Egy lakossági fórumon ülök a MOM Művházban, ahol egy rakás érintett ott van: Pokorni Zoltán a polgármester Vincze P. Márton miniszterelnöki megbízott, Musicz László (Natura 2000), Halmos Gergő (Madártani Egyesület), Csorbáné Bolega Erika (sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark), Kaszó Klára (Magyar Sí Szövetség), Monspart Sarolta tájfutó.

Frissítve: akkor szépen idekopiztam az egész közvetítést, hogy el tudjátok olvasni. Ha lesz időm, ez alapján leírom a véleményem az egész fejlesztésről! Addig bogarásszátok a tweeteket (természetesen fordított időrendi sorrendben vannak).

Budapest legklasszabb neoromán épületénél elhatároztam, hogy egy rövid sorozatban végigvesszük Budapest legszebb, legérdekesebb kilátóit. A mai posztban szereplő kilátó nincs sem zord hegycsúcson, sem sűrű erdő közepén, sőt a kilátás sem annyira szuper belőle - viszont egészen egyedülálló alkotás. Van olyan ugyanis, hogy egy építmény funkciója megváltozik, meg olyan is, hogy arrébb teszik egy kicsit, de a Széchenyi-hegy csúcsán álló kilátó egészen egyedülálló ötvözete a kettőnek. Eredetileg ugyanis díszkút volt Pesten, a Városligetben.

A dolog úgy kezdődött, hogy Zsigmondy Vilmos majdnem tíz év munka után, 1877-ben hévizet talált 970 méter mélyen a mai Andrássy út Liget felőli végénél. Az akkoriban "fúrháznak" nevezett épület biztosan nagyon funkcionális volt, de egy ilyen ipari létesítménynek nem nagyon volt semmi keresnivalója, az akkor már formálódó sugárút végén. Így nézett ki: