Új sorozatot indítunk az Urbanistán (már megint). A meseingatlanokból első merítésben Mazsoláék komfort nélküli tökháza, Vízipók Kristálypalotája és a Macskafogóból Giovanni Gatto penthouse lakása kerül terítékre. Plusz egy ráadás! Lássuk, hogyan tenné fel őket a netre egy ingatlanos, illetve próbáljuk meg kitalálni a rejtett hibákat!

Rendben van, tudom, hogy kicsi, na de akkor is! Saját borospince egy lakáshoz? A Budai Várban? Ha olyan, amilyennek képzeli az álmodozó ember, akkor szépen a hegybe van vájva már évszázadok óta. Kár, hogy szőlő nincs hozzá, pedig annak idején termett bor a Várhegy oldalán (a beszédes nevű budai törökvér). Nekem speciel egy tavaly húsvéti szösszenet jutott az eszembe a lakásban termelt borról, íme:

Hihetetlen hirdetésre akadt Zoltán, amit szerencsére elküldött nekünk is (kösz!)

20+5 szoba 20 millióért, szerintem a legjobb négyzetméterár a városban :-)

Valóban hihetetlen. Nem is hisszük el! Itt alighanem arról van szó egyszerűen kamuzik a hirdető. Vagy csak félreütött egy számot. (Bár itt két nagyon furcsa szám is van.) Elképzelhető, hogy:

Tavaly nyáron egy különös társasház-hirdetést mutatott be a Homár. Ugyanazt az épülő projektet egyfelől idősebb, konzervatívabb vásárlóknak, másfelől meg pályakezdő fiataloknak kínálták. Ugyanarra a telekre egyszerre kétféle látványtervvel, két honlappal és két elnevezéssel ígértek fejlesztést Borostyánház, illetve Corner-ház néven. Az egyik óratornyos, keresztmotívumos, evangélikus templommal felszerelt otthont ígért "lakások időseknek" felirattal, a másik egy lazább külsejű ingatlant, "neked is kell egy sarok!" felkiáltással. Azóta elkezdték hirdetni a lakásokat is, amit István szúrt ki az ingatlan.com-on. Kíváncsiak melyik változat győzött? Nem fogják kitalálni: a kettő különös ötvözete, egy harmadik elnevezéssel.

Újabb kedvenc ingatlanhirdetési portálunk van, ahol a legkülönbözőbb és legtutibb lakásokat, telkeket, nyaralókat és irodaházakat találja az ember: ez a Magyar Telekom! A honlapot Ákos, a Reakció szerzője ajánlotta figyelmünkbe, hogy aszongya "eladó a csúnya Telekom-ház a Szervita téren". Tényleg az a legnagyobb durranás a kínálatban, bár annyi minden más is van, mintha nem is telekommunikációs, hanem telekkommunikációs cég lenne (bruhaha).

Bár abszolút értelemben nem versenyezhet a két 7 négyzetméteresünkkel (a pesterzsébetivel és a Krisztina körútival), de azért ez a lakás is tud valamit. 1 + 1 fél szoba 11 négyzetméteren! Tavaly óta a félszoba minimum 8 nm, a szoba pedig már korábban is 12 négyzetmétertől kezdődött. Matekérettségi tételnek sem lenne tehát utolsó megrajzolni az alaprajzát. 2 db derékszögű vonalzót, 2 db HB-s ceruzát, 1 db függvénytáblázatot, térgörbítőnek 1 db fekete lyukat lehet használni. Jó munkát!

Ja és érdemes elolvasni a hirdetést is. Úgy kezdődik a szövege, mintha ajándékba akarná adni az ingatlanos (igaz, a 2,99 millió sem csillagászati összeg).

Ingatlanguru néven indított ígéretes új blogot tegnap Izoom, aki civilben maga is ingatlanos. Combos kezdésként első nap 15 postot nyomott ki, amiben megtalálható egy kis szemle innen-onnan és persze saját lakásai is. A legizgalmasabb alighanem az a penthouse, amely a Vörösmarty téri irodaház tetején található. Kétmilliós négyzetméterárral (520 millió Ft) nem nagyon találkozni Budapesten, igaz, ilyen ingatlannal sem! Döntse el mindenki maga, hogy megéri-e az árát.

Mielőtt rátérnénk a Tankcsapda körút ingatlanpiacának bemutatására, lássunk két hirdetést (ezt és ezt) a Nagy Lajos király útjáról. Mindkettő ugyanazt a 43 nm-es a lakást hirdeti (ráadásul mindkettő új építésűnek, miközben láthatóan lakott és a leírás szerint 2004-ben épült). Ami miatt érdekes, az a két alaprajz. A Nyájas Olvasó melyiket választaná?

