A folyóirat egy 1967-es címlapja

Magánszemélyektől is támogatást remél (akár csak 1000 forintot is) a főváros legrégebb óta megjelenő kulturális folyóirata a Budapest, hogy az 1945 óta megjelenő számait digitalizálja, és az interneten ingyenesen hozzáférhetővé tegye. A lap a II. világháború végét követően jelent meg először, kiadása többször megszűnt, majd újraindult (legutóbb 2004-ben), a teljes történet itt olvasható. A szerencsésen sokszínű (ám mostanság mintha ritkulni látszó) fővárosi helytörténeti kiadványok mellett az egyetlen olyan havilapról van szó, ami a főváros múltjával, jelenével és jövőjével egyaránt évtizedek óta foglalkozik.

A lap internetes oldalán már volt egy szerény kísérlet néhány korábbi cikk újraközlésére, ez azonban nagyobb munka annál, mint amit egy szerkesztőség a maga erőforrásaival elvégezhetne. Az Urbanista blog is idézett már a lapból, például az első számban megjelent, a Duna-hidak forgalmáról szóló cikk ajánlásával , vagy a Pestről készült legrégebbi ismert fotó közlésével, de a Fővárosi blog is rendszeresen támaszkodik rá forrásként - hogy csak a legismertebbeket említsem.

A Budapest tulajdonképpen megkerülhetetlen, ha a főváros II. világháború utáni története érdekel valakit, s úgyszintén, ha ennél korábbi épületek, utcák, terek, emberek után kutakodik. Ami a hatvanas, hetvenes években jövőkép volt, az mára helytörténetté vált, ami korábban hangulatos városfotó volt, az ma retró kép (nem is véletlen, hogy városfotósok egész generációja nőtt ki a lap szerkesztőségéből (Csigó László, Siklós Péter, Balla Demeter vagy ma: Sebestyén László).

A folyóirat évek óta tervezi, hogy digitalizálja, és interneten közzéteszi régi lapszámait (sőt, a pletykák szerint a digitalizálás már el is készült, csak ki kellene fizetni, anélkül ugyanis nem kerülhet fel az internetre). Az elektronikus változat hozzáférhetővé tételével túlzás nélkül állítható, hogy fantasztikus várostörténeti forrással gazdagodna az internet hazai szeglete, ami a már digitalizált Budapesti Negyed és a Tanulmányok Budapest múltjából mellett a harmadik nagy fővárosi adatbázis és információforrás lehetne.

A támogatásra a Summa Artium Alapítvány tett közzé felhívást ezen a jópofa adománygyűjtő oldalon (nem mellesleg a Summa Artium a Fortepan nagy barátája és támogatója, kuratóriumának elnök pedig az a Török András, akinek fantasztikus Budapest-könyvéről már itt az Urbanistán is volt szó). A remélt másfél millió forintos támogatás első hallásra nagy összegnek tűnik, ebből azonban 681 ezer már összegyűlt, s ebből közel félmillió magánszemélyektől, így nem is olyan lehetetlen.