poti: pt 100523 626 „Attól, hogy dunai örökpanorámás ingatlanban őrlöm a búzát, egyetlen fillérrel sem fogom tudni drágábban eladni a lisztet.” – mondta egyszer egy budapesti malom ex-tulajdonosa, amikor arról kérdezték, miért adta el a több mint száz éves épületét.

Az egykori agglomerációs vagy városszéli ipari ingatlanokat mára körbenőtte Budapest és a telekáruk úgy fölment, hogy ma bármi mást (értsd: lakóingatlan, irodaház, kereskedelem stb.) kifizetődőbb ott csinálni az ipari termelésnél.

Arról nem is beszélve, hogy nem csak nem adható el drágábban a példában szereplő liszt, de az előállítása is többe kerül egy évszázados technológiához épült gyárban, mint egy – valószínűleg összehasonlíthatatlanul rondább, de – korszerű, takarékosan működtethető, jó logisztikai adottságú telephelyen.

Persze ha minden ilyen egyszerű volna, akkor nem lenne Budapestnek ma is 4000 hektáros rozsdaövezete (vagyis olyan területe, ahol már felhagyták vagy nagyon elavult módon folytatják az ipari termelést). De van. Az ország többi nagyvárosáról nem is beszélve.

Egyrészt mert a zödmezős beruházás mindig olcsóbb, mint a barnamezős, még akkor is ha dózerolással lehet kezdeni a „fejlesztést”. A felújítás-átalakítás pedig még drágább. Kicsit bánom is, hogy nem csináltunk a rendszerváltás után Budapestből „loftvárost” és a Millenáristól, meg egy-két kivételtől (ferencvárosi loftok, Dorottya-ház stb.) eltekintve legfeljebb „előlapokat” hagytak meg a régi ipari létesítményekből – már ha meghagytak valamit. Na de kanyarodjunk vissza a témához.

A másik fontos ok, mi miatt áll ezeknek a területeknek a rehabilitációja, az a rendezetlen tulajdonviszony. Tulajdonviszony akkor is lehet rendezetlen, ha egy ingatlan egyvalakié, de mondjuk az egykori Csepel Művek 200 hektáros területén ma 280 vállalkozás osztozik – és ebből csak minimális az önkormányzaté. Pedig Csepel igazán különleges hely – mondani szokták, hogy épp olyan messze van a Vörösmarty tértől, mint a Margitsziget – és a fejlesztése csak várat magára.

Ahhoz, hogy ezzel a területtel lehessen valamit kezdeni, először a tulajdonviszonyokat kellene rendezni, vagy legalábbis a résztvevőknek megállapodni egy közös fejlesztési irányban. Bármilyen fejlesztésnek, pláne támogatás elnyerésének ez a feltétele. Ami különös, hogy már ehhez az első lépéshez is lehet támogatást nyerni, és Csepel nyert is, a probléma ugyanis egyáltalán nem kelet-európai különlegesség.

Van egy ReTiNa nevű projekt, aminek most fedeztem fel a honlapját és meglepve tapasztaltam, hogy tíz délkelet-európai város közt Budapest XXI. kerülete is szerepel a listáján. A lényeg, hogy kapott hárommillió eurót és 36 hónapot, hogy kitaláljanak valamit erre a területre. Bízzunk benne, hogy sikerül egy olyan tervet alkotniuk, mint amilyent mondjuk Stoke-on-Trentnek a kerámiaipar fellendítésére, mert vagy két évtizede tart a helyben topogás.

A tervek közte természetesen még mindig szerepel a 2020-as olimpia, de vannak sokkal kézzelfoghatóbb lépések is. Például szeretnék módosíttatni az ipari parkokról szóló törvényt, hogy barnamezős fejlesztések is pályázhassanak támogatásra (számomra is rejtély, miért nem lehet ilyet).

Ha jól értelmezem, a program tavaly ősszel indult, vagyis két éven belül valamit le kell tenni az EU asztalára. Ott meg nem szoktak mindent elfogadni, szóval úgy tűnik, minden remény meg van arra, hogy valami reális terv születik a terület hasznosítására.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest bontás építés loft xxi. ker barnamező

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr962261720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

engem gyíkká változtatott 2010.08.31. 16:02:08

"...a fejlesztése csak várat magára..."
"...két évtizede tart a helyben topogás..."
"...2020-as olimpia..."

megmosolyogtat, mikor olvasom, hogy vannak még olyanok, akik elhiszik, hogy bár 20 éve egyet előre, kettőt hátra lépkedve haladunk, DE MAJD MOST, majd most változás jön.
majd a következő 10-20 év más lesz!
ugyanezzel a mutyinéppel, ugyanezzel mutyimentalitással, ugyanezzel a mutyielittel. persze.
majd visszajövök 20 év múlva, megnézem.