Csináltatott egy régies hangulatú festményt magáról a tulajdonosnő, amire olyan büszke, hogy egy lakáshirdetésbe is felrakta. Ez jutott eszembe, amikor az ingatalan.comon megtaláltam ezt a II. kerületi lakást. De aztán kiderült, hogy mégsem ez a helyzet. Ha az ingatlanos honlapján is kikeressük a borsos árú (200 nm, kertkapcsolat, 179,9 M) kecót, akkor ott a többi képen sokkal jobb festmények láthatók. A madaras és a pipacsos is igazi lakásfeldobó cucc. Talán tudja valaki, hogy ki készítette?

Olvasóinknak igaza van: kutat csak nehezen fúrhatunk a telek végébe, kilovagolni sem lehet a birtokra, és a járgánnyal is bajosan állhatunk oda a grillsütő mellé, hogy bömböltessük a zenét. Mindezzel együtt szinte mindenkinek elnyerte a tetszését ez a hatemeletes ház tetőkertjébe épített kis dizájnos házikó, amit az elmúlt hetek legolvasottabb Urbanista-postjában mutattunk be. Az olvasók közt mint kiderült a tulaj is ott volt, és dobott egy mailt, amelyben válaszolt egy csomó felmerült kérdésre. Például arra, ami a legtöbbeket foglalkoztatta: miért nem lett dögösebb a belső kialakítás?

Vallási kisebbségeket froclizni blogokon hálás téma, ám nem túl szép dolog. Ezúton szeretnék elnézést kérni tehát előre is a hazai Ré-, Ámon- és Íziszhívők lelkes táborától. Ám ennek a XI. kerületi lakáshirdetésnek a képei engem akkor is leginkább egy egyiptomi sírkamrára emlékeztetnek, amelynek a belsőépítésze forrásmunkának egy gyermekkorában látott Scooby Doo rajzfilmepizódot használt fel. Esetleg el tudom még képzelni, hogy a "Milyen lett volna a barokk művészet, ha Kleopátráék megverik Octavianust" című szakdolgozat illusztrációját látjuk, bár néhány kérdés akkor is nyitva marad...

Amikor pár napja megkaptuk mailen ennek a hm... ingatlannak a hirdetését, csak annyi időm volt, hogy rápillantsak, és nyugtáztam, hogy egy elég érdekes kialakítású kertes ház, amelyik jó lesz majd valamelyik ingatlansalátába. Aztán amikor a karácsonyi ajándékok után ezt a hirdetést is kinyitottam és jobban megnéztem, megdöbbenve tapasztaltam, hogy ez nem is ház, hanem lakás - már amennyiben használhatjuk ezt a kifejezést erre a XIII. kerületi pecóra.

Ha az összes szobaajtót kinyitjuk, remek petanque- vagy tekepálya lehet a lakás, de mondjuk íjászversenyeket is rendezhetünk benne. Félrevonulni viszont csak a legutolsó szoba lakójának lehet, a többieken menthetetlenül átjárnak a családtagok és vendégek. A nadrágszíjlakások többsége alighanem a háború utáni darabolásokkal született (miként a hülye alakú lakások többsége), na de mi a helyzet a panellal? Mert hogy olyanból is akad, amelyiken csak több szobán átgázova juthatunk el a "cső" végébe.

Íme a nagypolgári modell a VI. kerületből 90 négyzetméteren 27 millióért, mely "rendkívül világos, mivel utcára és udvarra néz, és szinte minden helyiségén van ablak": 

Miután Kozma Lajos remek tetőlakásának hirdetésénél már egész komoly ötletelést váltott ki egy öreg bútordarab, talán erre az izére is születik pár tipp. Ez a XIII. kerületi lakás a hirdetés szerint "extravagáns megoldásokban bővelkedik". Bár az összetartó falak tényleg furák, leginkább a berendezésében van pár nagyon szokatlan elem. Például hosszas gondolkodás után sem tudtam rájönni, hogy mi ez a mellékelt kép jobboldalán.

Azt hiszem, Mozartról jegyezték fel, hogy leadási határidő előtt gyorsabban komponált, mint ahogy a kottamásolók sokszorosítani tudták volna művét. Nos ez a helyzet Sadia nevű "olvasónkkal" (bár ez a kifejezés egyre kevésbé fedi a valóságot). Olyan mennyiségű ötlettel halmozza el az Urbanistát, hogy alig győzzük postba önteni.

Itt van példának okáért ez a remek újbudai lakás, aminek a linkjét minden megjegyzés nélkül küldte el címünkre. Először azt hittem, az ingatlanos által hangsúlyozott nagy erkély lesz a különleges (amit amúgy az ügynök nagyvonalúan beleszámolt az alapterületbe), de ahogy lejebb görgettem a hirdetést felbukkant a lakás alaprajza: