Ábel a rengetegben.....Az ingatlanfejlesztőket lehet ördögöknek tartani, akiknek egyetlen célja városaink elcsúfítása, meg angyaloknak is, akik mindent helyre raknak helyettünk, s mi kényelmesen hátradőlve szemlélhetjük, ahogy megszépítik környezetünket. Szerintem pedig a befektetők olyanok, mint a folyók. Ha ügyesen használjuk fel az erejüket, hasznunkra fordíthatjuk őket, ha szabadjára engedjük a folyásukat, mindent elpusztíthatnak. Na és persze van egy harmadik módszer is, hogy nem is akarjuk látni őket és jó messzire elvezetjük magunktól (a magyar vízgazdálkodásban amúgy ez dívik), akkor viszont kiszárad minden.

Mindez arról jutott eszembe, hogy hétvégén egy konferenciát tartottak az új elektronikus ügyintézés, az ÉTDR bevezetése kapcsán, ahová engem is meghívtak, urbanistás színekben.

Mivel magáról az új rendszerről már szinte mindent leírtam és a könyökötökön jön ki, ezt nem tenném meg még egyszer. Viszont elhangzott pár érdekes előadás, ami némiképp rávilágított arra, hogy mi haszna lesz az egész építési ügyintézés átalakításának – túl azon, hogy egyszerűbben építhetünk családi házat anélkül, hogy beleőrülnénk/-őszülnénk.

Egy ingatlanfejlesztőnek ugyanis csak az egyenleg számít: mennyi bevételt hoz a projekt, milyen kiadás mellett. Csökkentheti a kiadást azzal is, ha olyan célpontot választ, ahol fillérekért alkalmazhat munkaerőt, vagy gond nélkül lebonthat egy útban álló régi házat, de azzal is, ha mondjuk negyed vagy akár tizedannyi idő alatt túl tud jutni a bürokrácia útvesztőin és elkezdhet építeni. Azért egy-két év bevétele komoly tényező lehet, és akkor abba ne is menjünk bele, mit csinált ennyi idő alatt a konkurencia és mit csinálhatott volna ő egy másik helyszínen.

Ha ügyes a város/állam, akkor megpróbál az utóbbival – mármint a zökkenőmentes ügyintézéssel – „kedveskedni” a befektetőknek, akinek így megéri több engedményt tenni a köznek, és még mindig kedvező célpont marad a helyszín. Tételezzük fel, hogy Platónénál is tökéletesebb városban/államban élünk, ahol vezetőink a köz javát szem előtt tartva egyezkednek a fejlesztésekről, és az előnyöket környezetünk épülésére használják fel… Bárhogy is van, a felesleges akadályok lebontása megkezdődött, bízzunk benne, hogy a hasznunkra fordítják.

Az egyszerűsítés alapja egyrészt a már sokat emlegetett ÉTDR lesz. Részint azzal, hogy elektronikusan gyorsabb, olcsóbb és követhetőbb lesz az ügyintézés, másrészt felszabadul egy csomó munkaidő, ami szintén a csúszások lefaragásának kedvez. Bár az új rendszert még át sem adták – január 1-én startol –, további előnyt hozhatnak majd azok a fejlesztések, amelyek ráépülnek.

Mondjuk az elektronikus közműnyilvántartás. Efelé az első lépése már megtörtént: az új rendszerben le lehet ellenőrizni, hogy melyik épület melyik szolgáltatóhoz tartozik. A nagy dobást azonban majd a vonalas közművek teljes online adatbázisa jelenti.

Amint sikerül megfelelően kiépíteni az elektronikus díjfizetés rendszerét, még gyorsabbá válhat az ügyintézés. (Ezzel párhuzamosan az elektronikus büntetési díjbeszedés is megvalósulhat végre, aminek persze már nem annyira a fejlesztők fognak örülni, hanem az állam – vagyis a már emlegetett platóninál is tökéletesebb világunkban én, a becsületes adófizető.)

A 2014-ben induló e-építési napló is alapvetően a vállalkozások munkáját teszi ellenőrizhetővé, de vitás esetekben a fejlesztő is könnyebben védheti meg igazát.

