miért gondolod, hogy nem divat szeretni a munkáit?

Én is bírom, főleg a teljesen elszállt, organikus épületeit, azonban se nem laknék, se nem dolgoznék bennük. Ezekre ui. általában alkalmatlanok - mondják, akik laknak, dolgoznak bennük. Szinte lehetetlen gazdaságosan fűteni az olykor sokméteres belmagasság miatt, a sok fa penészedik, rohad, a falakon, sarkokban nő a penész. Szóval, nézni jó ezeket, úgy tűnik, sajna. Az, hogy Makovecz hova pozicionálja magát politikailag, az legyen az ő baja, mindenkinek, így neki is jogában áll hülyének lenni.

Szerintem szégyen, hogy Kós Károly óta Makovecz az egyetlen magyar építész, akinek önálló stílusa és "neve" van.

Vannak Makovecznek jó épületei? Aki használja az adott épületet, vajon ő is ezt gondolja róla?

amit Budakeszire irtál, az valójában Budakalászon van,... nem mindegy!

@fajturista: szerintem ezt a kérdést általánosan kéne feltenni, csak pont, hogy nem lehet, mivel csak az ő neve forog közszájon. Szóval, a lakóépületek szempontjából is divatos építészeknek (1 db van, Makovecz) van-e használati szempontból is jó épülete?

Rajk is valamennyire közismert, bár nem az itt említett szempontból, de ott a förmedvénye a Lehel téren. Ami egyébként nem használhatatlan, de lakni nem laknék benne. :) Igaz, Makovecz uszodájában sem. :)

@Kósza: Budakeszin is van egy Makovecz-ház, egy haverom szomszédja.

Huhúúú, milyen ökörségek vannak a hirdetésekben! :DDD

@efes: de akkor az egész nem más, mint öncélúság, nem?
Páros lábbal rugdosnám az éspítészt, ha olyan házat tervez nekem, amit aztán ha a gatyámat is ráköltve megépítek, szép lesz ugyan, de lakni nem lehet benne....

@Kósza: kösz javítottam
@thinker_: valahogy sokkal nagyobb csönd van körülötte, mint egy rakás más építész körül, miközben...

Ezek az épületek egész jók :)

provincializmus pazarlás és otromba giccs.

makoveczet azért nem szeretjük, mert szar házakat tervez, lévén nem építész, hanem ideológus, akinek valami furcsa, múló elmezavar miatt páran megépítik az esszéit.

nem azért mert nem divat.

mellesleg a korai munkái (nem ezek, hanem a tényleg korai cuccai, olyan kb. 80-ig) egész jó próbálkozások voltak.

Az ilyen ember ne építésznek menjen, hanem akkor inkább szobrásznak. Ha mindenre alkalmatlanok az épületei, csak szépek, akkor tényleg nem értem, miért nem valami képzőművészeti pályát választott. A képzőművészeti alkotásokban nem kell lakni és nem kell őket fűteni.

Amúgy meg marguerite-tel értek egyet, de hát de gustibus... ugyebár

@efes:

nem hinném, hogy alkalmatlanok lennének, hiszen akkor üresen állnának és senki nem rendelne tőle házakat. ezt meg ugye nem lehet elmondani...

@thinker_: a maunikasót is nézik...

Lehet, hogy nem túl kellemes lakhatási céllal használni az épületeit, de például a paksi újtemplom az valami fantasztikus.
Persze, szegény ember kissé hibbant, francnak politizál akinek nem kéne...

@Szarazinda: Jaja, de még csak szépnek sem nevezheti őket iskolázott szem. Makovecz az agresszív fellépésének és a jó időben jó irányban kifejtett ellenállásának köszönhetően tört be a magyar építészetbe, és néhány korai épületét leszámítva azóta inkább hátrányára van az itthoni építésszakmának a jelenléte. Az bitthon általános építészeti műveletlenség vezethetett oda, hogy csak makovecz az, akit mindenki ismer. Egyébként, ha én kiállok mondjuk a Roosevelt térre és éveken keresztül éjjel nappal torkomszakadtából ordítozom valami hülyeséget, én is rögtön ismert leszek - na, valahogy így kell elképzelni Makovecz ismertségét is. Bán Ferenc miért nem ismert? Janáky miért nem? Patartics Zorán miért nem? szégyen!

@marguerite: Tökéletesen egyetértek!

Vannak itt azért néhányan, akik Makovecz tanítványok, de élhető, lakható épületeket alkottak, pl. Zsigmond László, Bodonyi Csaba, Turi Attila, hogy csak néhányat soroljak fel.
Országépítők címmel munkáikról (Makoveczek is vannak benne) kiadtak dvd-t.
Rövidített változataik itt elérhetőek:
arch-tv.hu/?q=node/809
arch-tv.hu/?q=node/785
arch-tv.hu/?q=node/764

@felucca: engem nem kell meggyőznöd :-), annak ellenére nem, hogy építészetben teljesen laikus vagyok. De akkor is az a véleményem, hogy Makovecz épületei (mármint a laikus nagyközönség számára ismertek) giccsesek, önismétlőek, öncélúan népieskedve ideologikusak

Makovecznek szerintem nincs köze ahhoz, amit ma nyugaton "kortárs építészetnek" hívnak. Maiak közül talán Zoboki az, aki tényleg próbál valami friss, mai stílust vinni, a többieket kb lefedi az organikus-szerves meg a bontatlan tégla fétis...

én maradnék a wrighti organikus építészetnél...

Sógorom is Makovecz-tanítvány, de azért nincs annyira elszállva, hogy élhetetlenek legyenek az épületei. Ő tervezte pl. a balatonlellei városházát, ez még a vizsgamunkája volt az egyetemen: www.balatonlelle.hu/3d/3d-panorama-varoshaza-i , www.balatonlelle.hu/images/stories/kepek/varoshaza001.jpg . Vagy a törökszentmiklósi gyógyszertárat: www.referenciakft.hu/imageview.php?id=66 .

Goose-T: a gyógyszertáron alig felismerhető a Makovecz-stílus, tetszik! :-)
A többi az letagadhatatlan!

@maccoy: én is.

Aki jó magyar organikus építészetben, az Jánosi János.

Ismertem pedagógust, aki Makovecz által tervezett lakást kapott szolgálati laknak. Az első tél után költözött, amikor dönteni kellett, hogy vagy éhen hal vagy megfagy.

Szerintem nem a nevének van marketing értéke, hanem neki van jó marketingese...

Elillan amit írok :-(

Ja, mégsem :-)

"...tuti igaz, hogy a kortárs építészek közül egyedül neki van marketingértéke az ingatlanosok körében." - nem igazán értem, mennyiben releváns ez az állítás amennyiben "ingatlanos" alatt egyszerű ingatlanügynököket értünk.

Ha "ingatlanos" alatt ingatlanfejlesztőket is értünk, akkor az állítás nagyon, de nagyon nem igaz.

Az viszont igen méltatlan bulvárstílus, hogy "hallottam a sógorom haverja feleségének fodrászától, hogy jujj de nehéz kifűteni a Makovecz-házakat!"

Na meg, ha már, akkor Makovecz építészetét nem a megtervezett családi házak alapján kell megítélni - akár igazak ezek a családi házas pletykák, akár nem.

A budakalászi kéróba szó nélkül beköltöznék.

(Ha már fikázunk, Makovecznél sokkal roszabbak azok az építészek, akik képesek megrajzolni szó nélkül a vevő legdiszharmónikusabb, és legízléstelenebb fantáziáit is. Jó példa erre a mult heti két zuglói ház, de igazából az elmult 10 évben épült családi házak jelentős részét ide lehet sorolni, bugyikék vagy babarózsaszin falastul, vártornyostul)

@Goose-T: A lellei városháza szép, és remekül illik a környezetébe. Ügyes munka.

Csatlakoznék a Makovecz-ellenzők táborához :-)

(Nem tudom hogy a konkrét épületeket ki tervezte, de egyértelműen Makovecz-stílusúak.)

