Sok egyéb bevásárlóközpont mellett a Mundo is felmentést kapott az "igen-igen szigorú" plázastop alól. A hír egy  olvasónál verte ki a biztosítékot, aki azonnal klaviatúrát ragadott. Az egész plázastop-mizériáról előbb-utóbb én is szeretnék írni pár sort, de addig is álljanak itt az ő gondolatai vitaindítónak:

Most olvasom, hogy a Zuglói Plázát átengedték a plázastopon, ami nem vált ki belőlem különösebb érzelmeket, de az ami eddig nem esett le, az annál inkább.

 

300 négyzetméter?! Most komolyan? Eddig is a korrupció melegágyának tartottam ezt a rendeletet, ebben a formában, de most már végképp. 300 négyzetméter az semmi. Ennél egy jól felszerelt élelmiszerbolt is nagyobb, az pedig mindenki számára teljesen világos, hogy egy 400 négyzetméteres üzlet, az még nem pláza.

Sokkal szakszerűbben kellett volna körbeírni, hogy mi a pláza, és egy ügyes szabályozással a városok javára fordítani, mindezt úgy, hogy ne a beruházásoktól vegyük el a kedvet, és akasszunk be egy újabb bürokratikus (értsd: korrupciós) szűrőt, hanem az ide behozni kívánt pénzt tereljük úgy, hogy a magánérdek mellett, a közérdek is megjelenjen olyan súllyal, hogy az összkép pozitív legyen. Na persze gondolom ez nem is volt igazából cél.

A határt valahol 3000 és 8000 négyzetméretnél kellett volna meghúzni. Szankcionálni azokat a megoldásokat, amelyek nem az utcáról, hanem egy zárt belső világból nyitják meg az üzleteket, és általában minél jobban támogatni azt, hogy valaki a belvárosban egykor létező - mára feldarabolt - hatalmas, egyterű üzleteket újraegyesítve, felújítva színvonalas alternatíváját teremtse meg a ma is létező plázáknak.

Hát grat, de hogy ennek pár zseb megtömésén, és pár beruházás elakasztásán kívül semmi értelme nem volt ebben a formában, az egyszer biztos. Budapestnek és a többi városnak pedig semmi haszna nem származott ebből, legfeljebb a nemzetanyámkínja minisztériumnak, aki beszedhette ezért a sápot. 

 

Na befejeztem a háborgást, de ez a 300 négyzetméter...