Budapest legklasszabb neoromán épületénél elhatároztam, hogy egy rövid sorozatban végigvesszük Budapest legszebb, legérdekesebb kilátóit. A mai posztban szereplő kilátó nincs sem zord hegycsúcson, sem sűrű erdő közepén, sőt a kilátás sem annyira szuper belőle - viszont egészen egyedülálló alkotás. Van olyan ugyanis, hogy egy építmény funkciója megváltozik, meg olyan is, hogy arrébb teszik egy kicsit, de a Széchenyi-hegy csúcsán álló kilátó egészen egyedülálló ötvözete a kettőnek. Eredetileg ugyanis díszkút volt Pesten, a Városligetben.

A dolog úgy kezdődött, hogy Zsigmondy Vilmos majdnem tíz év munka után, 1877-ben hévizet talált 970 méter mélyen a mai Andrássy út Liget felőli végénél. Az akkoriban "fúrháznak" nevezett épület biztosan nagyon funkcionális volt, de egy ilyen ipari létesítménynek nem nagyon volt semmi keresnivalója, az akkor már formálódó sugárút végén. Így nézett ki:

Mitől lehet világhírű Budapest? Mondjuk a fürdőitől - szerencsére úgy tűnik, történnek lépések a helyreállításukra. Mondjuk a romkocsmáiról - sajnos úgy tűnik, történnek lépések a tönkretételükre. Pedig mindezeken kívül van egy olyan egyedülálló kincse is, amivel ritkán számolunk mi magunk, fővárosiak is. Ez a Budai-hegység, mely gyertyános-tölgyes erdeivel, szikláival, forrásaival, barlangjaival és csodás panorámájával épp úgy Budapest közigazgatási területén van, mint mondjuk a WestEnd vagy a Hősök tere. Ráadásul nem csak ezért érdekesek ezek a hegycsúcsok itt az Urbanistán.

Kevés olyan 100 méter magas építmény van Budapesten, amelyre kényelmesen fel lehet jutni. Valószínűleg azért, mert kevés 100 méter magas építmény van Budapesten. Épület például egy sincs: a Szent István Bazilika és az Országház a legmagasabb, mindkettő csak 96 méter. (Állítólag a millenium tiszteletére, de hát mint tudjuk, Hatvan is csak véletlenül van hatvan kilométerre a fővárostól.)

Műtárgyakkal már jobban állunk. Alig egy ugrásra van Budapesttől a  lakihegyi adótorony, mely 1933-as megépültekor Európa legmagasabb (és a világ 3. legmagasabb) építménye volt a maga 314 méterével. Érdekes a történelem: ezt a címet egyszer elvesztette, majd újra visszanyerte.

1939-ben ugyanis megépült a Deutschlandsender III. adótorony, amely 23 métert rávert a miénkre. Aztán a világháborúban mindkettőt ledöntötték (akkor átmenetileg az Eiffel-torony vette vissza az Eb-aranyat), csak míg a Lakihegyit újra felállították, s azóta is hazánk legmagasabb építménye, német társát feldarabolták az oroszok.

A megtisztelő elsőséget amúgy 49-ig őriztük, akkor a lengyelek szerezték meg és raszyni adótornyuk azóta is Európa legmagasabb építménye. Na de fejezzük be a bóklászást Csepel-szigeten, nekünk ugyanis Budapest északi végén, egy egészen más szigeten van dolgunk!