Budapest tele van szebbnél szebb víztornyokkal (egyikről épp tegnap esett szó). Átépíteni viszont nagyon nehéz őket. Legtöbbjüknél köti a tervező kezét a műemlékvédelmi, a tűzvédelmi és az építésügyi előírások. Ráadásul utána el is kellene adni valahogy, de ki az, aki luxusáron akar venni egy négyszintes lakást vagy sokszintes házat, amelyikben nincs lift. És a gyárkéményeknél ennél sokkal durvább a helyzet...
Persze azért akad példa arra, hogy sikeresen hasznosították némelyiket, de nagyon kevés. Dublinban például egy whiskey-gyár-múzeum kéményéből csináltak kilátót.
Fotó: Nohemim
Hazai példáról egyáltalán nem tudok. Ha nagyon-nagyon engedékeny vagyok, akkor a (szintén tegnap emlegetett) Zsolnay-negyed Cifra-kéményét vehetném ide, mely ugyan eredetileg is ilyennek épült, de most amolyan emblémaként magasodik a kultúrnegyed fölé - további funkció nem is kell neki.
Fotó: l.kreka
Éppen ezért meglepő Szabó Lajos MOME-s diplomaterve, melyet a TrendGuide mutatott be. A százéves óbudai gázgyárépület majd harminc éve kihasználatlanul kallódik. (Tarlós a korábbi városvezetés 50 főbűne közé sorolta a helyzetét, reméljük a következő kiadásban már nem lesz benne...) Na de lássuk inkább a tervet! Van a területen egy kazánház és mellette egy kémény:
kép © Szabó Lajos - via: trendguide.hu
A kazánház védett, a kémény nem. Ez egyfelől jó, mert szabad kezet kap a tervező, másfelől rossz, mert nincs az a befektető, aki megtartaná - na de ne rontsuk el ezt a klassz álmot.
Szabó Lajos ugyanis egy csigalépcsőt álmodott bele, mellé pedig négyszintes, csöpp épületet. Ahogy ő fogalmaz, egy élére állított, hagyományos falusi 'hosszúházat, ahol a „tornácról” nyílnak a különböző funkciójú helyiségek'.
kép © Szabó Lajos - via: trendguide.hu
Mégpedig a következő elosztásban:
1. lakószint: konyha. Fölfelé haladva a privát szféra erősödik.2. szint: fürdőszoba3. szint: hálószoba4-5. szint: könyvtár. Az olvasó szint szinte üres, annál több teret kaphatnak a gondolatok.5. szint: könyvgaléria. Az ötödik szinttől a lépcsőház központos csigalépcsőben folytatódik, az így nyert kifli alakú térben további könyvespolcok sokasodhatnak a kéménykürtőben.
kép © Szabó Lajos - via: trendguide.hu
Különösen kedves, ahogy mentegetőzik amiatt, hogy nem üt el a téglakéménytől az épülete:
"Az építészet mára talán túlnőtt azon, hogy egy átépítés, vagy hozzáépítés küllemre is idegen, hozzátett dolog legyen. Ma már nem tűnhet másolásnak vagy „idézgetésnek” ha egy új bővítés felveszi a száz évvel korábbi elődje tulajdonságait és értékeit. A bővítmény bár látszólag az őt tartő kéményből nő ki, mégis szolid kifordulásával és az ebből adódó vertikális megnyílásával is jelzi, hogy hozzánövésről, kapcsolódásról van szó."
kép © Szabó Lajos - via: trendguide.hu
Ajánlom mindenki figyelmébe az eredeti posztot, ahol a részletes tervek is olvashatók, na meg egy rakás további kép van az elképzelésről.