Jó forró lesz itt a hangulat, úh. ha megengeditek egy kis vitaindító.

1. Város az ami városi rangot kap a közigazgatásban.
2. Város az ami bizonyos szolgáltatásokat fel tud mutatni (könyvtár, kórház, színház, stb...) és mind e mellett alapvetően alapvetően polgárosodott, és iparosodott. Tehát az ott élők alapvetően nem a mezőgazdaságból élnek.

Debrecen természetesen város, lehet hogy én írtam, hogy nem az, ez természetesen túlzás volt. Ugyanakkor a városokhoz egy időben divat volt hozzácsapni a hozzánőtt, alapvetően falusias hagyományú települések gyűrűjét. Ez sok helyen mára átalakult kertesházövezetté, azonban a vidékies eredetet még sok budai környék sem tudta teljesen levetkőzni.

Ne feledjük el történelemórákról ismerős két fogalmunkat sem: mezőváros és szabad királyi város. Ezek máig meglátszanak a magyar városokon. Persze vannak nekünk szocialista városkísérleteink is: Tiszaújváros, Dunaújváros. Szóval sokféle eredet és sokféle eredmény.

Debrecen: egyutcás város nyakon öntve egy jó adag panellel, meg némi faluval.
Ettől még lehet jó, de a vita főként ott alakult ki, ha jól emlékszem, hogy mennyire érdemli meg a "második főváros" címet. Lehet, hogy a történelemben ez néha előfordult, de békeidőben ez a fogalom szerintem értelmetlen.

Pécs vagy Szeged városiasabb, és szvsz izgalmasabb város is mint Debrecen. Persze ezt így objektíve kijelenteni meredek. De hát nem is akartam objektív lenni.

Ja és még valami.

Város lehet valami pusztán a településhálózatban betöltött szerepe okán is. Persze nem minden esetben.

Ez a nagy városépítő magatartás egyébként a XIX.század végének tipikus kárpát-medencei reakciója volt az elmaradt polgárosodásra. A környezetet teremtette meg elsőnek az éledező polgári kultúra. Persze ez néha elég túlzásnak hatott, gondoljunk csak bele Budapest esetében is mekkora álmokat kergettek őseink. Az Operát, az Andrássy utat, a Margit hidat és sorolni lehetne, hogy mit még a pusztába építették. De láss csodát a város körbenőtte. Egyes vidéki városainkban viszont igen mókásan hatnak az 1 emeletes bazinagy kupolás kis házacskák.

És közhely, de akkor is le kell írni, hogy legnagyobb városainkat 1920-tól nem birtokoljuk (Pozsony, Kassa, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár). A Felvidéken és Erdélyben ráadásul voltak töretlenül fejlődő városok, a mai Magyarország területén szinte csak a török által agyontépázott, gyakorlatilag a XVIII.század elején nulláról induló városaink vannak, és ez alá nyugodtan lehet érteni Pestet és Budát is. Ez a törés pedig nagy meglátszik máig is.

A tökéletes definíció: város az, ahol a járda szélén padka van. :-) (ez egyébként meglepően jól működik :D)

Ami nekem fájni szokott az az, hogy nem szoktunk megkülönböztetni "city"-t és "town"-t. Ugyanúgy városnak hívjuk Szigetszentmiklóst, mint Szegedet, pedig azért érezhető, hogy van valami különbség a kettő között.

BDzsH: kösz, h megírtad helyettem a postot, mert én most nagyon el vagyok havazva : D de komolyan, kössz az összeszedést
Álmos: ez teljesen jogos! (mármint nem a járda, de lehet h az is :)

Van valakinek tippje a city-town páros magyarítására?

Budapesthez azok a településrészek nem tartoznak hozzá, amik nem tartoznak hozzá. :-) Kicsit teutológikus. Szóval ahol van egy régi faluközpont, saját településszerkezet, és ezt csak 1-2 út köti hozzá Budapest többi részéhez, az nem Budapest. Ilyen szinte az egész XVII. kerület, és a XVIII. Gyál felőli része. A másik oldalon Pesthidegkút (II/B. kerület) sokkal több szállal kötődik a hegyvidéki falvakhoz, mint Budapesthez.

City: Nagyváros, town: város? Angolul is a city definíciója: "a large town". Tudom, ezen kívül jelentheti még a katedrálissal rendelkező településeket is, de ezt most ne keverjük ide.

a "városka" mondjuk megfelelő kifejezés(?).

Amúgy a "nagyfalu" is tökéletes lenne a hasonló (az említett Szigetszentmiklós példánál maradva) "metropoliszok" megkülönböztetésére az "igazi" városoktól...

Az egy dolog, h szolgáltatásilag és lakosszám szempontjából "valami" megüti a városi címhez szükséges mércét, de ugye az alapvető településszerkezetet utólag elég nehéz átalakítani, az pedig az ilyen települések esetében eléggé falusias...

Város az, ahol van metró.

Nincs rendes magyar megfelelője a Town és a City szavaknak.
City az, ahol metró van.
Town a mezőváros.

Én egy 3500 fős TELEPÜLÉSEN nőttem fel, egyik reggel arra kellett felébrednem, hogy falusi parasztból átmentem városi bunkóba..

Tulajdonképpen nagyon nehéz megmondani, hogy túl azokon a kézzelfogható kritériumokon, amelyek adottak (szolgáltatások, lakosságszám, stb), mi az a plusz, amitől az ember úgy érzi magát egy helyen, mintha egy városban lenne, míg máshol meg nem. Mert azért az alapvetően mégiscsak egy érzés. Ezért is jó, hogy Nagyvárad került ide a képen, miközben Debrecen is hivatkozva van az írásban: a két település kb ugyanakkora, de mégis: Váradot sokkal "nagyobb", "komolyabb" helynek, "városabbnak" éreztem. Annak ellenére, hogy Debrecen a fejlettebb.

Város az, ahol van metró.

nemtom, szerintem elég sok olyan nem túl nagy méretű település van, aminek évszázados városi hagyományai vannak és egy tisztességes metró mégsem férne el benne. (Sopron? csak, hogy lokálpatrióta legyek)

és NEM mezőváros. de nem is city, ez tény.

Salsa!

A "plusz":

- Zártsoros beépítésben álló épületek.
- Tervezett terek és utak hálózata, körútak, sugárutak megléte
- Átlagban 10 métert meghaladó (több mint 1 emelet) párkánymagasság
- Rendezett és tervezett közterületek
- Helyi közlekedés megléte a helyközi közlekedés mellett
- Köztéri szobrok
- Városképet uraló épületek: megyeháza, városháza, színház, székesegyház

Hmm, akkor Miskolc most city vagy town? Mert ugye metro nincs, de nem is mezőváros, az már biztos...

A magyar településstruktúra szerintem az alábbi:

A falu az, ami alapfokú szolgáltatásokat tud nyújtani az ott lakóknak. Lehet ott lakni, dolgozni, általános iskolába járni, boltban megvenni az alapvető élelmiszereket és háztartási dolgokat, háziorvoshoz, esetleg patikába menni.

A város az, ami középfokú szolgáltatásokat nyújt nem csak a városlakóknak, hanem a környező falvak lakóinak is. Tehát van pl. kórház, bíróság, középiskola, valamint lehet venni nem hétköznapi fogyasztási cuccokat is (pl. autó, elektronikai dolgok, ruha). Általában itt vannak egyéb szolgáltatások is, pl. APEH, gázművek, elektomos művek, közigazgatás, stb. (Pár dolog hiányozhat.) Általában van egy főtér is, valamint lakótelep(ek).

A magyar nagyvárosban további szolgáltatások vannak: súlyponti kórház, "elit" gimnázium, felsőoktatási intézmény, színház, bevásárlóközpontok, élsport (ált. első osztályú foci/kézi/kosárcsapat), és általában megyei intézmények. Ezek az intézmények nem csak az adott, hanem további falvakat és városokat szolgálnak ki.

Efölött van a regionális nagyváros. Itt már tutira van egyetem is, nagyvállalatok, általában ez a központja a regionális közüzemi szolgáltatóknak (villamos, gáz). Gazdasági és kulturális hatása kiterjed több nagyvárosra.

És van Budapest. Itt már van minden, ami egy európai nagyvároshoz kell: minden nagyvállalat kötelességének érzi, hogy itt nyisson legalább egy kereskedelmi irodát, van nemzetközi repülőtér, nemzetközi sztárok ejtik útba koncertturnéjuk során, stb. A hatása meg kiterjed az egész országra.

Város az ami bizonos plusszolgáltatásokat nyújt a lakók és a környékbeli települések lakóinak. Pl. gimnázium, rendelőintézet, okmányiroda, szakképzési lehetőségek (akár fősikolai távoktatás is). Lakostól nem hiszem, hogy függ, inkább elhelyezkedéstől pl: Fótnak és Szarvasnak is 17000 lakosa van, de a két várost összehasonlítani sem lehet (természetesen Szarvas javára), igaz, hogy Fót funkciója is más, mint Szarvasé. Ausztriában mindössze 72 város van ( a legkisebb kb. 10.000 lakosú). Ott a város nem elsősorban rang, hanem funkciója van. Nálunk azért akar minden település városi rangot, mert az több költségvetési pénzt jelent, ezért van nagyon sok olyan városunk, ami még igazából falu.

Ez a metros dolgog hulyeseg...
Varos-e Dublin, Manchester, Birmingham, Johannesburg, Nottingham, Liverpool?
... csak egy par pelda
Nincs metrojuk

Ja, és falu az, hol van kocsma! Ahol nincs, az csak tanya.