"Budapest XXI. kerülete (...) kapott hárommillió eurót és 36 hónapot, hogy kitaláljanak valamit erre a területre."

MUHHHHAHHHHAAAAA!
:D

azt már attól is ellopták azonnal, aki ellopta azóta kétszer.
felelős nem lesz.

pösti 2010.08.31. 16:07:51

Az előttem posztoló már mindent "leírt"...remélni persze lehet és kell(ene)!

Németh András 2010.08.31. 16:12:20

Ez az utolsó rész hogy barnamezőz beruházás nem kap támogatást csak a zöldmezős az azért tényleg azt mondatja velem hogy ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Természetvédő beállítottságú emberke vagyok (ettől még nem kell utálni) ezért a zöld mezős beruházások nálam nem túl nyerők. Rossz esetben természeti értékeket, vagy mezőgazdaságilag hasznosítható területeket szüntetnek meg ezek a beruházások és ezeket támogatjuk! A volt ipartelepek meg csak pukkanak le mégjobban.
És a zöldmezős beruházások iszonyatos nagy mutyiknak adnak teret (ki ne halott volna olyan sztorit hogy ez vagy felvásárolta áron alul a földeket majd pár év múlva 10-100 áron adta tovább).

A megoldás egyébként szerintem a földvédelmi járulék drasztikus emelése lehet, egyszerűen el kell érni hogy termőföldet lebetonozni olyan drága mulatság legyen mint rendbe rakni a volt ipari telkeket.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2010.08.31. 17:43:25

Arra gondoltam, hogy le kéne fotózni az egészet, de azt hiszem, erre még van időm.

loláb 2010.08.31. 18:07:16

A barnamezős ingatlanfejlesztések már csak azért is prioritást kellene, hogy kapjanak, mert budapest egyszerűen túl nagy ahhoz képest, hogy hányan laknak benne.

Összevetésben más európai nagyvárosokkal, kb fele-harmada a népsűrűség, többek között ezeknek az óriási, városrészeket elválasztó barna mezőknek hála.

ez sok problémát okoz, például szerintem elsősorban a városon belüli nagy távolságok gátolják meg a tömegközlekedés elterjedeését, és felelősek a dugókért. (Persze ennek sokminden más oka is van). És a város évről évre kijjebb viszi a határait, szóval ezzel a tendenciával a távolságok csak nőni fognak, akkor viszont, leeht akármilyen közösségi közlekedés, meg bringás infrastruktúra fejlesztés, az autók száma nem fog csökkeni.

És a lepukkant gyárépületek (én mondjuk szeretem a posztapokaliptikus hangulatot, amit árasztanak), a szó köznapi értelmében nem szépek, és főleg nem túl környezetbarát dolog hagyni rohadni a talajban azt, amit a 150 év ipari termelése oda betett.

proletar 2010.08.31. 18:15:56

@bestpixel: sok minden változik, eltűnik. érdemes mielőbb végigkattogtatni. én már megtettem! :)
egyébként nemrég jelent meg a hír hogy épül is valami errefelé: index.hu/belfold/budapest/2010/07/14/nem_lesz_vigalmi_negyed_csepelen/

ginkgo 2010.08.31. 18:48:01

@engem gyíkká változtatott: nem a főváros XXI. kerülete kapott 3 milliárd ajrót, hanem az emlitett ReTiNa projekt, vagyis ez az összes lóvé amiből támogathatnak fejlesztéseket.

Azért én örülnék neki, ha végre gát kerülne a lakó-, ipari-, irodapark fejlesztések elé és végre szabadidős, rekreációs és sport létesítmények kerülnének a fejlesztések fókuszába jelentős rekultivációval. Ugyanis elkeseritően kevés a zöldterület a fővárosban mindenhol.

Nem gondolnám, hogy a tengernyi eladatlan újépítésű lakóingatlan, kiadatlan irodahelyiség mellé még sokat fel kéne húzni.

Rahsid 2010.09.01. 21:07:30

Nagyon nagy kár hogy hagyták szétrohadni, meg szétlopni ezt az iparkomplexumot. Úgy az összes többivel egyetemben.
süti beállítások módosítása