Baracska, faluház: kifűthetetlen, bevilágíthatatlan.

Pázmány Péter Tudományegyetem, Piliscsaba, étkező: lagziban voltam ott, az egyik végéről nem látszik a másik, mert kanyarodik. Ergo a vendégsereg egyik vége nem látja a másik végét. De a pincérek sem látnak az épület végébe, mert a kiszolgálás a másik végéről (tehát nem a közepéről) történik. Ez utóbbi az épület adottsága, tehát nem lehetne középről kiszolgálni.

Szóval ezek szobrok és nem épületek.

Ez csak sznobhatás. Lakást így kell venni:

lakoter.com/2009/09/01/igy-erdemes-uj-lakast-vasarolni/

A vásárlók egy részének valóban felkelti az érdeklődését, hogy Makovecz, de ha a ház nem tuti, akkor mindegy...

@ga: @ga: nem lehet, hogy nem lagzihoz tervezték eredetileg a Pázmányt? :)

"...a kortárs építészek közül egyedül neki van marketingértéke az ingatlanosok körében..."

Én azt gondolom, ez nem a magyar építészeket, hanem az ingatlanosokat minősíti.

Az általam megismert körülbelül harminc ingatlanirodában (beleértve a "nagyokat" is) felkészületlen, alapvető építési, építészeti ismeretek nélküli emberekkel találkoztam.

Úgy foglalkoznak lakások, épületek eladásával, hogy halvány lila gőzük sincs, hogy mondjuk milyen hibák fordulhatnak elő, olyan hibák, amely az épületek értékét alapvetően meghatározza.

De az épületek értékének maghatározása is nélkülöz minden alapot, rendszerint hasraütésszerűen -"...a környéken ennyi szokott lenni..."- mondanak be árat, amelynek a végárhoz alig van köze, rendszerint jelentősen túlértékelt (azt mondja, amit az eladó akar hallani).

Ezeknek a kontároknak, szakmailag műveletlen embereknek hagyatkozik az ingatlanpiac a véleményére?! Kár szóba hozni egyáltalán. Kár erről egy ilyen ostoba cikket megírni....

@ga: mint a fentiekből kiderül nem szeretem Makovecz épületeit, de azért legyünk fairek. A Pázmány épületét nem lagzira tervezték, és nem arra, hogy pincérek átlássanak egyik végéből a másikba. Az, hogy az egyetem mire használja még az épületet, az nem Makovecz hibája (egyébként ronda, de ez más kérdés).

Szerintem is kicsit túl erős a stilus, és gyakran használhatatlanná teszi a kész épületet. Ha a funkciónak legalább akkora súlya lenne, mint a kinézetnek sokkal jobb lenne.
De persze, aki vele terveztet az nem a funkciót helyezi előtérbe.
G

@mcs:

azért ne hasonlítsuk őt a mónikasóhoz....

@gertan:
az bizony igaz, az ingatlanos (um. közvetítő) gyakorlatilag a dilettáns, okoskodó, totális szakmai ismeretek nélküli (gyakran még a minimális szerződéskötéssel kapcsolatos tudás is hiányzik), fontoskodó, hátráltató tényező.

teszik mindezt elképesztő 4-5%-os jutalékért.

lakás és házvásárláshoz építészt kell magaddal vinni, jóval olcsóbb és legalább neked dolgozik.

Na akkor szóljon hozzá olyan is, aki élt Makovecz-épületben... Hat évig jártam a Pázmányra, és nagyon jól éreztem magam az épületekben. Főleg a központi, nagy Pázmáneumban. Az építészethez nem értek, és azt sem tudom, mennyire utálták vagy szerették a karbantartók, meg a gazdasági osztály a fűtésszezon végén, de én, az egyetemista, akinek épült, imádtam. Hangulatos, nagyon szép, meleg és barátságos. Mindig jobban szerettem azokat az előadásokat, amiket a Pázmáneum egyik termében tartottak, pusztán a környezet miatt.

