Az ingatlanfejlesztőket lehet ördögöknek tartani, akiknek egyetlen célja városaink elcsúfítása, meg angyaloknak is, akik mindent helyre raknak helyettünk, s mi kényelmesen hátradőlve szemlélhetjük, ahogy megszépítik környezetünket. Szerintem pedig a befektetők olyanok, mint a folyók. Ha ügyesen használjuk fel az erejüket, hasznunkra fordíthatjuk őket, ha szabadjára engedjük a folyásukat, mindent elpusztíthatnak. Na és persze van egy harmadik módszer is, hogy nem is akarjuk látni őket és jó messzire elvezetjük magunktól (a magyar vízgazdálkodásban amúgy ez dívik), akkor viszont kiszárad minden.

Mindez arról jutott eszembe, hogy hétvégén egy konferenciát tartottak az új elektronikus ügyintézés, az ÉTDR bevezetése kapcsán, ahová engem is meghívtak, urbanistás színekben.

Mivel magáról az új rendszerről már szinte mindent leírtam és a könyökötökön jön ki, ezt nem tenném meg még egyszer. Viszont elhangzott pár érdekes előadás, ami némiképp rávilágított arra, hogy mi haszna lesz az egész építési ügyintézés átalakításának – túl azon, hogy egyszerűbben építhetünk családi házat anélkül, hogy beleőrülnénk/-őszülnénk.

A PDF-et kevesen tartják Isten áldásának és én sem tartozom közéjük. Ez főleg annak köszönhető, hogy olyankor is sokan használják, amikor nagyon nem kéne. Például egy időben sajtóközleményeket küldtek ilyen formában előszeretettel (olykor még ma is előfordul), amivel épp a felhasználásukat nehezítették meg. Ráadásul sunyin megtöltik a levelesládám roppant méretükkel. Idegesít az is, amikor egy szöveget emiatt nem tudok elolvasni telefonon: ha belenagyítok, nem tördelődik át, hanem lelóg két oldalt a sorok eleje és vége. (Hogy a BKV miért ezt a formátumot preferálja az online menetrendeknél, abba bele se menjünk.)

Vannak helyzetek, amikor viszont kifejezetten előnyös, ha nem csúszik-mászik szét az elektronikusan továbbított vagy netre feltöltött dokumentáció. Ilyen lehet egy ábra, ahol fontos a képek elhelyezkedése, egy tervrajz, vagy épp egy műszaki dokumentáció.

Hogy ez miért fontos az Urbanista szempontjából? Nos mint arról már többször is írtunk, január 1-én jön az ÉTDR, vagyis az engedélyköteles építési terveket egyszerűen feltölthetjük majd és ott megosztással, elektronikus megjegyzésekkel látja el azokat minden érintett hivatal – mi pedig otthonról figyelhetjük, hol tart a folyamat. (Részletesebben, pro és kontra érvekkel itt olvashatjátok az ismertetőjét.)

Az engedélyköteles építési terveket januártól alapvetően nem személyesen vagy postán, hanem elektronikus úton küldhetjük be. Aki azt hiszi, hogy ez magyarul beszkennelt tervek e-mailezését jelenti, az téved: az ügyintézés sokkal jobban fog hasonlítani egy közösségi oldalra, mint a hagyományos levelezésre. Ez nem azt jelenti, hogy ismerősnek jelölhetem a szimpatikusan nagymellű építésügyi előadót az önkoriban, hanem azt, hogy a terveket feltöltöm, aztán megoszthatjuk (vagy csak egy részét osztjuk meg), mások kommentelhetik, beleszerkesztgetnek, bejelölhetnek rajta ezt-azt. 

Először nem nagyon hozott lázba az új rendszer, ami nem csoda, mert kit hoz lázba valami, amit úgy hívnak, hogy Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR). Ám miután sorra jelentek meg róla a cikkek, sőt a számomra oly kedves koos.hu blog egész sorozatot szentelt a témának, úgy gondoltam érdemes kicsit utánanézni a dolognak. Meglepő módon a változások nem csak építészeknek lesznek érdekesek.

Első blikkre minden csodás: az e-ügyintézéssel több milliárd forint megtakarítás lesz állami szinten, és százezreket lehet spórolni egy épület építésénél. És akkor ez még csak az anyagi része, mert persze minden gördülékenyebb lesz, meg gyorsabb – ahogyan az el szokott hangzani minden új rendszer bevezetésénél. Ám vannak, akik szerint nem lesz minden fenékig tejfel.