében, hogy a gazdagok azok kastélyokban laknak. Aztán, amikor a rendszerváltás után ismét lehetőség nyílt rá, néhány gazdag tényleg kastélyba költözött. Vagy legalábbis valami olyasmibe. Lehet csodálni és lehet lenézni ezeket az épületeket, de vitathatatlanul meghatározó lenyomatai egy letűnt kornak.

Régen jelentkezett az Urbanista ingatlansaláta-különkiadással, és még régebben minden magazin, újság és blog kedvenc témájával: a legdrágább eladó házakkal! Úgyhogy akkor jöjjenek most ezek. Végigpörgettem pár hirdetési oldalt a javáért, aztán kirostáltam az egyértelmű félreütéseket, a társasházakat, többlakásos villákat és más projekteket. Kicsit lehűtve magamban a hatásvadászösztönt, a piacon található legalacsonyabb árat vettem előre, ha több helyen is ráakadtam.

Itt van tehát a legjava: 10 rezidencia, családi ház, kastély - vagyis oylan kecók, amelyek tulajdonképpen egyetlen lakást jelentenek. Kellemes nyálcsorgatást hozzájuk - már ha valakinek ezekre indulna be a nyálelválasztása. (Én azt hiszem inkább a törtrészéből vennék egy élhetőbbet.)

Emlékeztek még a jogilag Csömörhöz, szerkezetileg inkább Budapesthez tartozó területre? Az akkori panaszos levél írója, most pozitív fejleményekről számolt be. Úgy látszik, csak akarni kell és a dolgok megoldhatók:

Mi van akkor, ha egy utca egyik vége még egy fejlesztésekben élen járó budapesti kerülethez, a másik meg egy agglomerációs nagyközséghez tartozik, amelyik az adott területtel egyáltalán nem foglalkozik? A lakók a közvilágítást kiépítették önerőből, az utakat már érthetően nem szeretnék. Tamás levele alant (kérem, ne morogjatok az ékezetek hiány miatt, akit zavar, ugorjon a következő kereteshez - ott a lényeg kevésbé személyesen, viszont ékezetekkel).

Ezt a kietlen pusztaság közepén álló csömöri kastélyt már korábban is kiszúrtam a neten. (Sőt alighanem ez az, amit úgy hirdettek pár éve, hogy "tíz percre a Hősök terétől".) Végül is modern milliárdosok romantikázó borzalmai közt egész tűrhető ez az épület, bár azt soha nem értettem, hogy ha valakinek sok pénze van és kastélyt szeretne, akkor miért nem újít fel egy meglévőt. Vagy ha valóban egy tápanyaghiányos szántóföld közepére akar építkezni és a nulláról parkot álmodni, akkor miért nem alakít ki egy hozzá méltó nagyságú és színvonalú kertet.

De most nem ezért került elő ismét ez a kastély, hanem mert laspalmas, a Vastagbőr bloggere három linket küldött nekem. Az egyik egy hirdetésé:

Kevés médium engedheti magának, hogy kiküldött tudósítót tartson egzotikus településeken, ezért nagy szerencse, hogy Csiró Géza, szálkablogger, folyton küldi jelentéseit Csömörről. A községet az M0 választja el Budapesttől és egy hírhedté vált alumíniumhíd köti össze azzal. Mint arról, mi is írtunk, egy hete demonstrációt tartottak "civil hídavatás" néven. Hogy hogy sikerült?

Civil Hídavatás címmel tartanak rendezvényt holnap, azaz október 18-án 15 órakor, az M0-s körgyűrű híres csömöri alumíniumhídjánál, hogy felhívják a figyelmet az uniós támogatással megépült körgyűrűszakasz el nem készült vagy hiányos környezetvédelmi beruházásaira.

A Bloginterjúnak megígértem az önreklámot, szóval: itt egy kérdés-felelet sorozat az Urbanistáról. (A durvább önreklámdózist a jövő hétre tartogatom.)

A "végzet szállodájának" is csúfolt 330 méteres phenjani Rjugjong Hotelt 1987-ben kezdték építeni, majd 1993-ban félbehagyták. Egy egyiptomi cég egy ideje az észak-koreai mobiltelefon-koncesszióért cserébe folytatja az építkezést.