@thinker_:
nem őt, hanem azt, amit szakmailag csinál.

hidd el, ismerem a munkáit, ismerem a terveinek színvonalát és ismerem a megépült házaival kapcsolatos problémákat.

alapvető szakmai hiányosságokkal bír.

egyszerűen amit csinál, az nem építészet. nem lehet úgy tervezni, hogy nem foglalkozom avval, hogy ki, hogyan és mire fogja használni az épületet.

Makovecz nem öncélú és egoista, hanem csak egyszerüen más elvek vezérlik a tervezésnél.
A Rudolf Steiner által megalapitott Antropozófia szabja meg az organikus épitkezés szabályait, és ő is ezek mentén halad. Az hogy ez kinek tetszik és kinek nem az már más kérdés, de a saját iskolájához hű marad.
Tény hogy nem sok kortárs épitészt tudtok mondani, aki külfüldön is elismert, aktiv szakember.

A sok okos hozzászólóból kiváncsi lennék hányan tudják, hogy mik az organikus épitészet elvei, vagy hogy miért úgy néznek ki a házai ahogy...

@felucca:

"...és néhány korai épületét leszámítva azóta inkább hátrányára van az itthoni építésszakmának a jelenléte. "

te ennyire benne vagy az itthoni építész szakmában? netalán kamarai tag vagy?
ne dobáljunk kijelentéseket valóság tartalom nélkül.
Makovecz Imrét több neves külföldi egyetem választotta díszdoktorrá, tartott előadásokat szerte a világon és mai napig keresik munka ügyben szerte a világból. Szóval a munkásságáról lehet pro és kontra vitatkozni (nem belevinni a politikai írányvonalat), de érdemei vitathatatlanok.

@mcs:

fura amit írsz, mert a templomaiban tartanak miséket, az uszodáiban úsznak, a polgármesteri hivatalait, művelődési házait is használják a mai napig. tehát ezek szerint a célnak megfelelnek.

nemrég volt alkalmam megnézni a felcsúti Puskás Ferenc labdarúgó akadémiát, amit az ő skicce alapján készített az egyik munkatársa.
Az épületben található körlet, egészségügyi szobák, edzőtermek, gyúrótermek. Mindent lehet rá mondani, de azt nem, hogy a tervezés idején nem volt foglalkozva azzal, hogy ki és mire fogja használni az épületet.

@thinker_:

:) én kamarai tag vagyok, akkor ezek szerint szabadon és valóságtartalommal állíthatom, hogy a neve szakmai körökben egyet jelent az üres formalizmussal és az egón alapuló, értelmetlen és használhatatlan házakkal?

@Freechild:
wright organikus építész volt, makovecz nem az.
másfelől meg a megrendelő kimondott és ki nem mondott igényeinek ignorálása miatt nem építész ő.

akik házat rendelnek a legritkább esetben akarnak ideológiát és filozófiát, vagy szobrot venni.
az esetek 99,9%-ban ténylegesen házat akarnak. :)

@mcs:

Amennyire én ismerem őt, nagyon is az Antropozófia szabja meg a gondolkodását. De mivel épitész nem vagyok, légyen nálad az igazság.

@mcs:
az "organikussal" kapcsolatban értem, amit írsz, magam is így értelmezem az organikus szót - ám mégsincs igazad. Az építészetben totálisan definiálatlan ez a kifejezés, pontosabban: jópár féle létező értelmezése van. Amíg nem nyer ez a kifejezés egyértelmű jelentést, addig a Wright-Makovecz összehasonlítás az organikus szó mentén értelmetlen.

Abban pedig nagyon-nagyon nincs igazad, hogy elenyészőnek tekinted a megrendelők érzelmi prioritásait. A magyar "vásárlókra" kifejezetten jellemző ez, és közismert, hogy például egy csillivilli fürdőszoba, vagy egy jólfelszerelt konyha megléte abszolút feledtetni tudja az emberekkel a 8 négyzetméteres lakószobákat. Pont ugyanígy működik a dolog egy-egy ágasfa, vagy famennyezet láttán is...

