Az ingatlanfejlesztőket lehet ördögöknek tartani, akiknek egyetlen célja városaink elcsúfítása, meg angyaloknak is, akik mindent helyre raknak helyettünk, s mi kényelmesen hátradőlve szemlélhetjük, ahogy megszépítik környezetünket. Szerintem pedig a befektetők olyanok, mint a folyók. Ha ügyesen használjuk fel az erejüket, hasznunkra fordíthatjuk őket, ha szabadjára engedjük a folyásukat, mindent elpusztíthatnak. Na és persze van egy harmadik módszer is, hogy nem is akarjuk látni őket és jó messzire elvezetjük magunktól (a magyar vízgazdálkodásban amúgy ez dívik), akkor viszont kiszárad minden.
Mindez arról jutott eszembe, hogy hétvégén egy konferenciát tartottak az új elektronikus ügyintézés, az ÉTDR bevezetése kapcsán, ahová engem is meghívtak, urbanistás színekben.
Mivel magáról az új rendszerről már szinte mindent leírtam és a könyökötökön jön ki, ezt nem tenném meg még egyszer. Viszont elhangzott pár érdekes előadás, ami némiképp rávilágított arra, hogy mi haszna lesz az egész építési ügyintézés átalakításának – túl azon, hogy egyszerűbben építhetünk családi házat anélkül, hogy beleőrülnénk/-őszülnénk.
A PDF-et kevesen tartják Isten áldásának és én sem tartozom közéjük. Ez főleg annak köszönhető, hogy olyankor is sokan használják, amikor nagyon nem kéne. Például egy időben sajtóközleményeket küldtek ilyen formában előszeretettel (olykor még ma is előfordul), amivel épp a felhasználásukat nehezítették meg. Ráadásul sunyin megtöltik a levelesládám roppant méretükkel. Idegesít az is, amikor egy szöveget emiatt nem tudok elolvasni telefonon: ha belenagyítok, nem tördelődik át, hanem lelóg két oldalt a sorok eleje és vége. (Hogy a BKV miért ezt a formátumot preferálja 