Sok dologról beszéltek katyvaszban. Egy dolog, hogy valamely településnek a klasszikus nyugat-európai értelemben van-e városképe, és más dolog, hogy egy település, a "külsejétől" függetlenül betölti-e a városi funkciókat. Klasszikus értelemben a történelmi Magyarországon 4 város létezett: Budapest, Pozsony, Kolozsvár és Brassó. Volt számos városias funkciójú nagytelepülés: Nagyvárad, Kassa, Debrecen, Szabadka, Pécs, Szeged és több kisebb település. Trianon ezen nagyvárosok közül Debrecent és Szegedet hagyat Mo-on, amelyek a határok meghúzása miatt térkapcsolataik jelentős részét elvesztették, ám megynyerte olyanokat - nyilván nem azonnal-, amelyeket korábban a határon túli városok bírtak. Ma Mo-n Pest kivételével nincs európai értelemben vett nagyváros, és korlátozott regionális funkciókat is csak Szeged és Debrecen tölt be. Pécs, Győr és Miskolc is ebben a tekintetben még korlátosabb. Másik dolog, hogy egy város hogy néz ki. Szeged "szerencséje", hogy a XIX. sz.-i árvíz után gyakorlatilag európai adományokból újjáépült a belvárosa, míg a Debrecent érintő 7 nagy tűzvész nem hozta ennyire lázba az európai közvéleményt. Az, hogy Debrecen egy nagy falu lenne, mára csak a nagyon elfogult - sokszor a Kósát komolyan gyűlölők táborát alkotók gondolják(?) komolyan. Debrecen az egyik legizgalmasabban átalakuló nagyvárosunk, az ország egyik legnagyobb és legbefolyásosabb egyetemével, amelynek óriási hatása van a város szellemiségére. Még egy dolog: Debrecenben sokan laknak: lakó!népessége meghaladja a 250 ezer főt, mégha ennyi bejelentett lakosa nincs is. Ráadásul rengeteg a külföldi. Ez a "tömegérzés", némi internacionalista felhanggal, és ez elmúlt 10 év dinamizmusával Debrecent az egyik legérdekesebb hellyé avanzsálta a XXI. század elejére. Debrecen egy cool hely...

8ezer fő felett város, ami így egy nagy vicc
pl: Sándorfalva VÁROS, 8094 lakos
"jelenleg a belterületi utcák több mint 80%-a szilárd burkolatú." - ejha!
wiki link: hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1ndorfalva

"Pécs vagy Szeged városiasabb, és szvsz izgalmasabb város is mint Debrecen. Persze ezt így objektíve kijelenteni meredek."

Nem meredek....

...csak emlékeztetnék Érd esetére. Nemrég még falu volt, most meg megyei rangú város... az is érdekes hogy Pest megyében két ilyen s van - lényegében összenőve. Még kicsit fejlődig Budaörs vagy Gödöllő és rögtön egy helyen négy megyeszékhely... :)

Ami a városhoz szükséges... számos 10-20 ezer körüli településnek van saját víz vagy egyéb szolgáltatója, de nincs bírósága stb, viszont főiskolája egyéb intézménye mégis akad... szóval ezek egy része is elég a városhoz.

Ja, én speciel egy olyan helyen lakom ahol évekkel ezelőtt bezárták a kórházat, de ettől még város maradtunk. (csak azért nem mezőváros a néhányak által leírt logika alapján, mert dombvidéken vagyunk, ezért annak megfelelő a településszerkezet, nincsenek nagy sugárutak és árkok a porta előtt...)

Város, amiben van vár. Amelyikben nincs, az váratlan.

pitbullhab2: ez nem rossz megközelítés (bár azért én a város definícióját lejjebb tenném, pl. hogy Sopron, Eger vagy Győr már Trianon előtt város volt, az számomra nem kérdés, sőt a mezőváros is város számomra).

Trianon után tény, hogy nagy törés következett be, aminek a következtében elkezdett kialakulni egy újabb nagyvárosi struktúra, de a történelmi előzmények miatt csak korlátozott sikerrel.

Szeged elvesztette vonzáskörzetének egy részét, bár mondjuk ő meg kikerült Temesvár vonzása alól, ráadásul a kolozsvári egyetem ide településével kulturálisan nőtt is a vonzereje.

Pécs kb. hasonlóan járt: vesztett némi vonzáskörzetet, de nyert egy egyetemet.

Debrecen elvesztette legfontosabb vetélytársát (Nagyvárad), így az ő fejlődését középtávon elősegítette Trianon. Sajnos Debrecen hátrányból indult, középkori városmagja nincs (a gótikus nagytemplom a XIX. század elején tűzvészben elpusztult), mezővárosias jellegű, ezért városképileg nem annyira nagyváros, de erősen fejlődik.

Miskolc egy nagyobbacska mezőváros volt, nagyvárossá fejlődését Trianonnak köszönheti, egész pontosan Kassa elcsatolásának, illetve a nagyipar fejlesztésének. Ettől függetlenül városképileg hátrányban van, illetve a rendszerváltás után gazdaságilag sem találja önmagát.

Győr sorsa kb. hasonlóan alakult, ő Pozsony elvesztésével lett regionális hatáskörű nagyváros. Mivel az eddig felsorolt települések közül a legkisebb, illetve elég közel van Budapesthez, ezért csak részben tudott régióközponti szerepet kiépíteni, pl. egyetem is csak 2000. környékén lett a városban, addig Veszprém volt a regionális oktatási centrum.

Nagyjából ezt a struktúrát szentesítette az EU-szerinti régiókba sorolás, bár itt voltak anomáliák. Ennek oka elsősorban az, hogy a megyéket változatlanul hagyták, illetve hogy kakukktojásként Székesfehérvár is bekerült a régióközpontok közé, ami bár egyértelműen nagyváros, de regionális vonzereje nem igazán van.

"8ezer fő felett város, ami így egy nagy vicc"

Akkor ehhez mit szólsz?

Például város a 3013 lakosú Rétság - hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9ts%C3%A1g -

Viszont falu (hivatalosan: község) a 3033 lelket számláló Tápiószőlős
hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pi%C3%B3sz%C5%91l%C5%91s

Magyarországon azt a települést nevezik városnak, amelyben van lakótelep.

Egy kis érdekesség:

Tápiószőlős:
Terület 30,24 km²

Rétság:
Terület 19,78 km²

A falu területe épp másfélszerese a városnak :) Na ez a vicces. (vagy a területbe beleszámolják a környező földeket is?)

Amúgy azzal egyetértek, hogy nem a titulus határozza meg, hogy mi város és mi nem. A titulus csak a politikai lobbi eredménye.

Kétfajta tipikusan "nemváros" város van:

a) A budapesti agglomerációban, pl. Budaörs, Fót vagy még Érd is gyakorlatilag Budapest egy kerülete, nem önálló település.

b) Olyan nagyközségek, amik kiküzdötték maguknak a városi címet, de néha még a legalapvetőbb városi funkciókat sem tudják betölteni. Tehát nem elég, hogy a kórház-bíróság-középiskola szentháromságból egyik sincs meg, de adott esetben még panzió, főtér vagy benzinkút sincs.

a közigazgatást kellene rendben rakni.
az ország elműködne:
-- 200-300 vidéki járással
-- 20-30 megyei várossal
-- 2-3 fővárosi kerülettel

-- a falu gyakorlatilag semmiféle közfeladatot nem tud önállóan ellátni. gyorsan hozzáteszem, nem azért, mert a falusiak hülyék, hanem azért, mert ehhez egy faluban nincs elég ember. a falu nem önálló. az utca sem önálló. a falunak ugyanolyan hülyeség az önkormányzat, mint az utcának. (számomra az is rejtély, hogy miért kell a faluba vonat.) járási igazgatás kellene, ahová falu és a járási központ (TOWN) közösen küldenek elöljárókat.

a legtöbb helyen ma is léteznek kistérségi társulások, nem látom be, hogy akkor ezeket miért nem lehet a közigazgatásba beemelni.

-- nem minden közfeladatok lehet a járásokban ellátni. például a járóbeteg szakellátás járási szintén megszervezhető, de a korszerű fekvőbetegellátás már nem. ehhez kellenek megyei jogú városok, és azok belvárosi önkormányzatai (CITY). debrecen megyei jogú város megszervezi a hajdú megyei a fekvőbetegellátást. nem tudom világos-e, hogy ehhez nem kell két önkormányzat. egy megyei, és egy megyei jogú városi.

-- főváros. nyilvánvalóan fölösleges a 20-30 kerület. 2-3 új kerület elég volna. legegyszerűbb lenne a földrajzi határok alapján: buda, meg pest. akár az lehetne önálló kerület (DISTRICT).

és akkor készen vagyunk. a közigazgatás átalakításában nem is annyira a képviselői létszám az érdekes, hanem az, hogy a hatáskörök megfelelően legyenek elosztva.

egy picit a city/town kérdéshez visszatérve. A city nem attól city feltétlen, hogy metró van benne, hanem a city egy rang (angol értelmezés és közigazgatás szerint természetesen)

en.wikipedia.org/wiki/City_status_in_the_United_Kingdom

A város egyébként mindenhol mást jelent, fenn Skandinávia északi részén 300 fős települések is városok, és mégis, a ritkán lakott területen ez a 300 fős település a központ, és biztosítja a szükséges szolgáltatásokat.

Alapvetően tehát a városi címet a központi szereppel, a szolgáltatások színvonalával lehet meghatározni, komoly földrajzosok elemezték már ilyen szemszögből különböző pontrendszerek alapján az egyes "városok"tényleges városiasságát.

Arról meg nem ők tehetnek, hogy ma Magyarországon minden porfészek, központi szerep, aszfaltozott út, csatorna, stb. nélkül város lehet, pusztán mert a poltikai széljárás így diktálja.

