Fotók: Város szíve blog

Ha epés lennék, azt mondanám, na végre megállítottuk a Kék Veszedelmet! Ennél beljebb már tuti nem hatolnak Belvárosba a diszkontláncok. Persze hogy nem, mert ennél beljebb már nem is lehet.

Twitteren jeleztétek tegnap, ami aztán később a Város szíve blogon is megjelent, hogy Aldi nyílik a Kossuth Lajos utcában, az egykori Úttörő Áruházhoz tartozó épületben. Már a Rákóczi úton megjelenő Tesco is hatalmas riadalmat váltott ki pár éve, aztán amikor az Astoriához ért a Gonosz, sőt a Kálvinon vicsorgott a falak alatt, akkor már mindenki érezte, hogy idő kérdése és a Belváros is elesik. Szomorú? Dehogy, épp ellenkezőleg! Én a magam részéről örülök neki.

Szó se róla, amikor karvalytőkés multi láncok lehetetlenítik el a kis boltokat, vagy épp a fényes áruházakat, az csúnya dolog. Ha valamikor a Kossuth utca fénykorában jelent volna meg egy ilyen élelmiszer-turkáló a Belvárosban, szívrohamot kapok. Csak hogy sok minden változott azóta. A város is és a diszkontláncok is.

A Kossuth utca vásárlóereje jelentősen lecsökkent az elmúlt 2-3 évtizedben. (Sőt gyakorlatilag azóta, amióta nem fut rajta villamos - de ugye ez jól ismert búslakodási téma minden várossal foglalkozó fórumon.) Ma ott tartunk, hogy bármi jön ide, ami vásárlókat vonzhat, csak jót tehet neki. 

Olyanok ezek a láncok, mint a betelepített fafajok, mondjuk egy akác. Ha egy jól működő ökoszisztémába telepítik az őshonos fajok kiszorítására, az igen csak csúnya dolog. Ha viszont egy lepusztult, rekultiválásra váró területre kerülnek, akkor kifejezetten hasznosak.

Nincs mit szépíteni, hiába él az emlékeinkben másképp, a Rákóczi-tengely most egy ilyen rekultivációra szoruló, lepusztult terület. Itt ha megveti a lábát bármi, az csak jó lehet. Az igénytelen diszkontokat, igénytelen boltocskákat ugyanis nem szabályozással vagy hőbörgéssel lehet távol tartani a városok belsejéből, hanem piaci alapon.

A peremvidéken olcsó az ingatlan, ezek pedig az olcsó ingatlanokat keresik - ezért alapvetően a városok peremén telepednek le. Ha a város szívében esnek le az árak - mert elértéktelenednek az üzlethelyiségek és senki nem akar oda költözni - akkor ott jelennek meg. (Más kérdés, hogy ehhez alaposan hozzájárult, hogy Budapesten a város belsejébe engedtünk a bevásárlóközpontokat - amiket viszont tényleg távol lehetett volna tartani szabályozással.)

De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az évtizedek alatt, mire beértek ezek a nagy diszkontláncok a városok belsejébe a külvárosi parkolókból, igencsak megváltoztak. Nem egy közülük saját brandet hozott létre, hogy megkülönböztesse ezeket az üzleteit a tőlük megszokottaktól. Ráadásul rendezettségben, arculatban nem nagyon maradnak el a hagyományos élelmiszerüzletektől sem.

Ráadásul épp az Aldi az, amelyik nem egy régi épületet varázsolt újjá Budapesten (a legismertebb a Tűzoltó utcai lovarda).

Szóval én a magam részéről üdvözlöm a fejlesztést. Ott tartunk, hogy - bármilyen rosszul esik kimondani - ez jelenleg növeli az utca presztízsét. Akár csak a Rákóczi utcánál. Olyan ez mint a foci: amikor végre elfogadjuk, hogy nem olyan erős a kedvenc csapatunk, mint gyermekkorunkban volt, akkor tudunk csak örülni a pici győzelmeknek is.