@Freechild - @mcs vita:
elbeszéltek egymás mellett. Makovecz tervezői hozzáállásának steineri alapja vitathatatlan.
www.mindentudas.hu/makovecz/20050222makovecz1.html

@félemelet:
dehogy tekintem elenyészőnek a megrendelő/vásárló érzelmi alapú hozzáállását.

pont arról beszéltem, hogy az építész dolga, hogy attól függetlenül, vagy avval együtt is jó házat tervezzen.

nekem kell tudnom, hogy mire kell figyelni, nem a megrendelőnek, azért vagyok én a mérnök.

csak érzelemből nem lehet házat csinálni, attól, hogy néhányan megpróbálják, pl. m. kollega, attól még hibás elv ez és pont az egész szakmának árt vele, aki így tesz.

@félemelet: Én erre gondoltam. Az organikust is ebben az értelemben használtam. Azt hittem ugyanazt értjük alatta. Kösz a rávilágitást!!

Az a baj, hogy totál laikusként is ez látszik. Nem vagyok építész, sőt az ismeretségi körömben sincs sok (egy van, aki együtt is dolgozott régen Makoveczcel és nagyon kedvelte, és nem értette, hogy miért borult el a rendszerváltás után), szóval én csak laikusként látom azt, hogy az épületei gyakorlatilag tökegyformák. Ez már túlmegy azon, hogy felsimerhető, rá jellemző stílusjegyek vannak. És azt hiszem, ehhez nem is kell építésznek lenni. Ha láttál egy Makovecz házat, láttad az összeset. Mint ahogy, ha láttál egy Sztálin-barokk házat, akkor is láttad az összeset. Fából építkezünk, van x darab magyar népies motívumunk és kész. Ez ennyi és nem több. Ez a manusz ugyanazt csinálja, mint a szocreál. Egy végletekig dogmatizált ideológiának rendel alá mindent és szakmányban gyártyja ugyanazt. Nincs az a kamarai tag szakember, aki meggyőz az ellenkezőjéről.

Ami pedig a fene nagy elismertségét illeti. Megnéztem a róla szóló szócikket a Wikipedián. Én nem tudom, hogy az ott külföldi kamarai tagságok, meg egy darab díszdoktorság mennyit ér, de van egy olyan érzésem, hogy valódi nemzetközi összehasonlításban nem sokat, hogy évente tucatszám osztják ezeket, meg a külföldi kamararák tiszteletbeli tagságait. Van kábé 15-20 nemzetközi építész, akinek a nevét széles körben ismerik a nem hozzáértők is, hát ezek között nincs ott, az biztos. Nem mintha bármit is jelentene a "sztárépítész" státusz, de akkor róla se akarjuk bebizonyítani, hogy az.

@félemelet:

ez igaz. bizonyára a gondolkodásmódjára is igaz, nem túl sokat beszéltem vele, főleg nem erről.

én az épületeiről beszéltem, amiket minden erőlködés ellenére sem nevezhetünk organikusnak.

filozófus ő, nem építész.
a filozófiájával nincs bajom, a házaival van.

@félemelet:
én úgy látom, hogy itt nálunk nincs értelmezve ez igazán. mert van a wrighti organikus, és a makoveczi organikus építészet. és mivel a kettő nem egyezik, ezért mindig lesznek ellentétek, hogy most mi is az. Függetlenül attól, hogy makovecz is Wrighthoz köti az organikus építészetet, de valahogy műveiben ez nem jelenik meg.
Az meg hogy milyen, teljesen szubjektív. valakinek tetszik, valakinek nem.
Nekem Sevilla óta unszimpi Makovecz, ettől még tény, hogy elismert, és saját stílusa van. Ami nem hátrány.

A másik, hogy a magyar vásárlók nagy többsége panelen szocializálódott. ezért ezt kompenzálja, a túlkapásokkal. nem egy ügyfél jön rá évekkel késöbb, hogy hülyeség a táncteremnyi fürdő és társai. de idő kell a helyes lépték felismeréséhez.
a sznobság meg olyan amilyen, mindegy milyen az épület, csak kérkedni tudjak vele, hogy ezt xy tervezte...

