Kommentben és levélben hívta fel figyelmünket Percipán a Palotanegyedi Esték sorozat következő alkalmára, amely február 25-én lesz hatkor a Zappa Kávézóban. A rendezvény témája: a Palotanegyed köztisztasága és közterületeinek használata, biztonsága. További részeleteket mindeki a zseniális nevű Mágnásfertály blogon talál. Bevallom annyira megfeledkeztem már erről a szép, régi, pompás elnevezésről, hogy öröm volt olvasni (itt és most ünnepélyesen fogadom, hogy ezt fogjuk használni a továbbiakban). Olvasni pedig nem csak a címét, de magát a blogot is érdemes. Rajta leszünk!

Hölgyeim és Uraim! Meghatottságtól elfúló hangon jelenthetem be, hogy elindult a Budapest Butik, az Urbanista lánya (húga? szeretője? ángya?). A témája ennek is város lesz, de nem ingatlanokkal meg épületekkel foglalkozik majd, hanem kifejezetten boltokkal. Persze azért egy egy bevásárlóközpont, vicces kirakat vagy műemlékhomlokzatba fabrikált boltajtó erejéig keresztezi majd útját a két blog, de senki ne essen pánikba. Az Urbanista ezután sem fog kamuleárazásokkal, mesés akciókkal, végkiárusításokkal, goromba eladókkal, fővárosban felbukkanó új márkákkal és boltkritikákkal foglalkozni. Aki eddig is szeretett bennünket, az ezután is szerethet, aki mostanáig utált minket, az is megkönnyebbülhet. Viszont akit érdekel, mi történik budapest boltjaiban az szépen iratkozzék föl az új blog rss-ére!

Nem is olyan rég jelent meg egy hangos képriport a The New York Times oldalán, egy fickóról, aki maga árulta a lakását az utcán egyesével leszólítva az embereket, szórólapokat osztva és egy nagy kartonlapon mutogatva az ingatlan adottságait. Sikeréhez mondjuk biztos hozzájárult azért, hogy írt róla a NYT (az Urbanistáról nem is beszélve). Nem rossz ötlet, biztos hatékony is, amíg nem alkotnak plexipajzsos rendőrsorfalra emlékeztető formációt a szendvicsemberek. Persze a megszokottól eltérő sajátlakás-hirdetésekkel nem csak az utcán de a neten is találkozhatunk.

Bob the Builder kalapos jó napot kívánok minden Kedves Olvasónknak! Index anyácskánk szép új ruhával lepte meg az Urbanistát, amiért is dupla szirmos orgonából kötünk majd neki csokrétát Anyák Napjára. Elismerem, a "megújult honlapunk" bejegyzések információértékét már csak az "elindult honlapunk" múlja alul (kiváltképp céges oldalakon, másfél évvel ezelőtti dátummal, egyetlen hírként). Ezt ugyanis vagy látja az olvasó, vagy nem. Na de!

Először is gondoltunk az adásunkat RSS készülékek mellett követő közönségre. Másodszor itt szeretnék mentegetőzni, hogy a fél éven keresztül mérnöki pontossággal tördelt napi linkjeink szertekuszálódtak és most már így is maradnak. (Eddig sajnos barbár módon enterezgettem, de most már szépen listázni fogok becsszó.) Harmadrészt pedig itt lehet kérem a kommentekben lelkesedni az újért vagy visszasírni a régi szép időket. Hajrá! Kezitcsókolom!

A Szívlapát úgy általában is élvezetes olvasmány, szoktuk is olykor linkelgetni a városos témákba vágó posztjaikat. Hanem amit tegnap tettek ki, az egy valódi gyöngyszem, kötelező néznivaló minden mai Budapestet szerető és utáló, illetve Budapest iránt közömbös ember számára (azt hiszem nem hagytam ki senkit). Egy tízperces svéd úti film Budapestről, a fürdővárosról - 1936-ból! "A világ legszebb fürdői Európa legszebb városában" - mondja a riporter. Érdemes végignézni az egészet, az első légi felvételeket többször is, mindig meg-meg állva, figyelni, hogy mi tűnt el, mi épült, mi változott hetven év alatt. Tényleg nem szeretnék kiemelni semmit, annyira nagyszerű az egész. Köszönjük!

Jónapot! Bocsánat, tök kiment a fejemből, hogy időben szóljak. Most itt a nagy lehetőség, hogy megtudjatok mindent az Urbanista működéséről, műhelytitkairól, esetleg nyilvánosan megalázzatok - kinek mi tetszik. A Hét Bloggere blogon napok óta föl lehet tenni kérdéseket, a válaszok pedig elvileg holnap jelennek meg, de ha valakinek nagyon fúrja valami az oldalát, az most még nyugodtan megírhatja kommentbe ide vagy oda, esetleg e-mailen nekünk vagy a Gabris Eszternek, vagy bárki másnak, csókolom.

"1922, Elkészült a hatalmas 3000 főt befogadó nézőterével, Európa legnagyobb kertmozija. Az itt bemutatott képeket nézegető embereket, még mai is lenyűgözi a létesítmény impozáns látványa. Talán arra gondolnának sokan, mint én, hogy de jó is lenne még egyszer a padok között ülni. Nézni és hallani Csita makogását, hallani Tarzan diadalmas, égig zengő ordítását, mellyel a világ tudtára adja a győzelmét, hogy legyőzte a legyőzhetetlent.” - kezdi hangulatos postját a FalArt bloggere.

Egy különös oldalra hívta fel a figyelmem hundertbasser a forrás:budapest bloggere. Csak annyit írt, hogy:

nézd mit találtam! Alig várom, hogy beinduljon ez a blog: solidfill.blogspot.com/
 

Az Urbanista egyik posztja körül kialakult heves kommentvita után fogta magát Xotifan, aki maga is ingatlanos, és elindította blogját a szakma védelmében. Izgalmas témákat ígér és rögtön azzal indít, hogy mit is csinál egy ingatlanos. Mint írja:

Sokak szerint egész nap mereszti a seggét, néha felhív embereket akik egyáltalán nem akarnak vele beszélni, néha megmutat egy lakást amit egyébként a tulajdonos is meg tudna mutatni, aztán ha mindkét felet átverte, mehet a szerződésre ahol felmarkol annyi pénzt amennyit senki más nem keres. Jó munka, mi? Gyertek ti is ingatlanosnak! Semmi munka, sok pénz! Kiváló ajánlat, nem? És mégis, valahogy nem hemzsegnek a friss jelentkezők. Miért? Mert "ingatlanozni" gáz. Társadalmi megítélésünk talán a listás parlamenti képviselőkéhez mérhető, az Urbanistán egy kommentelő a taxisokhoz hasonlított minket, de szerintem a taxizás jóval magasabb státusz. Ahhoz kell némi tudás. Az ismeretterjesztésen kívül azt is a blog céljául tűztem ki hogy megpróbáljam minél szélesebben bemutatni az értékesítők tevékenységét, megmutatni hogy mi is dolgozunk annyit mint bárki más, nekünk is tanulnunk kell és sajnos mi sem keresünk többet.

Az első poszt rázós kérdése után kiváncsian várjuk a folytatást!