A Nyíregyházi Főiskola campusa nyerte el idén a világ legjobb középületének járó nívódíjat a Prix d'Excellence elnevezésű nemzetközi ingatlanfejlesztési pályázaton.

Az egy lakosra jutó Urbanista-posztok számát tekintve Csömör bizonyára előkelő helyet foglal el a magyarországi települések lsitáján. Ezt mindenképpen Szálkás Csiró Gézának köszönheti a nagyközség, hisz ő szokta felhívni a figyelmem különféle helyi ügyekre, mint ahogy most is. Ugyanis, mint a Csömöri Hírek írja, az Állami Autópálya-kezelő Zrt. munkatársai

"az M0-s körgyűrű múlt év ősszel átadott észak-keleti szektorában összesen 58 db, forgalomtechnikai célokat szolgáló térfigyelő kamerát helyeztek el. A kérdés csak az, hogy az illetékesek a lakosságot miért nem tájékoztatták erről önszántukból? Vajon mit figyelnek meg és mire használják az adatokat? Valóban csak forgalomtechnikai célja van ezeknek az eszközöknek? Lehet-e, akarják-e már célra is használni őket? Érdekes körülmény, hogy sem a Csömörön szolgálatot teljesítő gödöllői rendőrségen, sem a helyi önkormányzatnál nem tudtak ezekről a kamerákról."

Az átadás után a fél ország kuncogott az M0-ás fölé épített gyalogos hídon, amelyet éjjel nappal őriznek, nehogy ellopják. Nos, mint Csiró Géza, a Szálka bloggere jelezte, mégis hidat lopnak Csömörön a körgyűrű felett. Az autóút fölé épített másik gyalogos hidat ugyan nem színaranyból készítették, de elkövették azt a hibát, hogy alumínium alkatrészeket is felhasználtak. Nem kellett volna. További részletek itt.

Bár az M0-s forgalomra gyakorolt áldásos hatását egy percig sem vonjuk kétségbe, azért az építés súlyos hiányosságaira már az átadás másnapján felhívtuk a figyelmet. A csömöriek -akiktől helyenként hetven méterre megy el a forgalom - szenvedik meg leginkább a zajvédelem hiányát. A lakosok most fórumot szerveztek, ahova minden érintettet meghívtak. A Csömöri Civil Egyesület elküldte nekünk az esemény kivonatát: hogyan reagált a két érintett önkormányzat, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. és a civil szervezetek. Panaszok, tények és válaszok. Tanulságos annak is, aki még életében nem látott autópályát (vagy autót).

"Hopp elütöttem valakit a zebrán. De hisz ez nem is zebra - jó' van, akkor megnyugodtam." A pöttyös zebra - amit a britek hülye állatneves gyalogátkelőhelyei után (lásd alább) ezennel párducnak keresztelünk - autóval közelítve először zebrának tűnhet. Ez jó, mert lassít a gépjárművezető. Viszont a gyalogos, ha nem is látja zebrának, esetleg annak érzi és vérszemet kaphat, ami meg nem jó - merthogy a Kresz nem ismeri a párducot, szóval elsőbbsége nincs rajta a gyalogosnak.

Nem tudom, az Auchanokon kívül találkozni-e velük máshol is. Meg hogy jó-e párducokat festeni: hasznos-e, káros-e vagy csak tök fölsleges.  És nyájas olvasók szerint?

A kép címe: ember áll az M0-s erdősávjának mélyén. A fotó bal alsó sarkában látszó zöld folt egy két méter magas, 12 centis átmérőjű kerületű, faiskolában nevelt suháng - legalábbis az előírások alapján. De a tegnap átadott keleti szektor mellett legtöbb helyen ennél is rosszabb a helyzet: egyelőre csak csenevész akácok vannak. Nem csak az a baj, hogy méretben nem felelnek meg az előírásoknak (kb. tizedakkorák, mint a kötelező) vagy hogy gyakorlatilag nem látszanak ki a parlagfűből (amiért meg nagyon súlyos bírságot lehetne kivetni). Ha szerencséjük van, az akácok még megnőhetnek, akár a parlagfüvet is lehagyhatják, de csak valami isteni csodával alakulhatnak át juharrá, kőrissé, hárssá vagy más előírás szerint fajjá. Kapott az Urbanista egy csomó friss, ropogós képet az átadásról, párat megosztunk a Nyájas Olvasókkal.