Az elektonizálás mellett a jogszabályi háttér is változik. Lehetőség lesz egy rakás nyilatkozat/vélemény/állásfoglalás előzetes beszerzéséhez is (tervtanács, polgármester, szakhatóság). Persze ezeket is online lehet intézni, hiszen az ÉTDR egyik fontos funkciója – amivel kiemelkedik a hazai ügyintézési módok közül –, hogy közösségi oldalakhoz hasonlóan lehet megosztani érintettekkel a feltöltött terveket, dokumentumokat. Vagyis előzetes véleményt kérhetek, mielőtt lenyomom a startgombot, így megúszhatom azt, hogy visszadobják és a javítások után újra be kelljen „adni”, miközben persze ketyeg az ügyintézési idő.

Ehhez kapcsolódik az összevont telepítési eljárás bevezetése is, amivel egy csomó korábbi (településrendezési, környezetvédelmi, építési engedélyeztetési stb.) eljárást – nevéhez méltón – összevontan intéz(tet)het az önkormányzat(tal a beruházó). Vagyis a fejlesztések nem akadnak el hosszú hónapokig, hanem akár már 15 vagy 30 nap után folytatódhatnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ráütik a pecsétet és indulhatnak a buldózerek, de sokkal kevesebb kockázattal lehet pénzt fektetni a további tervezési szakaszokba.

A direktebb ügyintézés persze a felelősségi köröket is egyértelművé teszi. Így például az önkormányzatok (Budapesten a kerületek) kezébe kerül a döntés joga számos településképet érintő kérdésben. Ilyen a reklámok kihelyezése, amiről hivatalosan a polgármester dönthet. Igaz ez a meglevő, településképet rontó reklámokra is, ráadásul nyolc napon belül kell a döntést meghoznia. Valószínűleg saját névvel vállalva nehezebben bólint rá bárki valami közutálatnak örvendő megjelenésre.

Aztán majd meglátjuk, mindez hogyan működik a való világban, amelyik azért korántsem olyan ideális, mint Platóné. De legyünk idealisták, bizakodjunk!

Illusztráció: Sándorház, Ábel rengetegben című képe, melyet az Indafoto Urbanista csoportjába töltött fel.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: jog ingatlanpiac ügyintézés ingatlanfejlesztés étdr

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr474974291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hatja 2012.12.20. 11:20:37

Nagyon tetszik a folyós hasonlat, tényleg olyanok mint a víz: mindig a legkisebb ellenállás felé folynak, és kitöltik a rendelkezésre álló helyet.

Nagy szívfájdalmam a túlságosan megengedő keretszabályozás, ami aztán olyan városképet hoz ahol egymást váltogatják a földszintes és 5 emelet + tetőtér házak, ahelyett, hogy az utca homogénebb, 3-4 emeletes házakból állna. Ráadásul ezek a sebek már sosem fognak begyógyulni, mert ahhoz, hogy mindenhol kitöltsük az építési kereteket, alkalmazkodva az új házakhoz, kéne vagy 4 millió lakos Budapestnek...

2012.12.20. 14:01:12

Lehet gratulálni ennek a populista magát nemzetinek, értékelvűnek hazudó fidesz-kormánynak. A kormányközeli építési vállakozók helyzetbehozásáról van szó. Mivel műemlékvédelmi hivatal már nincs, megszüntették, hamarosan beindul a buldózer a történelmi városrészben.
Ezek nagyobb pusztítás okoznak mint Rákosiék.

Vitéz László 2012.12.20. 14:25:31

orbániában nem cél a bürokrácia csökkentése, ugyanaz van mint ezer éve mindig és mindennel...

direkt sok xar jogszabáj és hitvány hivatalok...

az ellenséget meg lehet fojtani,
a haverok meg a korrupt egyenes utat járják...

amikor az ország és Budapest épült 140éve, akkor egy rövid időre OSZTRÁK ADMINISZTRÁCIÓ volt...

a magyar paraszt (+nemes) az egy hitvány buta lusta fajta...
a patópál urak keresztbe tesznek minden haladásnak és fejlődésnek...

csak nehogy érdemben történnyen valami...

hitvány ország ez.... genetikusan? vagy kulturálisan?
süti beállítások módosítása