@Szarazinda:

nem nagyon van külföldön ismert és jegyzett magyar kortárs építész, de ha szóba is kerül pár név, ő nincs közte.

@mcs: akkor jól éreztem

@mcs:

"...ezek szerint szabadon és valóságtartalommal állíthatom, hogy a neve szakmai körökben egyet jelent az üres formalizmussal és az egón alapuló, értelmetlen és használhatatlan házakkal?"

hülyeséget mindenki állíthat, ez nincs tiltva! :)

@mcs:

ezt mondjuk nagyon nehezen tudom elhinni, de utána fogok járni.

Makovecz az építészet Wass Albertje, kábé

Az a baj, hogy az a rend, ami Makovecz fejében van, házakra kivetítve totális rendetlenséget és szerkezettelenséget eredményez.

Írjon, rajzoljon és alkosson bármit, ami nem ház, gyönyörű lesz és szeretni fogom, eddig is nagyon értékeltem.

De maradjon távol az építészettől, mert az nem gigantikus ház-arcokról és bajszokról szól, és nem lovagi tető-sisakrostélyokról. A Pázmáneum félrelöttyintett sisakja poénnak sekélyes, szerkezetileg hazug, az organikusság tökéletes félreértése, mivel nem lehet organikus az, ami hazug.

Érdemes megnézni, szerencsétlen irodája mit alkotott Csengerben, az egész ötezer lakosú falu még évtizedeken át nyögni fogja a túlméretezett éttermet, tornacsarnokot, meg anyámpicsáját, ami minden, csak nem organikus. Az organikusság legfőbb pillére, hoygha egy koldusszegény falu ilyen magamutogató szarokat akar velem terveztetni, akkor rögtön visszaadom a megbízást és nem döntöm romokba a falu költségvetését. Aki ezt nem teszi, az nem organikus építész, hanem egy agresszív, öntelt, magamutogató hazug ember.

@maccoy: "Fából építkezünk, van x darab magyar népies motívumunk és kész." Ez sztem tipikusan a követőkre lehet igaz. Ami nem baj. Jó ha egy városban/faluban vannak jkó középszerű épületek, ez mindenhol van. Ez adja a házak zömét. Makovecz viszont túl szokott lépni ezen épp ez benne a jó pl. a Pazmaneumra egyáltalán nem illik amit írsz

Pár dolog:

Csak hogy tisztába tegyem a dolgokat: én magam nem szimpatizálok Makovecz-cel, az építésszel. Nem szimpatizálok Makovecz politikai nézeteivel, és nem szimpatizálok Makovecz vitastílusával sem. Ebből számomra még messze nem következik az, hogy elvitassam Makovecz gondolatiságát és becsületét - sőt, a becsület dolgában mélyen tisztelem.

Attól tartok, Makovecz-re nyugaton úgy tekintenek, mint "bájos" egzotikumra. Bocs a profán példáért, de érzek analógiát: valahogy úgy tekintenek rá, mint a Sziget fesztivál közönsége egy távoli ország kis falujának lelkes etbno-zenekarára. Táncolnak rá egyet, megtapsolják, aztán beülnek a nyugati vagy japán kocsijukba, hazamennek, bekapcsolják a plazmatévét, betonak egy jó kis dugós-lövöldözős akciófilmet, és elrágcsálnak közben egy csomag csiocsipszet.

Az "organikus"-ról a következőkben...

@tahu:
ezt nekem akartad? tuti? :)))

@félemelet:

ház, következetlenséggel nem vádolta senki se.

@felucca: a csengeri tornacsarnokban voltam egyszer egy esküvőn nyáron, elképesztő volt a hőség. El nem tudom képzelni például, hogy be lehetne-e légkondizni egy ekkora termet, valamennyire is "zöld" módon. Egyébként is nagyon egyetértek, miért organikus valami, ami fából van és népiesen giccses? De komolyan, mitől?

