A moszkvai metróról egy külön blogot lehetne indítani. Hiszen nem csak a világ legmenőbb jegykiadó-automatája, a mobiltelefonáló vöröskatona mozaikja, a számunkra szokatlan peronfelfestések, vagy pompás szocreál megállói és fura logikájuk érdekes.
Írhattam volna arról is, hogy milyen klassz a metróhíd, vagy hogy igazatok volt, ott tényleg mindig jobbra állnak az emberek a mozgólépcsőn, amelynek alján vagy tetején mindig ül egy kalickába zárt mozgólépcsőnéni, esetleg hogy ugyanazok a buboréklámpák bukkannak fel néhol a lejáratoknál, amelyek nálunk a metrókocsikban világítanak.
Ide is rakok ez utóbbiról egy rémes képet, ha már hiányoltátok a saját fotókat:
Na de nem erről akarok írni, hanem egy furcsa kutyaszoborról.
Igaz abból is van több arrafelé. Az egyik egy kóbor kutyának állít emléket, akit Málcsiknak hívtak és a Mengyelevszkaja állomáson éldegélt nagy népszerűségnek örvendve. Aztán egyszer sajnos megugatta egy arra járó 22 éves modell lány staffordshire bullterrierjét, aki ezért előhúzott a retiküljéből egy konyhakést és agyonszúrta.
Az eset egész Moszkvát megrázta, a csajt egy éves pszichiátriai kezelésre küldték, Malcsiknak pedig közadakozásból szobrot állítottak.
Érdekes amúgy, hogy én sehol kóbor kutyával nem találkoztam Moszkvában - igaz a külvárosokban keveset fordultam meg -, pedig korábban sokat cikkeztek a metrókra is felszálló hajléktalan állatokról. Talán már eltűntek, hisz a nálunk járt Varlamov is megállapította, hogy milyen sok a kutya Pesten Moszkvához képest.
Na de, hogy végül eljussak is végre ahhoz, amiről írni akarok!
A legkülönösebb szobor a Plosagy Revoljúcii állomáson találhatók. Jókora bronz alkotások, mindegyikből több is van és többségük marcona katonákat ábrázol. Viszont itt-ott meg van kopva a bronz.
Mondjuk ennek a vadember külsejű harcos puskáján egy pont:
Vagy ennek a tengerésznek a zászlója:
Ám a legfényesebb ennek a határőrkutyának az orra:
Hogy miért? Nagyjából 15 másodpercet kellett várnom és megtudtam:
Mindenki - na jó, mondjuk 10 emberből 7 - megérinti, aki arra jár. Le voltam nyűgözve. Oké, nálunk a Gödöllői Egyetemen is fényes volt Kálmán herceg lovának töke, mert a babona szerint meg kellett simogatni a vizsga előtti éjjelen. Más kérdés, hogy én még nem találkoztam élő egyetemistával, aki ezt megtette volna.
Meg aztán ott a leghíresebb fényes tökpár a Várban Hadik András lován, de azt is csak a sikeres vizsgáért markolásszák a hallgatók, hogy Marxról ne is beszéljünk (bár gondolom neki mást simogatnak a közgázosok).
Felteszem minden egyetemi városban van valami hasonló.
Itt viszont nem egyetemistákról, vizsgára készülő diákokról van szó, hanem tényleg az utca emberéről. Nénik, bácsik állnak meg, anyukák emelik fel a gyereküket, fiatal párok csókolóznak úgy hogy közben fogják az orrot, sőt! Láttam olyat, hogy valaki rohant a metró után (!), de nem mulasztotta el közben megérinteni a határőrkutyát.
Igazából a moszkvaiak sem tudják miért csinálja ezt mindenki - még az sem, aki ezt teszi. Állítólag eredetileg ez is hallgatói mágia volt, csak aztán megfertőzték vele az egész várost.
A közelben van egy kakasos nő, na az ő kakasa talán a második legnépszerűbb a megállóban - persze azért nyomába sem ér a kutyusnak.
Láttam egy fickót aki kiszállva a metróból megcsöcsörészte a kakasos nőt. Ez vagy valami személyes vagy valami nagyon új keletű babona lehet, mert a nő melle egyelőre nem fényes.
Te is ismersz hasonló szoborsimogatós babonát? Kommentbe vele, szedjük össze a legklasszabbakat!