budapestfolyoirat_1966_07_800.jpgA folyóirat egy 1967-es címlapja

Magánszemélyektől is támogatást remél (akár csak 1000 forintot is) a főváros legrégebb óta megjelenő kulturális folyóirata a Budapest, hogy az 1945 óta megjelenő számait digitalizálja, és az interneten ingyenesen hozzáférhetővé tegye. A lap a II. világháború végét követően jelent meg először, kiadása többször megszűnt, majd újraindult (legutóbb 2004-ben), a teljes történet itt olvasható. A szerencsésen sokszínű (ám mostanság mintha ritkulni látszó) fővárosi helytörténeti kiadványok mellett az egyetlen olyan havilapról van szó, ami a főváros múltjával, jelenével és jövőjével egyaránt évtizedek óta foglalkozik.

A lap internetes oldalán már volt egy szerény kísérlet néhány korábbi cikk újraközlésére, ez azonban nagyobb munka annál, mint amit egy szerkesztőség a maga erőforrásaival elvégezhetne. Az Urbanista blog is idézett már a lapból, például az első számban megjelent, a Duna-hidak forgalmáról szóló cikk ajánlásával , vagy a Pestről készült legrégebbi ismert fotó közlésével, de a Fővárosi blog is rendszeresen támaszkodik rá forrásként - hogy csak a legismertebbeket említsem.

A Budapest tulajdonképpen megkerülhetetlen, ha a főváros II. világháború utáni története érdekel valakit, s úgyszintén, ha ennél korábbi épületek, utcák, terek, emberek után kutakodik. Ami a hatvanas, hetvenes években jövőkép volt, az mára helytörténetté vált, ami korábban hangulatos városfotó volt, az ma retró kép (nem is véletlen, hogy városfotósok egész generációja nőtt ki a lap szerkesztőségéből (Csigó László, Siklós Péter, Balla Demeter vagy ma: Sebestyén László).

A támogatás kéréséhez készült - hát nem túl frappáns - némafilm

A folyóirat évek óta tervezi, hogy digitalizálja, és interneten közzéteszi régi lapszámait (sőt, a pletykák szerint a digitalizálás már el is készült, csak ki kellene fizetni, anélkül ugyanis nem kerülhet fel az internetre). Az elektronikus változat hozzáférhetővé tételével túlzás nélkül állítható, hogy fantasztikus várostörténeti forrással gazdagodna az internet hazai szeglete, ami a már digitalizált Budapesti Negyed és a Tanulmányok Budapest múltjából mellett a harmadik nagy fővárosi adatbázis és információforrás lehetne.

A támogatásra a Summa Artium Alapítvány tett közzé felhívást ezen a jópofa adománygyűjtő oldalon (nem mellesleg a Summa Artium a Fortepan nagy barátája és támogatója, kuratóriumának elnök pedig az a Török András, akinek fantasztikus Budapest-könyvéről már itt az Urbanistán is volt szó). A remélt másfél millió forintos támogatás első hallásra nagy összegnek tűnik, ebből azonban 681 ezer már összegyűlt, s ebből közel félmillió magánszemélyektől, így nem is olyan lehetetlen.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest internet sajtó budapest folyóirat

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr536163926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ballabás Dániel 2014.05.16. 15:42:01

Nem csak a pletykák szerint, hanem valóban digitalizálták már a teljes folyóiratot! www.arcanum.hu/kiadvanyaink/osszes/?id=BPT

vadász2 · http://kariblog.blog.hu 2014.05.16. 20:22:31

"A folyóirat egy 1966-os címlapja"
1967 júniusában? :-)
Amúgy mindent bele (főleg pénzt!)

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.05.17. 02:54:09

@vadász2: Misztikum, hogy tudtam 1966-ot írni, mikor a vak is látja, hogy '67... :) Kösz, hogy szóltál, javítottam!

óðinn 2014.05.19. 09:50:33

És miért az Arcanum csinálta, miért nem a Fővárosi Levéltár?

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.05.19. 14:43:30

@odinn: Hát, ezt szerintem tőlük kellene megkérdezni... Nem tudom, a levéltárnak milyen gyakorlata van a digitalizálásban, és az adatok adatbázisba rendezésében és internetes szolgáltatásában, de az a gyanúm, hogy az Arcanumnak már kész megoldásai és infrastruktúrája lehet ilyesmire, míg a levéltár legfeljebb a maga kiadványait digitalizálja (egyébként a digitalizált levéltári kiadványokat is az Arcanum szolgáltatja). De ez csak az én feltételezésem.
süti beállítások módosítása