@maccoy: tuti nem : ) ide: @Szarazinda:

@tahu: hát nekem a Pázmány is ugyanannak a 12 egy tucat Makovecz giccsnek tűnik (csak kívülről láttam, az igaz), de meggyőzhető vagyok.

Komoly hiba összekutyulnunk a "tetszik"-et a "jó"-val. Én utálom a U2-t - de kétségtelenül jó zenekar.

Banális állítás, hogy Makovecz minden háza ugyanolyan. (Nem is nagyon értem a felvetést, elég egymás mellé tenni egy kápolnáját és az egri uszodát.)

Organikus.
A káoszt az okozza a dologban, hogy "szerves"-en a magyarban is sokféle dolgot értünk. Elvont fogalomként szervesnek hívjuk a dolgok egymáshoz való valamiféle természetes jellegű, vagy pusztán szortos kapcsolatát (pl. a fogaskerekek is szervesen illeszkednek egymáshoz)- de a szerves szót használjuk a biokémiai szervesség megjelölésére is.

Organikuson ("szerves") lényegében bármit érthetünk attól függően, hogy melyik kategóriára vonatkoztatjuk. Ha a kultúrtörténethez, akkor "szerves" dolog egy antall-barokk utcaképbe antall-barokk házat tervezni, vagy a pesti belvárosba klasszicizáló épületet helyezni. Ilyen értelemben szerves felkarolni a népművészetet is, vagy bizonyos archaikus elemeket.

Ha a kiválasztott kategóriánk a forma, akkor "organikus" lehet bármi, ami az élővilág formáiból táplálkozik. Fák, csigák, bordarendszerek, erezetek, miegymás - akár lehet a háznak szeme meg szája, mint az emberi arcnak. Mindezt vasbetonból ugyanúgy meg lehet csinálni, mint fából, nem ez a lényeg.

Ha a kiválasztott kategóriánk a praktikum, akkor organikus egy olyan ház, ami a később benne lakók, vagy az azt használók természetes igényeit és tevékenységeit tartják a leginkább szem előtt. Wrightot sokan - tévedésből - lényegéebn a formavilága miatt tartják organikusnak, holott az ő építészettörténeti "organikus" jelentősége abban rejlik, hogy az ő nevéhez kötjük a modern térszervezést, a terek arányainak újrafogalmazását, ezt is leginkább a lakóépületekkel kapcsolatban. (Profánul: a wc tere nem ugyanakkora, mint a hálószobáé, akkor sem, ha úgy lenne pl. szimmetrikus. Nem is rakunk rájuk ugyanakkora ablakot stb.) A hálószoba nem a hallból nyílik, a wc meg nem az épület másik felében van, hanem a szoba mellett. Mert a modern ember éjjel már nem öltözik fel, hogy kimenjen kakilni.

(Ugyanez a helyzet Koós Károllyal. Vele kapcsolatban a legtöbben pl. csakis a székely formavilágot látják meg, holott elképesztően modern építész volt, elég megnézni a házai alaprajzi szervezését.)

Az első tudatosan "organikus" építészet véleményem szerint a barokk volt.

Összefoglalva:
a "modern" és az "organikus" kategóriák nem ellentétpárok. Az organikusság millióféle dologra vonatkozhat, és így komoly hiba pusztán egyfajta formavilágot kötni hozzá. Ugyanígy hiba pusztán bizonyos építőanyagok használata alapján vonalat húzni organikus és nem-organikus közt.

Ha didaktikusan akarjuk megközelíteni, akkor lényegében két, sok szempontból egymással fasírtban lévő építészeti gondolatot nevezhetünk organikusnak. A konkrét, biokémiai értelemben vett organikust, illetve az elvont, praktikus értelemben vett organikust. Az előbbi főképpen a FORMA tekintetében organikus, míg az utóbbi a szerkesztésmódjában, TÉR-szervezésében.

@mcs:
nem a következetességet írtam, hanem becsületességet. :-) Az utóbbi erősebben morális kategória...

