 |
 |
 |
 |
"Újra felépül a Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte régi Zsiráfház és Bölényház. Az épületeket eredetileg 1912-ben építették, ám a második világháborúban mindkettő elpusztult. Az 1960-as években Kéri Gyula és Bodnár Ferenc tervei szerint épült, hasonló nevű újabb állatházak napjainkra elavultak, és nem is igazán illeszkednek a többi, Kós és Zrumeczky-féle épület műemléki környezetébe sem." - írja a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapja.
"Mivel az elmúlt években a funkciójukat is sikerült kiváltani (hiszen például a zsiráfok 2008-ban az új Szavanna komplexumba költöztek), így nincs akadálya az eredeti épületek helyreállításának.A visszaépítendő állatházak természetesen csak megjelenésükben, műemléki hangulatukban emlékeztetnek majd a háborúban elpusztult régiekre. Az állattartó terek és technikai berendezések a lehető legkorszerűbb módon kerülnek kivitelezésre, így az eddigieknél sokkal jobban meg fognak felelni az állatok biológiai igényeinek is.
A boronafalas Bölényház 278 négyzetméter alapterületű épület, amelyben két szinten lesznek állattartó terek. Itt lesznek a vörös vadbivalyok, az ecsetfülű folyamidisznók és a szitatunga nevű antilopok, illetve a zebrák és a sivatagi rókák belső férőhelyei. A 438 négyzetméteres Zsiráfház főként madaraknak ad majd otthont, de kilátóterasz is tartozni fog hozzá. A két állatházhoz csatlakozó kifutórendszerben 1365 négyzetméternyi tér jut a patásoknak, 22 négyzetméternyi kifutó a sivatagi rókáknak, és a flamingók is kapnak egy új, 485 négyzetméter alapterületű kifutót. A flamingók új bemutatóhelyének előnye, hogy a jelenlegi állapottól eltérően közvetlen kapcsolat lesz a külső és a belső férőhely között, így az állatok ki- és beengedése sokkal rugalmasabban oldható meg.
A beruházás jelentős része egy olyan környezetbarát fűtési technológia kiépítése, amely a szükséges hőt a Széchenyi Fürdő termálvizéből nyeri. A Zsiráfház pincéjében kiépítendő hőközpontból később az Állatkert más állatházai is fűthetőek lesznek a termálvíz hőjével.
A kivitelezési munkálatokat hétfőn kezdték meg, természetesen úgy, hogy az a nagyközönséget minél kevésbé zavarja. Az érintett állatok többségét a felújítás ideje alatt a Szavanna istállóban láthatja a közönség. A bruttó 412 millió forintos költségvetésű beruházás a tervek szerint még az év első felében befejeződik."
Egyik szemem egy picit könnyezik még akkor is, ha a másik a térdét veri a röhögéstől - hogy ilyen képzavarral érzékeltessem az arányokat. Ugyanis Kós Károly az egyik legkedvesebb építészem, a XX. század magyar építészetének pedig egyik legfontosabb szereplője. Örülök annak is, hogy végre nem csinálnak abból problémát, hogy visszaállítanak valami régi értéket (akárcsak Drezdában), de azért azt hiszem, gyermekkorom bölényháza kicsit hiányozni fog. Annál is inkább mert a maga nemében az is nagyon jó épület. A Zsiráfházért viszont nem fáj a szívem, főleg hogy a helyén tényleg egy progresszív remekművet állítanak majd helyre!
|
Mint Anthony Gall Kós Károly műhelye című könyvében írja, a Bölény- és bivalyház "egy kalotaszegi kisbirtokos és fia tulajdonában levő középkori megerősített tanya, vagyis egy történelmi krónikában található leírás képzeletbeli rekonstrukciója. Az épület a második világháborúban annyira megsérült, hogy később lebontották."
|
A Zsiráf- és zebraházról pedig így ír: "Kós és Zrumeczky építészeti kísérletük határait kiterjesztették Erdélyen túlra, így belevették Afrikát és a Keletet is. Ennek kiváló példája a (sajnos utóbb elpusztult) Zsiráfpavilon, a lapos tetős kubusok különösen korai kompozíciója, amelyhez az építész 1930-ban vissza is tért a kolozsvári Műcsarnok tervében. A homlokzat dekoratív kezelése és a kiugró vízszintes eresz a külső felületek művészi szintű finomítását jelentette. Az akkoriban nagyon progresszív pavilon Medgyaszay Istvánnak a gödöllői művészek műtermeihez készített terveihez hasonló."
[Fotók forrása: zoobudapest.com]