Winston Smith,
az egész regionalizmus magyaroszágon egy hülyeség. lehet, hogy németországban tök jó. de magyarországon értelmetlen.

mondjuk debreceni, a nyíregyházi és szolnoki polgármester nem tudom mennyit találkoztak egymással, és miféle egységet alkotnak.

az uniós csatlakozáskor nyilván nem akartunk kekeckedni, mert mi akartunk először csatlakozni, nagyjából a magyarok írnak alá, szavaznak meg mindent azonnal, amit az unió mond, a egész regionalizmus a közigazgatásban hülyeség.

ha jól tudom (nem vagyok közalkalmazott) pl. nyíregyházán van az észak alföldi régió munkaügyi központja. de az mitől nagyobb központ, mint a debreceni. ha jól tudom debrecenben van a régi adóügyi központja. de a debreceni adóhivatal mitől nagyobb központ, mint a nyíregyházi. és mit kezdjen ezekkel egy szolnoki. szerintem nyilvánvaló, hogy a közigazgatásban a regionalizmus egy hülyeség. legalább is errefelé.

zstukacs
"számomra az is rejtély, hogy miért kell a faluba vonat."

...csupán azért, ha felszámolod az összes önkormányzatot, akkor a szerencsétlen falusi eljuthasson a városba!

"És van Budapest. Itt már van minden"

Jó pár évig nem volt Pestnek első osztályú kosárcsapata, és ahogy most állnak jövőre se lesz :)

Sajnos inflálódott a város jelentése. Nem lenne túl nagy botorság visszatérni az ősi paraszti bölcsességhez: város az, aminek van piaca és főtere.

Ha Budapestről északra elindulunk, nagyon egyszerűen egy várost találnánk az országhatárig, Vácot. Dunakeszi, Gőd is lehetne akár jó hely, ha annak tekintenék magukat, amik, azaz falunak. Kelet felé Gödöllő határeset, nem tudnám igazán eldönteni, délkelet felé Cegléd-Szolnok kettős, innen aztán Debrecenig nincs is több város. Dél felé nagyon tragikus a helyzet, Kalocsa az első város, belegondolni is iszonyú, hogy Budapest és Kalocsa között hány városnak nyilvánított település van....Nyugat felé Tatabánya, Tata és Székesfehérvár a város. Érd nem tudom, micsoda, leginkább ingatlanspekulációs katasztrófa. Esztergommal aztán el is fogytak a városok Budapest körül.

Kedvenc városom Halberstadt, a volt NDK-ban, holtversenyben Tangermündével. 38 ezer lakos, gyalog átjárható város széltől szélig, villamosHÁLÓZAT(!).

lehet értelme persze a régiónak. lehetnének regionális vasúttársaságok például. de ezek működhetnének piaci alapon. a féket az jelentené, hogy a pályaudvarok meg városi kézben maradnának. így a regionális vasúttársaságnak ki kellene egyezni a városi elöjárókkal, de a városi képviselők is fontosnak éreznék a térségi vasút fejlesztését.

a régió alapvetően egy piaci szervezeti egység.

pitbullhab2: "Debrecen az egyik legizgalmasabban átalakuló nagyvárosunk, az ország egyik legnagyobb és legbefolyásosabb egyetemével, amelynek óriási hatása van a város szellemiségére" Te ezeket hol olvastad?
Mert tőzsgy db-i lakosként ezt nem érzékelem. Naná, hogy több a külföldi, de elszigetelten saját közösségükben élnek. Egyáltalán nem keverednek a db-i lakosokkal, akik idegennyelvet elvétve beszlnek és meglehetősen xenofóbok - az alap "cívis mentalitás". Ezért nem látni őket a db-i pubokban, esetleg néhányat a menő éttermekben(egyébként nagyrészt muszlimok, ill. izraelikek, indiaiak, tahát saját helyeik vannak). A campuson, ill. az orvosi egyetemen maradnak. Továbbá: az egyetmnek SEMMI hatása nincs a "város" (debrecenfalu-ahogy hívjuk egy páran) szellemiségére. mert hogy nincs neki...
szellemisége.... Lakj itt!

Town-city: kisváros-nagyváros
Debrecen meg egy nagy falu. Na jó, unalmas, poros cívisvároska tele nyakas kálvinistákkal, akik egy kiscsászárt ültetnek a saját nyakukra újra meg újra. Adjuk oda a románoknak egy euróért!

A hányatott történelmünk - elvitte a török, a német, a szovjet, a párttitkár - miatt nálunk kevés az igazán városias város.

A helyzetet csak rontja, hogy a rendszerváltás óta nyakra-főre kapnak városi rangot a települések.

Ez a vita így ebben a formában szerintem értelmetlen.

Szerintem amúgy az a város, ahol emeletes házak vannak, de ez a francia falvak nagy részére áll, nálunk meg nem.

GayBears,
ja mert a távolsági autóbusz nem viszi el. csak az még bemegy a faluba. a nagyobb falun meg körbemegy. a falusi vonat meg elmegy a település mellett a cigánysoron. ha valaki megmagyarázza, hogy ennek mi értelme van, akkor annak fizetek egy sört.

jártam az ország szegényebb vidékein is, de egyáltalán nem tűnt fel, hogy az a falu a rendezett, amelyiknek vasútja van. inkább az tűnt fel, hogy a legtöbb falusi vasútállomás rendezetlen terület, ami aztán átterjed a falura. és nincs rendes buszközlekedés, mert mellette, vagy helyette vasút van. falusi vasút. szerintem ez egy vicc.

"Miskolc egy nagyobbacska mezőváros volt, nagyvárossá fejlődését Trianonnak köszönheti, egész pontosan Kassa elcsatolásának, illetve a nagyipar fejlesztésének. Ettől függetlenül városképileg hátrányban van, illetve a rendszerváltás után gazdaságilag sem találja önmagát."

Ez így ebben a formában nem igaz. Miskolc meglepően ismeretlen sokak számára, tehát nem tudják, hogy hasonló átalakuláson esett át 1950-ben, mint 49-ben Budapest: hozzácsatoltak egy rakás addig közigazgatásilag nem tartozó települést: Diósgyőrt (önmagában 30-40 ezres település volt), Perecest, Görömbölyt, Szirmát, Ómassát, így jött létre nagy Miskolc, és lett az ország második legnagyobb városa, habár az agglomerációval azelőtt is az volt. (később még Bükkszentlászlót is hozzácsatolták). Azt is kevesen tudják, hogy Kassánál az első világháborúig mindig nagyobb lakosságszáma volt.
Szerepkörét tekintve pedig a város egyáltalán nem mezőváros volt, hanem a Buda - Krakkó útvonal mentén egy fontos kereskedőváros. Aztán a 18. század végétől Diósgyőr is fontos ipar (kohászati) központ lett. Városképileg azért van hátrányban, mert a szocializmus alatt hoztak pár rossz döntést (lakótelep az avasra pl.), na meg mert többközpontú város volt eredetileg. A nehéziparnak meg betett a rendszerváltás, ami gazdaságilag verte oda, persze ehhez kell az is, hogy az önkormányzat az ország legtöketlenebbei közé tartozik, függetlenül attól hogy fideszes, szdszes vagy szoci polgármestere van.

város = helyi bíróság..mert megette a fene az olyan várost, ahol a három hatalmi ág nincs jelen... ugyanis, ha ez ismérve az államnak, akkor az állam legkisebb alkotó egységének is ismérve kell, hogy legyen.

lokálidióta
az összes megyei város, és a főváros is ilyen. nem csak debrecen ilyen provinciális.

persze hogy nincs rendezett vasút, mert az elmúlt években jól leépítették. És ez igaz a városokra is, lásd KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR!! Nemzetközi PÁLYAUDVAR,, egy utolsó falunak rendezettebb a "megállóhelye". Szóval itt kérem nem vasút-volán ellentét van, hanem a vasút leépítése. Kiderült hogy kb 300 évenként újítanak fel egy egy szakaszt, és ez meg is látszik.

De ha már nyugatra kacsingatunk közigazgatásilag, akkor jobb lenne a távolsági busz és vasút kapcsolatát is elemezgetni, hazán és a nyugati országok között. Ahol van vasút, ott ki is használják, mert tudják hogy olcsóbb, és gyorsabb. (itt persze nem a magyar viszonyok a mérvadóak, ahol egy bicikli is gyorsabb a több száz éves síneken közlekedő roncsoknál)

AnyádnakPalánkot
Ez a metrós megközelítés azért nem teljesen tökélete már bocsi.
A közek 800 ezres angliai Leeds város hivatalos neve City of Leeds.
Nincsen metró.
Igaz a tömegközlekedésben részt vesz kb. 3x annyi busz mint amennyi a BKV-nak van :)
Nem lehetne helyesbíteni?
Város aminek nagyobb a buszparkja mint Budapesté?

amúgy utána olvastam, és ne feledjük azokat az eseteket sem, amikor több száz éve "létrehozott" városokat a kommunizmusban lebutítottak, majd most kapják vissza városi rangjukat (előfordul hogy mára már nem jogosan), az egykor körzetközpontok. Régi térképeken egyébként létezett ez a kifejezés is, "körzetközpont".

város= ahol több program közül tudok választani, mint a TV v kocsma

hami:

Lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam. Miskolc egy Nyíregyházához, Szolnokhoz, stb. hasonló, megyeszékhely jellegű város volt, igazi regionális szerep nélkül, mert az Kassáé volt.

Ha nincs Trianon, akkor Miskolt valószínűleg egy Szolnokhoz, Nyíregyházához hasonló, 80-100-120 ezres megyeszékhely lenne, és Kassa lenne a régióközpont. Miskolc azért kapott regionális, a megyén túlmutató szerepet, mert Kassa elcsatolásával ez maradt az egyetlen fejleszthető nagyváros Észak-Magyarországon.

zstukacs:

A vasút városokat köt össze. A vasút falvakon gyakorlatilag csak akkor megy át, ha ez a városok összekötése miatt szükséges, ugyanis a teleportálást sajnos még mindig nem találták fel.

