Az alábbi titokzatos mondat egy családi ház hirdetésében szerepel:
Az egyik szomszéd egy új építésű impozáns épület, a másik pedig egy kis „szerelmi fészek”. Aki ismerős Fonyódon, az ismeri a történetet, aki nem, annak pedig meg kell ismernie…
Mivel én a kettő közül az utóbbi kategóriába tartozom, írtam az ingatlanosnak, Bánhidi Ildikónak, hogy miről is van szó. Ő pedig készséggel válaszolt: ez a fonyódi Kripta-villa. A leveléhez egy képet is csatolt (jobbra az eladó ház, balra a híres szomszéd látható) és egy rövid történetet:
Kripta-villa, Fonyód
A villát 1941-ben építtette Abrudbányai-Rédiger Ödön. Elveszített szerelmének állított emléket a márvány nászi szobával, amelynek életnagyságú szobraitól örök szerelmet remélhetnek a mai fiatalok.
A szerelmes férfi a fantasztikummal határos módon állított oltárt halott menyasszonyának: a villában kőből kifaragtatta "nász-szobájukat" széles, kétszemélyes nászággyal, kő éjjeliszekrényekkel, az ágyba egymás mellé fektette a saját és a szeretett lány életnagyságú, márványból faragott alakját, műmárvány lepellel letakarva. A máig élő legenda szerint, ha a nászágy felett egy leány és egy fiú megfogja egymás kezét, akkor szerelmük örökké tart.
A történet az 1910-es évek közepén kezdődött. Abrudbányai-Rédiger Ödön, az ifjú erdélyi patikus Kolozsvárott beleszeretett egy szép, művelt fiatal lányba, Magdusba. Ám 19 éves menyasszonya az esküvő előtt három héttel hirtelen elhunyt. Az eset mélyen megrendítette a vőlegényt, összegyűjtötte meghalt kedvese tárgyi emlékeit, és sokáig gyászolta őt. A trianoni határok meghúzása után Pécsre telepedett át.
Hosszú ideig magányosan élt, utazgatott, végül családot alapított, gyermekei születtek. Az 1930-as évek végére Abrudbányay tehetős emberré vált, és Erdély visszacsatolásakor úgy döntött, idehozatja menyasszonya hamvait, megvalósítja régi álmát: emlékházat emeltet Magdusnak. Hosszasan kereste a legszebb helyet, ahova felépíttetheti a villát, és ezt Fonyódon a Sipos-dombon találta meg. Az innen nyíló panoráma varázslatos, ellátni Keszthelytől Tihanyig, és a Balaton-felvidék tanúhegyeiben éppúgy lehet gyönyörködni, mint a Balaton fodrozódó vizében. A hely emlékeztet a Nápolyi-öböl egyik legszebb pontjára: ahogy a szirtre épített Anacapriból be lehet látni az egész Nápolyi-öblöt. Ezért is mediterrán stílusban, oszlopokkal, erkélyekkel, lapos tetővel tervezte meg az épületet Cserna Sándor pécsi építőmester 1939-ben.
Az alagsorban helyezték el a be nem teljesült nászra emlékeztető szobát, a tervek szerint itt helyezték volna el Magdus hamvait, és itt lett volna a család temetkezési helye. A földszinten az elképzelések szerint Magdus tárgyaiból egy emlékszobát rendeztek volna be. A hamvak azonban nem érkezhettek meg Fonyódra, mert a háború után Erdélyt ismét Romániához csatolták.
Az emeleten a család számára egy lakást alakítottak ki. Az Abrudbányai család vagyonát azonban 1949-ben államosították. Az 1950-60-as években az építtető hozzájárulásával idegenforgalmi látványosságként bemutatták a "kriptát", aztán lassan lomtárrá vált. Az ezredforduló után sikerült helyreállítani, majd megnyitni a közönség előtt.
A ház alagsorában most is álmodik Magdus és Ödön. Hirdetik a ritka, de néha mégis előforduló nagy és tartós szerelmet, mely a sírnál sem ér véget.