@félemelet:
szépen összefoglaltad.

ugyanakkor abban viszonylagos szakmai konszenzus van, hogy wright organikus építészete használható és követendő példa, sok megoldása tanagyagszinten épült be a képzésbe, térszervezése, praktikuma, ember-központúsága.

evvel pontosan ellentétben áll a makovecz féle organikusnak hazudott vonal, ahol kb. az anyaghasználatban merül ki a szerves építészet.

én nem szedném szét forma és térszervezésre a két irányt, hiszen a térszervezés illetve a praktikum, a funkcionalitás, az adott lakók, használók igényei már elég sok formai dolgot determinálnak.

Laktam veresegyhazan, ott o tervezte az iskolat, es az uszodat. nem tetszenek. a tornyaikkal egyutt sem. viszont laktam siofokon is, ott a nem jut eszembe, milyen templom keszult a tervei alapjan, egy kitart szarnyu kotlostyukot abrazol, na az tetszik. csak nem templomot juttat eszembe ugy elsore. roviden: szerintem makovecz nem a funkciot veszi elore,hanem a kulso jegyeket. a tornyaival egyetemben.

@mcs:
én is csak a könnyebb átláthatóság végett címkéztem tér/forma alapon - nyilván a dolog nem fekete-fehér, mégcsak nem is sárga-lila :-D Amolyan "első megközelítésben" ítéletalkotási módszerhez írtam ezt mankóként.

A formai meghatározottságot kevésbé látom a praktikum által determináltnak, mint te. Példaként lehetne említeni pont azt a kis geget, amikor valaki felfigyelt arra, hogy Wright két különböző lakóépületének alaprajza topológiai értelemben teljesen azonos, ám míg az egyik szinte csak íves formákat tartalmazott, addig a másik szinte csakis egyenes vonalakat és derékszögeket.

Az egyik legalapabb formai elem, a függőleges fal+vízszintes födém sem leginkább a használati praktikumból következik, hanem a gravitációból. Ezt az alapján álló henger ugyanúgy nem sérti, mint a lapján álló kocka. Azt viszont valóban sokan nem látják, hogy az nem csak egyfajta eseti pech, hogy az Ikeából nem lehet bármilyen görbületű fallal rendelkező szobákat bebútorozni, egyenes fal esetében viszont csak a falszakasz hossza a kritérium. Szóval, sokan nem értik, hogy a kockaházaink formája nem csupán az építészek fantáziátlanságát tükrözi, hanem számtalan igen kritikus praktikumot is.

@félemelet:
alapvetően a tömegformálásra gondoltam, nem az alaprajzi részletekre, de ott sem csak a funkció, hanem sok más szempont is "determinál".

jó, lehet, hogy erős szó a determinál, inkább irányít, ösztönöz, sugall.

A lényeg végeredményben nem a tér-forma, hanem hogy biokémiai szervest, vagy szerves viszonyt (reláció) értünk-e, illetve ezek milyen arányú kombinációját.

Hm, az senkit sem érdekel, hogy az ember jól érzi magát egy Makovecz-épületben? (Mert ez nem csak az én véleményem, hanem egyetemista társaim többségéé is volt.)

Vagy ez nem szempont? Nem ezért épülnek az épületek?

@hgf:

a vélemények megoszlanak. :)

attól, hogy valami megkattant az építészben, egy-egy műtárgy még lehet szerethető.

én pl. nagyon szeretek egy ronda, szocreál víztornyot a dunaparton. ettől nem lesz szép, vagy jobb víztorony.

Tisztelem Makovecz Imrét, de számomra túl sok sötét fát használ. Nekem kicsit komorak az épületei.

Off: Fashion street bojkottra szólítok mindenkit!

@hgf: Már nem vagyok egyetemista, de engem az ő házaiban (még képek alapján is), kizárólag az érdekelt, amiről szóltál.
Mert igaz!

Nem Pázmáneum, hanem Stephaneum a főépület neve. :)
Lehet,h. egyesek ocsmánynak tituláljak, de inkább ide járok egyetemre, mint ablaktalan irodatömbökbe...