És ilyen esetben a vonatok egy része megáll az útba ejtett falvakban is, ha már úgyis ott megy el.

www.varossanyilvanitas.hu - elvileg objektív feltételei vannak.

Mellesleg szerintem sincs igazi nagyváros Magyarországon Budapestet leszámítva. És igenis, a kultúrális szempontok alapján is lesz valami város a szememben. Milyen a színháza (ha van egyáltalán), vannak-e benne japán/olasz/indiai stb. éttermek, az éttermek túlléptek-e már a nyolcvanas évekbeli dizájnon, stb.

Winston Smith 2008.12.04. 14:14:47

"Lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam. Miskolc egy Nyíregyházához, Szolnokhoz, stb. hasonló, megyeszékhely jellegű város volt, igazi regionális szerep nélkül, mert az Kassáé volt."

Az előbb pont azt igyekeztem kifejteni, hogy ez így ebben a formában nem igaz. Kassa kisebb volt, gazdaságilag kevésbé fontos, csak szabad királyi város volt, miközben Miskolc nem. De a közig. reform után semmivel sem volt több szerepköre. Az akkori Magyaro. északkeleti részében nem volt kiemelkedő szerepű város, csak több, közel azonos rangú. A Kassa - Miskolc páros is pont ilyen volt.

Winston Smith 2008.12.04. 14:24:59

"A vasút városokat köt össze. A vasút falvakon gyakorlatilag csak akkor megy át, ha ez a városok összekötése miatt szükséges, ugyanis a teleportálást sajnos még mindig nem találták fel."

Amikor a vasutat építették, akkor ez nagyon nem így működött, nézd meg lécci pl. hogy a Bódva völgyi vasút hány darab (akkori) várost köt össze? Igenis fontos volt a falvak összekötése is, mert akkor még nem volt közút.

A debreceni, a nyíregyházi és szolnoki polgármesternek nem is kell túl gyakran találkozni, mivel a régió ezek fölött van. Többek között nem is csak ennek a 3 városnak a 400 000 lakójára vonatkoznak a regionális ügyek, hanem a régió összes lakosára. A megyei kórház ügyében sem kell a 250 megyei település polgármesterének összeülni, vagy országos ügyben a 3200 polgármesternek, mert megvannak az erre hivatott intézmények.

A regionális intézményeket pedig általában - a megyeszékhelyek lobbija miatt - elosztották a megyeszékhelyek között, tehát nem minden központ a régióközpont városban van. Pl. az észak-alföldi APEH-központ Nyíregyházán van, az ÁNTSZ meg Szolnokon, ha jól tudom.

Számomra az a város, amely városhoz megfelelő infrastruktúrával rendelkezik. Korszerű út- vasúthálózat, valamint olyan intézményekkel, mint egyetem vagy főiskola, kórház, bíróság, könyvtár és rendelkezik önálló saját tömegközlekedési hálózattal. A városok velejárója, hogy a nagyobb ipari létesítmények a közelükbe települnek a munkaerő miatt, vagy emiatt építik a közelébe. Szóval nem mondanám azt, hogy ha van ipar, akkor már város. Hanem, ha város, akkor van ipar. Fizikailag ennyi..

Szellemileg már más kérdés. Szerintem városnak nevezhető az a nagyobb település, amely fizikai leírása mellett (lásd fent) rendelkezik az úgynevezett "óvárosi" környezettel, ahol a falak több száz év múltjába nyúlnak vissza, és a városi kultúra nem az erőltetett városiasodás hatására alakult ki, hanem a történelemből fakadóan létszámgyarapodás, és kultúrális szellemi, polgári fejlődés hatására, és HAGYOMÁNYAIT körömmel őrzi.

Nevetségesnek tartom, hogy apróbb falvak már városi rangot kapnak, esetleg turisztikai szempontból többen fordulnak meg ott szezonnak megfelelően, a többi időszakban meg kihalt. Attól, hogy egy városban vannak panelek, attól még nem város. Nincs meg az EGYÉNI városi kultúra, nem nyúlik vissza városilag a történelembe..

Városnak tekintem: Budapest, Szeged, Sopron, Győr, Pécs. (Miskolcnak és Debrecennek, valamint Egernek szigorúan a belvárosi része mutat olyan jeleket)

Haminak igaza van, Kassát sokan túlértékelik, azért volt erős régióközpont, mert szerették volna feltupírozni az 1850 -ben mindössze 39% magyar lakosság arányát. Erre a legjobb módszer mindig is különböző hivatalok odatelepítése volt.
Szeged pedig sosem volt Temesvár árnyékában, a két város teljesen külön úton járt, van erről egy cikk valamelyik Rubicon-ban, ott utána lehet olvasni, Szeged agrár, Temesvár ipari úton indult el.

craaank 2008.12.04. 14:37:41

Városnak tekintem: Budapest, Szeged, Sopron, Győr, Pécs. (Miskolcnak és Debrecennek, valamint Egernek szigorúan a belvárosi része mutat olyan jeleket)

Ezek szerint Szeged, Sopron, Győr és Pécs lakótelepi övezeteit is városiasnak tekinted, de Miskolc, Debrecen és Eger hasonló részeit nem? :)

Nem hülyeség a metrós példa.
Csak a legnagyobbakban van metró..
Nekem az valahogy kell az érzéshez.
Sopron nagyon aranyos kis hely, de nem város nekem.. Liverpool-ban még nem voltam :))

mi a helyzet Fiumével? azt senki sem említi, pedig az aztán multikulti volt

Fiume már nem a Kárpát medence településszerkezetéhez tartozik / tartozott.

Szeged és Pécs sem városok ennyi erővel. Van központjuk, aztán a nagy semmi. Győr esetleg. Sopron meg véletlenül sem. Szép, de ennyi.

Szerintem vegyük észre, hogy a legtöbb magyar városnak van egy kb. 150-100 éve kiépített belvárosa, és azon kívül vagy családi házas övezet, vagy szocializmus alatti tégla / panel lakóövezet. a belváros méretében vannak különbségek.

Hami: a vasutat 99 %-ban úgy építették, hogy a fővonalak a nagyvárosokat kössék össze, a szárnyvonalak meg a kisvárosokat.

Ez nagyjából még a Bódva völgyi vasútra is érvényes. Picit utánanéztem, gyakorlatilag Kassát kötötte össze Edelénnyel, Szendrővel, tehát városias jellegű és iparilag nem jelentéktelen településekkel.

hami · toriblog.blog.hu 2008.12.04. 14:43:53

Nem konkrétan erről van szó. Panel mindenhol van, tény, de ne attól legyen város, mert panelek vannak, és sokan lakják.
Sok helyen megfordultam már, és van az az érzésed, amikor leszállsz a vonatról, beleszagolsz a levegőbe, bemész a belvárosba, becsukod a szemed, és nem a pusztát érzed, hogy ez egy falu, csak sokan lakják + létrehoztak erőltetetten a városhoz megfelelő intézményeket. Hanem a polgári múltja jut eszedbe, ahol beszívod az egyéni kultúráját, a szemed előtt lebegnek a hagyományok + a történelem + a falak és az épületek mesélnek. Óvárosi kocsmák, galériák.

Debrecen egy mezőváros, Miskolcnál az ipar rúgott nagyot, sokan lakják, de nem érzem benne azt a polgári múltat, azt a kialakult polgári kultúrát, nincs meg a városi szelleme, hanem csak azt látod, hogy sokan lakják. Ellentétben például egy Sopronnal, ami lényegében kisebb, de mégis város, mert a modernizációt nem erőltetve látom benne, és nem azért város, mert sokan lakják. Egernél is érződik ez az irány, de ott lehet a hagyományőrzés miatt van ez az érzése az embernek.

Winston Smith,
oszt' minek áll meg. mondjuk elindul a vonat debrecenből mátészalkán át fehérgyarmat felé. és megáll minden bokornál. például tisztavíz megállóhely nagyjából öt ház, meg egy kocsma. meg a aradványpuszta, meg dombostanya, meg a többi tanyasi térség. tunyogmatolcs alsó, felső. kocsord alsó, felső. tudod szalacsi. kocsordnak két vasútállomása van. ne tudd meg hogy néznek ki. de az kell, mert attól kocsord attól tud fejlődni. a menetidő a szokásos duplája. a költségekről ne is beszéljünk. ez a vonat már nem megy tovább kisszekeresbe, és nagyszerekeresbe, meg gacsályba. és akkor mi van. a többi falu is fejlődik vasút nélkül. tök mindegy, hogy ilyen párt van, vagy olyan párt. nem kellene mindenkinek megőrülni.

---

a megyei városokat összekötő intercity szerelvényekkel, és a járási központokat elérő interpici szerelvényekkel, plusz a fővárosban elővárosi vonalakkal megoldható lenne az országban a gyorsforgalmú vasúti közlekedés ütemes menetrend szerint.

intercity és az interpicy járna 1-2-3-5 óránként. nyilván az utasforgalomtól függően, ami elég pontosan mérhető, és előre tervezhető. falura járna busz. minden vonathoz lenne csatlakozás a járási, és a megyeszékhelyeken.

Volt kollégám szerint 2 dolog határozza meg, hogy egy adott település város-e, vagy sem.

Város az, ahol:

1. Van TAXI
2. Az ember/disznó arány az emberek javára dől :)

craaank 2008.12.04. 14:57:40

Sopron miért város attól - miközben beszűkíted a város fogalmat -, hogy rendezett és polgári a történelmi belvárosa? Mit tud többet, amit más, általad városnak nem nevezett város nem?

