Egy olvasónk küldte a fenti képet, és időközben az Index tudósítója is kiment ma délelőtt a helyszínre, ahol a szakik légkalapáccsal bontották a várfalat.
Fotó: Bődey János/Index
Van valakinek érdemi infója, hogy kiért/miért bontanak?
Ki mit tud a budai várfal bontásáról?
2014.05.28. 12:32
Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:
Címkék: budapest bontás budai vár i. ker
Ajánlott bejegyzések:
-
A Petőfi híd elképesztően ramaty állapotban van. Mondjuk kisgyerekkel nem szívesen sétálnék át rajta
-
És csodálkoznak szegény ingatlanosok, hogy lesújtó véleménnyel van róluk a nép? Lássuk milyen egy konferenciameghívójuk
-
Budapest legbájosabb cégére egy kiskanál. Már ha egyáltalán szándékosan tették oda, mert elég nehéz észrevenni
-
A legszebb Ybl-kastély makettjét avatták fel ma Szarvason. Jól néz ki!
-
Az Újpesti kocsiszín Angyalföldön és az Angyalföld kocsiszín Újpesten, meg a Kispesti textilgyár, mely soha sem volt Kispesten
A bejegyzés trackback címe:
https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr96222997
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Milán Bp · http://htcdesire.blog.hu 2014.05.28. 13:05:39
Hát puszta kézzel nehéz lenne:)
Nanenáné 2014.05.28. 17:42:52
@Milán Bp: Nem bontanak, hanem mélygarázst építenek. Ehhez sajnos kicsi a hely, ezért a várat elbontják.
Rákóczi Gergely 2014.05.28. 20:46:50
Kedves urbanisták.
A budai vár említett területén már jó ideje folynak munkálatok, a képen látható daru is már legalább 1 éve ott áll. (gugli maps 2013 nyári fotón már szerepel)
A megcélzott falszakasz alapja középkori eredetű, az 1950'-es évek során folyt feltárások is érinteték a területet, s Gerevich László a "Nyugai, ún. Hosszú-fal"-ként azonosította a vár legkülső nyugati védműveként a XV. században emelt falszakaszt. A képen a Karakas-pasa tornya látható. Ez török kori (16.sz.-i) építmény, az ún. Északi (Koldus) kapuval áttört legkülső várfalba csatlakozik. A Hallart-féle 1686-os metszeten is látható az 5 nyugati pillérrel megtámasztott falszakasz, végén egy alul henger, felső szintjén poligonális kiképzésű bástyaszerű saroktorony (ekkor a toronysisak hiányzott, s a szakasz belső oldalán egy mecset állott). torony és a hozzá csatlakozó nyugati hosszúfal a Haüy féle metszeten is látható(1687).
Maga a nyugati zárófal felépülése a Mátyás-korra tehető (XV. sz. 2. fele), a hozzá csatolt saroktorony nélkül, de ún. ambulacrum-mal, azaz védőfolyosóval. Ez a belső nyugati várfal konzolai alapján 4 m széles lehetett, a várfal külső homlokzatára 1.5 m-rel kiülő gyilokjáró folyosóval. A képen látható torony csak 1620 körül került a védelmi rendszerbe, ekkor építette ugyanis Karakas Mehmed pasa. A torony környékét 1991-ben kutatta Magyar Károly régész.
A budai vár említett területén már jó ideje folynak munkálatok, a képen látható daru is már legalább 1 éve ott áll. (gugli maps 2013 nyári fotón már szerepel)
A megcélzott falszakasz alapja középkori eredetű, az 1950'-es évek során folyt feltárások is érinteték a területet, s Gerevich László a "Nyugai, ún. Hosszú-fal"-ként azonosította a vár legkülső nyugati védműveként a XV. században emelt falszakaszt. A képen a Karakas-pasa tornya látható. Ez török kori (16.sz.-i) építmény, az ún. Északi (Koldus) kapuval áttört legkülső várfalba csatlakozik. A Hallart-féle 1686-os metszeten is látható az 5 nyugati pillérrel megtámasztott falszakasz, végén egy alul henger, felső szintjén poligonális kiképzésű bástyaszerű saroktorony (ekkor a toronysisak hiányzott, s a szakasz belső oldalán egy mecset állott). torony és a hozzá csatlakozó nyugati hosszúfal a Haüy féle metszeten is látható(1687).
Maga a nyugati zárófal felépülése a Mátyás-korra tehető (XV. sz. 2. fele), a hozzá csatolt saroktorony nélkül, de ún. ambulacrum-mal, azaz védőfolyosóval. Ez a belső nyugati várfal konzolai alapján 4 m széles lehetett, a várfal külső homlokzatára 1.5 m-rel kiülő gyilokjáró folyosóval. A képen látható torony csak 1620 körül került a védelmi rendszerbe, ekkor építette ugyanis Karakas Mehmed pasa. A torony környékét 1991-ben kutatta Magyar Károly régész.
Dobó Géza · http://urbanista.blog.hu 2014.05.28. 21:05:10
@Rákóczi Gergely:
Köszönöm szépen kommentedet, amit egy különálló, új posztba tettem ki. Ott feltettem néhány kérdést, ha esetleg azokra is tudsz válaszolni, azt megköszönném.
Köszönöm szépen kommentedet, amit egy különálló, új posztba tettem ki. Ott feltettem néhány kérdést, ha esetleg azokra is tudsz válaszolni, azt megköszönném.