Winston Smith,
mik a regionális ügyek, ha minden le van osztva az alsóbb szintekre? regionális közigazgatásnak mi értelme van?

mitől lesz az igazgatás olcsóbb, ha egy debreceni ugyanúgy debrecenben intézi az összes ügyét, egy nyíregyházi nyíregyházán, egy szolnoki meg szolnokon. minek ehhez régió. azon túl, hogy brüsszelben ezt kitalálták, pesten megszavazták, hogy így sokkal hatékonyabb lesz. a szokásos "liberális" értelmiség, aki azt hiszi, hogy minden centralizáció jó. vidéken nem is szavaz rájuk senki.

craaank:
"a polgári múltja jut eszedbe, ahol beszívod az egyéni kultúráját, a szemed előtt lebegnek a hagyományok + a történelem + a falak és az épületek mesélnek. Óvárosi kocsmák, galériák.

Debrecen egy mezőváros, Miskolcnál az ipar rúgott nagyot, sokan lakják, de nem érzem benne azt a polgári múltat, azt a kialakult polgári kultúrát, nincs meg a városi szelleme, hanem csak azt látod, hogy sokan lakják."

Sz@r lehet szegény amerikaiaknak, hogy az egész földrészen nincs egy város sem. :) Majd elmondom a new yorki haveromnak, hogy egy nagyra nőtt, koszos faluban lakik.

Lehet, hogy meg fog lepődni. :)

Attól regionális, hogy a régióban csak egy intézmény van (esetleg fióktelepekkel pl. a nagyobb városokban vagy a megyeszékhelyeken). Csak éppen ez a székhely nem feltétlenül a régióközpontban van.

Roa 2008.12.04. 15:04:43

Kiemelnék pár dolgot:
"Sopron miért város attól - miközben beszűkíted a város fogalmat -, hogy RENDEZETT és POLGÁRI a TÖRTÉNELMI BELVÁROSA? Mit tud többet, amit más, általad városnak nem nevezett város nem?"

(Ha már polgáriasodás és urbanizáció a téma)
Ez a mit tud többet ez vicc.. Dunától keletre (talán Szeged kivételével) nem zajlott le kultúrálisan, szellemileg a városiasodás. Létszámot és intézményt+szolgáltatást tekintve (mivel a nagyobb létszámhoz települ minden), város.. de újra le kell írnom, hogy van taxija, van kórház.. ez mind fizikailag felel meg.. Szellemileg meg közel nincs hozzá.

Amikor Debrecenben jártam, akkor egy falut éreztem, ami óriásira duzzadt. Nem volt meg a "bürger" mint városi polgár/lakos érzés, hogy valóban egy városban járnék, ahol nem belváros, hanem óváros van. Létszámilag megfelel, az tény. Eger ilyen szempontból inkább város.

Winston Smith 2008.12.04. 14:56:15

1) Se Edelény (ma 10 ezer lakosa van), se Szendrő (4 ezren lakják ma) nem jelentős ipari központok, és a vasút megépültekor pláne nem voltak azok. Szendrő gyakorlatilag egy várossá nyilvánított falu. Edelény határeset. Központi szerepkörben Kazincbarcika és Miskolc mellett biztosan nincs.
2) A vonal Sajóecseget köti össze Tornával (Turna nad Bodvou), egy É-D-i irányú vasút, amely a völgy futását követi (az északi szakasza már K-Ny), gyakorlatilag a völgyet tárja fel. Kassa erre merőleges irányban van.
3) Kassára Edelényből eljutni Miskolcon keresztül rövidebb.
4) A vasútépítés lényege akkor elsősorban az volt, hogy újabb és újabb területeket kössön be a hálózatba, ezáltal ezeknek a térségeknek a mezőgazdasági termékeit olcsón piacra lehet juttatni. Éppen ezért volt az nagyon fontos, hogy minél több faluban legyen állomás (ekkor még nincs közúti közlekedés!). Vagyis gyakorlatilag az ellenkezője igaz az eredeti állításodnak. Az a falu, amelyik messze került a vasúttól, hátrányba is került.

craaank 2008.12.04. 14:57:40

Ez belemagyarázás. Persze, ha valaki a 19 század végén épült épületek többihez viszonyított aránya alapján dönti el, hogy melyik település város, és melyik nem, akkor persze igazad van.
Az meg egy másik dolog, hogy Magyarországon a tényleges városodás gyakorlatilag a Kádár rendszer alatt zajlott le, mesterségesen meggyorsítva (téeszesítés), nem túl szerencsés anomáliákkal. Sopronon és Egeren csak azt látod hogy ebből részben kimaradtak. Sopron azért, mert határváros volt, Eger meg azért, mert a főbb közlekedési útvonalak elkerülik.

Magyarországon egyetlen város van: Budapest. Persze igazából Budapest sem teljesen, mert néhány külső kerülete abszolut falu (pl. 17).

Város az ahol van mcdonalds!

ujpistolpete!

Anyádat 1 euróért, már ha adnak érte annyit, hogy ilyet szült a vcilágra, mint te.
Igenis város vagyunk, te tajgalakó.

WS,
de könyörgöm nem egy intézmény van, hanem plusz egy. illetve még rosszabb, az egyik hivatalt kinevezték felső központnak, amitől aztán szétesett az igazgatás. nem lehet tudni, hogy kinek mi a hatásköre. az egyik hivatal keresztbe tesz a másiknak, és egyébként regionális egységnek nyoma nincs, mivel regionális ügyek sincsenek.

tehát nem az van, hogy az észak alföldön debrecenben intézik az adóügyet, nyiregyházán a munkaügyet, szolnokon meg a köztisztasági ügyeket, ennek nem lenne sok értelme, meg nem lenne túl olcsó. össze vissza utazgatni kellene. hanem ugyanúgy a megyeszékhely intéz el minden közügyet, a régió a közigazgatásban egy fölösleges hülyeség.

A jelenlegi magyar gyakorlat szerint (látszólag) a lakosságszámnak nincs köze a várossá váláshoz - lásd Máriapócs, ~2000 fő lakossal, mint a legkisebb lélekszámú város Mo.-n.
Szerintem nagyon jó megnevezés pl. a megyei jogú város, amelyeknek kiemelt szerepük van a településhálózatban - ezek ugyebár a megyeszékhelyek és még néhány város (pl. Nagykanizsa). Ha rangsorolni kellene a várostípusokat, akkor: 1. főváros, 2. megyei jogú város, 3. város. Persze ez csak Magyarországra érvényes. Alapvetően nem lehet összehasonlítani a különböző országok városait aszerint, hogy miért nevezzük városnak, még akár a fővárosokat sem (pl. London-Pozsony összehasonlíthatatlan, mégis mindkettő főváros), mindig egy adott országon belül kell vizsgálni a településszerkezetet.
Az pedig, hogy van -e metró vagy nincs, nem mérvadó - nyilvánvaló, hogy csak nagyvárosban érdemes metrót építeni, de attól még lehet nagyváros egy nagyváros, hogy nincs metrója.

Winston Smith 2008.12.04. 15:11:32

Amerikában hol vannak óvárosok, ott mi van a központban? Vár, templom? Óvárosi sétálóutca galériákkal, kocsmákkal, fagyizókkal? Színházzal? Könyvtárral?? Azért van különbség burg és city között..

1, Amerikában nincs városi kultúra, nincsenek városi hagyományok. Se történelem :)
2, New York 1800as évek közepén nézett ki, úgy mint a tipikus "Burg".. utána televágták felhőkarcolóval az egészet, és onnantól már nem beszélünk óvárosról. (Amúgy abban lakik)

Egyesült Államokban talán San Francisco az, aminek az európai városi nyomai talán megvannak, és nem csapott át még annyira Citybe.. de már az is kihaló.

zstukacs 2008.12.04. 14:58:14

Szerintem, az elképzelésed butaság. Ha már ott van a vasútvonal, és Interpiciket közlekedtetnél rajta (szigorúan csak a nagyobb településeken megállva), akkor miért ne lehetne ezek mellett személyvonatokat is, amelyek minden állomáson megállnak? A vasútnál a fix költségek hatalmasak, a változók kevésbé jelentősek, egy jól karbantartott vasútvonal mellett elvileg a párhuzamos buszközlekedés felesleges és rossz.

Mellesleg a mellékvonalak fenntartása a közhiedelemmel ellentétben nem kerül valami sokba (már relatíve), és fontos ráhordó szerepük van. Sokszor 1-1 mellékvonal bezárása után a veszteség újratermelődött a fővonalon, mert ha az utas egyszer már pl. buszra szállt, akkor hajlamosabb a központi településről is busszal továbbutazni. (Ha meg kocsira váltott, akkor aztán tényleg elveszett végleg a közösségi közlekedés számára.)

maestro1 2008.12.04. 15:34:24

A legkisebb lélekszámú város itthon tudtommal Pálháza, kb. ezer lakossal, és szvsz gyak. nulla városias jelleggel és intézményrendszerrel...

hami · toriblog.blog.hu 2008.12.04. 15:27:41

Lehet belemagyarázás, de nekem inkább ez egy város:
www.destimation.de/images/Munich_Muenchen_Altstadt.jpg

mint ez:
utazas-nyaralas.info/blog/wp-content/uploads/2007/09/new-york.jpg

A többivel leírttal egyetértek.. a szocializmus építés helyett lerombolta a városi kultúrát.

Nagyzee, igazad van. Amikor még tanultam ilyeneket, még Máriapócs volt a legkisebb lélekszámú.

Hahó,

Most Debrecenben élek családdal, amúgy Pesten születtem, Tiszaföldváron ill. Szolnokon nőttem fel, éltem 2 évet Németországban (Paderborn..) szóval egy pár helyen voltam.

Itthon azért kaparnak a "helyek" városnak lenni (Tiszaföldvár, haha) mert több stex jön az államtól. Azt hogy bizonyos számokat hoznak, még nem lesznek városok a városok, ez nyilvánvaló...

Fejben dől el a dolog, de nem biztos hogy csak azért mert gazdálkodásból élnek az emberek feltétlenül parasztok, ill. még egy parasztias életvitelű ember is lehet nyitott a kultúrára, a világ színességére.. feltéve hogy találkozik vele, ott ahol él... és ez kb annak is a feltétele, hogy mennyire vándorol el az elit egy adott helyről, Tiszaföldvárról is elszármazott pár jó koponya és régen elég jó volt a gimi, tehát szellemileg leszállóban van.

Szolnok tán stagnál, nagyon szerettem ott lenni, sok rockzene, az emberek akartak tudni valamit, nem a pénzt villogtatták.. Debrecen viszont sajna pont ez, a nagymama telkét 20 milláért vállalkozónak eladó sutyerákok rohangálnak a bmw-kkel és az a fele a városnak aki pedig megveszi a vállalkozó által felépített kérót, és nyögi a melót valami gyárban vagy egy irodában (régiós összevetésben azért elég sok munka van itt) az kénytelen érezni a cívisek fellengzősségét, ami főleg akkor jön ki ha valaki nem őshonos és "nem veszi a humort..."

Szal sztem az hogy valami város e vagy nem, egyrészt objektív (jogilag szabályozott) másrészt az emberek kisugárzásából is jön, ami meghatározza a város képét is.. lehet egy kis, csupa régi kis házakkal rendelkező városka is város (nézzetek körül az Alpokban vagy Észak Olaszországban) egyértelműen és egy nagy lélekszámú magyar település is város (legalább a szó külsőleges, ha nem is tartalmi értelmében).

üdv
S

craaank 2008.12.04. 15:53:34

Ezért mondom, hogy neked lehet. :) De vannak a dolognak objektívabb kritériumai.

Berettyóújfalu - város / 17 ezer lakos
Falu akkor vagy város? :)
Nekem mind1, szeretem.

Nagyzee,
nem tudom jártál-e már faluba'. nem megy abba bele a vonat. hanem pár kilométerrel mellette halad el. erre a területre többnyire nem költözik senki. a faluban például az a jó, hogy csendes. vasút mellett lakni meg nem csendes. oszt' akkor oda magától nem költözik senki. a legtöbb helyen a romákat telepítették oda.

ha minden falu környékén megállna az interpici, akkor az körülbelül olyan gyors lene, mintha bringával mennél. megállna kocsord alsón, meg felsőn. kocsordon a népek busszal utaznak be 'gyarmatra, meg 'szalkára. nekik nem kell, hogy az interpici megálljon. legyen rendes busz, azt akarják.

viszont aki 'gyarmatra, meg 'szalkára utazik annak megint nem kell kocsordi megállóhely. akinek meg távolból utazik haza kocsordra, mert a célállomás, mondjuk tipikusan ilyen a kocsordi diák, az meg leszáll a megelőző járási székhelyen, ahol megáll az interpici, és kapja hozzá a buszcsatlakozást, ami gyakorlatilag házhoz viszi. és nem a falu széli állomásra.

és ez így nem drágább, hanem olcsóbb. mert nem járnak hatalas szerelvények, hanem csak gyors motorvonatok, és kisbuszok. amik nem annyira gyorsak, viszont rövid távon járnak, és a falusi embert majdnem házhoz viszik.

Nagyzee,
természetesen a járási székhelyek közötti buszközlekedés ilyenkor megint értelmetlen akkor, ha azokat interpici járatok kötik össze. nem kell párhuzamos busz és vonatközlekedés ott ahol a tömegközlekedés köztulajdonban van. vagy akkor még magasabb adók kellenek.

ahol magántulajdonban működik a közlekedés, ott legyen ott versenyezzen a busz és a vonat, de ha köztulajdonban vannak, akkor hülyeség hogy a máv versenyezzen a volánnal. ebből csak az van, hogy ahol lehet ezek keresztbe tesznek egymásnak.

de itt nem az lenne a cél, hogy hatalmas összegeket spóroljunk meg ezen, a közlekedési reformnak nem a járatritkitásról kellene szólnia, hanem arról, hanem arról, hogy nagyjából a meglévő személyzettel hatékonyabbá váljon a tömegközlekedés. ehhez pontosan ki kell jelölni a közfeladatokat, a fölösleges párhuzamosságokat meg kell szüntetni.

-- a hév dolga, hogy a fővárost összekösse az elővárosokkal.
-- az intercity dolga, hogy a megyei jogú városokat összekösse.
-- az interpici dolga, hogy a járási székhelyeket összekösse.
-- a volán dolga, hogy a járási székhelyeket a faluval összekösse.

a minisztérium dolga, hogy ezek menetrendje ütemes, és összehangolt legyen. előírja például hogy legyenek csatlakozások. és így átszállásokkal ugyan, de sokkal gyorsabb közelekés valósítható meg.

a közlekedésfejlesztés jelentős részét az unió finanszírozza. fejlesztési források bőven vannak, működési forrás a szűkösek. ehhez kell igazodni.

WS,
de könyörgöm a régió nem egy intézményt jelent, hanem plusz egyet. illetve az egyik hivatalt kinevezték felső központnak, oszt' el van intézve, ez lett a régi.

amitől szétesett az igazgatás. nem lehet tudni, hogy kinek mi a hatásköre. ki van felül, és ki alul. nem hiszem, hogy a debreceni ántsz jobban működik azóta mióta, alá lett rendelve a szolnokinak, és nem azért mert szolnokiak hülyék, hanem egyszerűen szolnokról nem lehet elirányítani debrecent. szolnokról szolnok megyét lehet irányítani.

lehet, hogy ha itt fejlett infrastruktúra lenne, akkor itt nem ez a településszerkezet alakult volna ki, hanem lettek volna tartományi központok, de itt ez nem így alakult. az egész regionalitásból folyamatos kavarodás van. az egyik hivatal keresztbe tesz a másiknak, és egyébként regionális egységnek nyoma nincs, mivel regionális ügyek a közigazgatásban nincsenek.

tehát nem az van, hogy az észak alföldön debrecenben intézik az adóügyet, nyiregyházán a munkaügyet, szolnokon meg a köztisztasági ügyeket, hanem a szolnoki továbbra is szolnokon intézi az ügyeit, a debreceni debrecenben, nem sorolom. akkor meg minek régió.

ha ne adj' isten kitör egy járvány a nyírségben, akkor melyik megyei ántsz dolga intézkedni. a szolnokié, az a régió központ, netalán a nyíregyházié, mert az van a legközelebb, vagy a debreceni, mert esetleg az a leginkább felszerelt. szerintem ez így nem jó.

ilyenkor értelemszerűen nyíregyházán kellene intézkedni, és ha a feladait nem tudja ellátni, akkor szól miskolcnak, és debrecennek és azok besegítenek. de ugye miskolc mindjárt a másik régió. szolnok meg messze van. meg ugye eleve kisebb város. nekem továbbra is az a kérdésem, hogy minek a régió a közigazgatásban?

a szolnokiak, a debreceniek, meg a nyíregyháziak is saját helyhatóságot szeretnének, és egyébként fenn is tartanák azokat, nem akarnak egymásnak kölcsönösen alárendelődni mindenféle alkuk a követekeztében.

a regionális önkormányzás szerintem ugyanúgy hülyeség, mint a falusi. az egyik túl nagy egység azért üres, a másik túl kicsi, azért.

pl. eü regionális tanács. senki nem mondta azt, hogy a saját kórházát építsék le. de ha azt mondták volna, hogy a megye jogú városok feladata megoldani a fekvőbetegellátást, akkor létrejöttek volna a súlypontok. mert a megyei város eldöntötte volna, hogy rendelkezik-e elég ágykapacitással, és ha igen, akkor magába olvasztotta volna kisvárosi kórházat, és elmagyarázta volna, hogy itt jobb az ellátást. ha meg nem, akkor elosztották volna a feladatokat. de a régiótanácsban semmit sem tudtak megoldani.

ugyanúgy hülyeség a falusi szintű közigazgatás. a falu szintén semmilyen közfeladatot nem lehet ellátni. az vidéken olyan, mintha a városban utca szintű igazgatás lenne. az uniós kistérség találkozik a magyar viszonyokkal, de a kistérség (járás) egy ex-lex valami a közigazgatásban.

ahol igazodni kellett volna az unióhoz ott az nem sikerült (kistérség), ahol meg nem kellett volna, ott meg szó nélkül átvettünk mindent (régió). szerintem ez az ostoba politikai szembenállás következménye.

WS,
most látom, hogy ugyanarra kétszer sikerült válaszolnom. az első komment küldés közben leállt a bloghu, és elveszettnek hittem a kommentet. időközben előkerült, vagy csak nálam volt hiba. szóval ezért kaptad meg kétszer majdnem ugyanazt. bocs.

Jó kérdés. Erről elég sokat lehet vitatkozni. A legtöbb ember a saját helyzetéből (szülőhelyéből) kiindulva szokott magyarázni.

Szerintem is nagy kár, hogy a magyar nem adja vissza a "town", a "city" és a "metropolis" közti különbséget. (talán még a metropolist tudjuk a legjobban leképzeni a "világváros" kifejezéseel. A régi mezőváros kategória a foglalkoztatás-szerkezet átalakulása miatt már nem használható.
A hivatalos definíciókról most nem írok - ezt már korábban megtették mások. Maradok a szubjektív, könnyen támadható saját elméletemnél:)
Nekem Magyarországon csak Budapest város, a többi, városi ranggal településre valami mást kellene kitalálni. (vagy átvenni az angol town szót). Budapest igazi város, de semmiképp se "metropolis" - az London, NY, etc. Szóval Budapestet nem sorolom a "világvárosok" kategóriájába!!
A városhoz leginkább a forgatag tartozik hozzá. Ez persze nagyon megfoghatatlan.
Természetesen a "városban" is megtalálhatóak a "town" által nyújtott szolgáltatások. (ezekről már írtak a korábbi kommentekben). De a városban ezekből a szolgáltatásokból nagyobb a kínálat. Városban nem "a mozi"-ról beszélünk, hanem sok moziról, és ugyanez színházakról, éttermekről, könyvtárakról, koncertekről, kiállításokről. Szóval egy-két színház nem csinál "town"-ból "city"-t.
Szerintem ezen a megfoghatatlannak tűnő, ugyanakkor nagyon is érzékelhető nyüzsgésen/ forgatagon kívül máshogy nem lehet nagyon más kitételt tenni. Például többen írták a villamost, mint lehetséges "mérőeszközt". NY-ban nincs villamos, aztán mégse város? De még a politikai és államigazgatási intézményeket sem lehet feltételként állítani. Manchester vagy Hamburg - egyik sem főváros, ergo nem is rendelkeznek a fentebb említett intézményekkel, mégse sorolnám őket a "town" kategóriába. Sokkal inkább városok (city-k), mint Ljubljana vagy Vilnius.
Ha mindenképp kellene ilyen kitételeket találni, akkor az egyetem és a reptér lennének azok. De ezek sem jelentik azt, hogy van egyetem vagy reptér egy "town"-ban, akkor az rögtön "city". (Sármellék sem city:), de egy igazi városnál minimum az egyetem és a reptér megléte. (igen, a reptér is minium egy city-nél szerintem!!)

Röviden, a falunál nagyobb településeket három kategóriába lehet sorolni: town, city, metropolis. Magyarországon metropolis nincs. City van: Budapest egyértelműen city. Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Sopron, etc town. A háromezres magyar "városok" meg csak a közigazgatás és a politika furcsa tréfái. (ezzel nem szeretnék senkit se megbántani, azok a települések is jók lehetnek, nyújthatnak bizonyos szolgáltatásokat, de még a "town" hangulatát sem tudják visszaadni.

Földrajz szakos is vagyok:

Komplex városfogalom
A város az urbanizáció térbeli megjelenési formája, olyan nagyobb lélekszámú és népsűrűségű, központi funkciókat ellátó, a környékét szervezi, annak népességét vonzó település, amelynek lakossága túlnyomórészt nem a mezőgazdaságból él, és fejlett infrastruktúrája révén, magas szinten elégíti ki a saját és a vonzáskörzetében éli népesség igényeit.

A VÁROSOK MÉRET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA

1. relatív, országonként változik (India Mo.)
Magyarországon:
Óriásváros (Megaváros): 10 millió fő felett
Világváros (Metropolisz): 1 – 10 millió fő
Regionális nagyváros: 500 ezer fő – 1 millió fő
Nagyváros:100e – 500e fő
Középváros: 20e – 100e fő (ált. 50e-nél újabb határ)
Kisváros: 10e – 20e fő
------------------------------------------------------------------
Óriásfalu: 5.000 – 10.000 fő
Nagyfalu: 2.000 – 5.000 fő
Kisfalu: 500 – 2000 fő
Aprófalu: 200 – 500 fő
Törpefalu: 200 fő alatt
Érdemes lenne bevezetni a törpeváros kategóriát (5000 fő alatt, pl. Zalakaros, Visegrád , Villány)

Németországban:
Óriásváros (Megaváros): 10 millió fő felett
Világváros (Metropolisz): 1 – 10 millió fő
Regionális nagyváros: 500 ezer fő – 1 millió fő
Nagyváros:100e – 500e fő
Középváros: 20e – 100e fő
Kisváros: 5.000 – 20.000 fő
Mezőváros (Landstadt): 2.000 – 10.000 fő

2. relatív, időben változik
A „nagyváros” nemzetközi fogalma
- 1600 – 15.000 fi
- 1790 – 20.000 fi
- 1840 – 40.000 fi
- 1930 – 100.000 fi


Saját megérzésem
Budapest Érdekszféra (Régió) - Budapest és agglomerációs övezete szorosan, tágasan Pest megye
Agglomerációs nagyváros - pl. Debrecen, Fehérvár, Szolnok
Regionális városok:
Balaton régió - Siófok (turisztikai), Keszthely (történelmi), Tapolca (funkcionális központ)
Észak-Dunai Régió - Esztergom (egyházi történelmi, határváros), Sopron (történelmi, határváros), Győr és Tatabánya (funkcionális központ)
Dél Régió - (~Dél-Dunántúli)
Közép-Dunai Régió - Budapest Érdekszféra (történelmi, funkcionális), Mohács (történelmi, határváros), Kecskeméti (funkcionális központ)
Észak-Régió: Hegyvidék központok (Eger, Gyöngyös, stb.), Miskolc (ipari központ), Nyíregyháza (határváros)
Alföldi-Régió: Debrecen-Szeged (funkcionális központ, történelmi) határvárosok (pl. Békéscsaba), fürdőközpontok (pl. a Hajdúszoboszló)
Zala-Vas régió: Ellátóközpontok - Nagykanizsa, Zalaegerszeg

Véleményem szerint a kategóriák:
Főváros: Budapest
(Agglomerációs város: 500ezer- fő feletti lakosú település)
Nagyváros: 250-500ezer fő feletti lakosú település
Város: 100-250ezer fő közötti település
Központ: 50-100ezer fő közötti település
Község: -50ezer fő

a funkcionálisan tagolt belváros szerintem a city.

debrecenben is meg lehetne csinálni ezt. csak azért mondom, mert írták egy páran, hogy debreceniek. (1) a belváros északi része lenne a kulturális negyed. ott a nagytemplom, a református kollégium, déri múzeum, kölcsey központ. az oda nem illő dolgokat ki kellene el kellene költöztetni. (2) a nyugati oldal lehete egy szórakozó negyed, éttermekkel, vendéglátóhelyekkel. az arany bikától egészen a szent anna iflexióig. nagyjából addig tartana a city. (3) a keleti oldalon az északi rész lehetne a bevásárló negyed, (4) a kossuth utcától délre pedig kialakítható lenne egy hivatali negyed, a kocka épületekkel.

nyilván nem lehet ezeket steril módon kialakítani, hiszen mondjuk a csokonai színház nem esik a kulturális negyedbe, és mondjuk az új városháza a hivatali negyedbe, a batthyányi utca is inkább bevásáló utcának épült, de mondjuk lehetne arra törekedni, hogy az írószer boltok, ügyvédi irodák itt kapjanak inkább helyt, és az egyéb üzletek meg mondjuk menjenek a csapó utca és a kossuth utca közötti területre.

vagy mondjuk a csonkatemplom a szórakozó negyedbe esne, de el tudnám képzelni azt, hogy a révész téren a templom tövében kis kocsmák vannak. elvégre az egy református templom, nem kell ott mindig vigyázba állni. és a templom oldalán is ez van: épült a debreceni polgárok jókedvű adakozásából. ha jól emlékszem ott most egy bútorbolt van, meg egy utazási iroda.

nyilván nem erőszakkal kell az ilyet csinálni, hanem szép szóval, a civis ház csere ingatlanokat ajánlhatna. nyilván nem megy ez egyik napról a másikra.
de lehetne arra törekedni, hogy a vidéki nagyvárosokban legyenek funkcionálisan tagolt belváros. szerintem ez a city.

nyilván debreceni city soha nem lesz akkora, mint londoni city, vagy new york city, de ott is van pénzügyi, vagy kulturális rész.

debrecen persze ma town. a belvárosa rendezetlen.

a nyugati oldal úgy néz ki, hogy van egy szálloda, mellette, egy cukrászda, ha jól emlékszem egy könyvesbolt, mellette egy bank, aztán egy látszerész, egy élelmiszerbolt, egy zenebolt, aztán egy bugyibolt. ez a tipikus town. szerintem nem annyira a belváros mérete a fontos, hanem a tagoltsága. ahol funckionálisan tagolt belváros van, ott van city.

ugye az ilyen város olyan, ha megérkezik bele a túrista azonnal tudja, hogy mi merre van.

látja, hogy a város leghíresebb (persze messze nem a legkényelmesebb) szállodájától indulva végig éttermek vannak, és a kis utcákban bárok, lebujok. tudja, hogy a belvárosban itt lehet szórakozni. aztán látja a leghíresebb (persze messze nem a legszebb) templomot, és tudja, hogy mögötte ott kulturális városrész.

meglátja a bevásárló központot (miért lett annak a neve fórum?), de megtalálja mellette helyi üzleteket, és meglátja a kocka épületeket, akkor tudja, hogy ott vannak a hivatalok. szóval ha valami hivatalos ügye van, akkor azt valamelyik kockákban kell elintézni. szóval ezek olyan kulturális jelek, amelyek mindenhol érvényesek.

200-300 fős településeknél szerintem már lehet ezt csinálni. debrecen ilyen szempontból határeset, és persze a megyeszékhely is. de nyilván van ezeknek vonzáskörzetük. szóval tulajdonképpen mindenhol meg van az a kritikus tömeg, ami ehhez szükséges.

budapest ott van elcseszve, hogy 20-30 részre van tagolva. és gyakorlatilag 20-30 town van összeépülve. kétségtelenül vannak imponzáns épületei, és építményei, de ezek néhány kivételtől eltekintve nem kortárs építészeti remekművek.

ha jól tudom ma debrecené a legnagyobb önkormányzat. méretében és lakosságszámban is nagyobb, mint bármelyik pesti, vagy budai kerület. persze mondom a méret szerintem másodlagos dolog.

zstukacs 2008.12.04. 16:43:10

Az teljesen változó, hogy a vasútállomás mennyire esik messzire a falu központjától. Igaz, elég gyakran rossz az elhelyezkedése. Ahol ez nincs így, ott szerintem egyértelműen nincs értelme az ötletednek. Miért járna ott busz a személyvonat helyett? Másrészt kerékpártárolókkal, ilyesmivel máshol is lehetne segíteni a dolgon, azokon a vonalakon, amelyekben van potenciál, akár a nyomvonal korrekciójával is. Nyilván még most is üzemelnek olyan vasútvonalak, amelyeknek jelen körülmények között semmi létjogosultsága, ugyanakkor már korábban is szüntettek meg olyanokat, amelyeket nem kellett volna.

Egy dolog biztos szerintem. Nem szabad kizárólag a jelenlegi utasszámokból kiindulni annak eldöntésénél, hogy melyik vonalat érdemes megtartani.

Annyit talán még, hogy Trianon tette "mondhatjuk" Budapest vízfejjé, s ezt még nem sikerült csökkenteni, bár a szocialista-kommunista időszak ezt megpróbálta

Budapesttel az a baj, hogy van 23 kiskirályság és nagykirály
Ez így egy abnormalitás

Mindegyik kerületnek legyen két képviselője, s a kerületi döntés ne belügy legyen, hanem közös ügy

Lenne egy 46 fős városháza "szenátus" mely mindig megválasztja a polgármestert és a alpolgármestert 6 évre (a választások 4 évente vannak)

A polgármester nevezi ki a Fővárosi Építész és Infrastrukturális elnökét, a Fővárosi Szolgáltatások (gáz,víz,csatorna,villany,szemétszállítás stb.), Fővárosi Egészségügyi, Főváros Köz- és Felsőoktatási, Fővárosi Környezetvédelmi elnökét,

A szenátust négy évente választják, s tagja bárki lehet (akár civil szervezet is (pl. VEKE))

A szenátus dolga a polgármester s helyettese megválasztása, a Budapest egységes fejlesztése, fejlesztési területi egységek kijelölése (kerület feletti!), Fővárosi Építész és Infrastrukturális és Fővárosi Szolgáltatások elnökének munkájának ellenőrzése illetve a kerületi panaszok elbírálása

Fővárosi Építész és Infrastrukturális "bizottság": Főépítész, Agglomerációs és Budapesti Közlekedési Társaság (ABKT) s hasonlók foglaltatik benne

Sadia 2008.12.04. 21:21:39

gondolom ez a hivatalos csoportosítás, de szerintem elég necces csak a méret szerinte megítélni egy várost, pláne, hogy a kategória nevek eléggé leíróak.
"Regionális nagyváros: 500 ezer fő – 1 millió fő". Frankfurt leginkább ebbe tartozik, aztán kicsit több, mint regionális város, tekintve, hogy itt van a világ egyik legfontosabb tőzsdéje és Európa egyik legnagyobb reptere. (Írhattam volna Amszterdamot is pl) Szóval, ha méret alapján soroljuk kategóriákba a városokat, akkor jobb, nem ilyen, részben funkcióra utaló neveket adni a kategóriáknak.
Itt van egy érdekes lista a világ városairól:
www.foreignpolicy.com/story/cms.php?story_id=4509

berliner 2008.12.04. 22:45:54

Én csak azt linkeltem be mi van a tk-ban, az mi én véleményem Mo.re levetítve az alatta olvashatod

Debrecen jelen mezővárisoságához....:
A lakosság 1,5%-a él a mezőgazdaságból...
A munkanélküliség alig több, mint 3%...

Egyébként meg a magyarok 70%-a sosem járt Debrecenben, mert Keletre menni nem cool. Ergo: fingjuk sincs milyen, csak olvastak róla.

Nagyzee,
nagyon kevés falu az, amelyikbe bemegy a vonat. szerintem még kevesebb ahol azt akarnák, hogy a vonat "nyomvonal korrekció után" kanyarodjon a faluba. örülnek, hogy az a falutól távol esik. az ez egész a falutól egyszerűen idegen.

ahol vidéken tényleg fontos a vonat az a város, kisváros (town). többnyire járási székhely. átlagosan 10 falu van körülötte. itt se járnak sokan vonattal, mert szinte mindenkinek autója van, de azért van utas. a járási központokat motorvonatokkal is össze lehetne kapcsolni. nem kellenek hozzá dízelmozdonyok, meg a régi vasúti kocsik. mert vidéken ma sokkal több az autó, mint régen. ilyen helyekre valók az interpicik.

mondjuk debrecen - hajdúhadház - nyíradony - nyírbátor - mátészalka - fehérgyarmat tipikus interpici vonal. de ha a motorvonat minden bokorban megáll, akkor a menetidő a szokásos duplája lesz. és mondjuk dombostanyán, tamásipusztán, meg adadványpusztán fenn kell tartani vasútállomást. ami teljesen abszurd. volt valamikor ott egy tanya. most meg van egy pár ház. de a vasút nem ott van ahol a házak, hanem attól kilométerekre. a vasúti megállóhely itt teljesen abszurd.

ugyanakkor a járási székhelyekből meg járhat ki távolsági busz, és összeszedheti azokat akik bejárnak tanulni, dolgozni, vásárolni, ügyet intézni. nyilván érjen el minden települést, még a tanyavilágot is. de ezeken a helyeken amúgy is van busz, mert az állomás olyan messze van a falu egyes területeiről, hogy oda idős, beteg emberek nem is nagyon tudnak elgyalogolni.

a busz meg bemegy a faluba, és a letöbb településen még körbe is megy. a vonatnak meg nem kellene meg sem állnia. és a kisvárosok között mindenhol lehetne interpici, intertown. a nagyvárosok között meg intercity.

a falusi ember alapvetően busszal közlekedik, "akármit is mond a kormány", pontosabban az ellenzék. persze ez számomra ideológiától független dolog. egyszerűen a józan ész diktálja ezt.

zstukacs 2008.12.04. 22:04:45
"budapest ott van elcseszve, hogy 20-30 részre van tagolva. és gyakorlatilag 20-30 town van összeépülve. kétségtelenül vannak imponzáns épületei, és építményei, de ezek néhány kivételtől eltekintve nem kortárs építészeti remekművek."

Ezt ugye te se gondoltad komolyan? Budapest történelmi és kevésbé történelmi belvárosa elég alaposan meg van szerkesztve. Szerinted véletelnül megy a három körút meg Andrássy út, Bajcsy_Zsilinszky út, Rákóczi út úgy, ahogy?
Ezek elég tudatos tervezés eredményei. (és még az sem titok, hogy nem véletlen hasonlít Bécsre és egyéb városokra a Bp szerkezete).
Szóval Budapestnek van egy tudatosan szerkesztett belső része, kb 800 000-es magja és ezekhez csapták hozzá a környező települések részét meg ehhez nöttek hozzá - már valóban tervezetlenül - egyéb nyúlványok. Ilyen szemnpontból vegyes képet ad a város, de semmiképp se mondható, hogy minden kerület egy külön town és csak ezek nőttek össze véletlen. És hogy tovább kötözködjek, a II.vh előtt önálló települések, amik később Bp részei lettek, nagy részben nem town jellegűek, hanem kisebbek. A lakótelepek, amiket viszont már inkább a Kádár-korszakban építettek más jellegűek, de azokra se mondhatjuk, hogy Budapest mellett, teljesen függetlenül élnek. A sokat szidott, és valóban nem tökéletes közlekedés azért eléggé becsatornázza ezeket a vidéki város méretű lakótelepeket a város vérkeringésébe. (pl: Újpestre van metró, Szentendrei, Csepeli HÉV, és ahova nincs kötöttpályás közlekedés, oda is megy számtalan buszjárat).

berliner,
nem arra gondoltam, hogy a 20-30 kerület véletlen nőtt össze, hanem arra, hogy a budapest úgy működik, mintha 20-30 town lenne összeépülve.

az adminisztráció máskérdés, de szvsz az nem tartozik annyira ide. a közigazgatást gond nélkül át lehet(ne) variálni. míg mondjuk egy város tényleges szerkezetét átépateni nem kevés idő/pénz/energia.
amúgy ha így értetted, akkor jogos.

Nagyon egyszerű: város az, ahol van metró! A többi mind falu, csak kisebb vagy nagyobb...

a téma abszolút kedvenc,
azonban jegyezzük meg, hogy szükség van sokféle típusú településre, hiszen a falvak teremtik meg a vegetatív folyamataink ellátásához nélkülözhetetlen javakat...

Ne beszéljünk most arról, hogy hány fővel lehet valamelyik település város, mert ezzel az erővel felépíthetnének 1000 darab bádogviskót a Hortobágyon és beköltöztethetnének 10 ezer főt, plusz még rakhatnánk oda pár csatornát meg még vmit ami kell. Rögvest nyernénk egy munkatáborra emlékeztető de szabványos "várost"

Ne a panellakók adják a település lélekszámának döntő hányadát, kivéve persze akkor ha a belvárosi lakásárak megfizethetetlenek.( Dunaújváros kb 40-50 ezer lakost köszönhet a paneljainak az ötvenvalahányezréből- bár mondjuk a mai Volgograd(ruszki) szintén dúskál panelekben, mégis városias...:S)

a városélmény megélése egy "feeling", melyhez az alábbi vizuális és auditív elemek járulnak hozzá(tegyük fel h mondjuk vonattal megyünk oda)
-a pályaudvar sínjein több szerelvény áll
-hajléktalan vagy koldus
-a vasúti pályaudvar környéke sűrű beépítettségű, nem falusias jellegű, onnan lehetőleg többféle tömegközlekedéssel a centrumba juthatunk
-nappal nagy népsűrűségű belterület, olykor hivatali negyednek hívják, esetleg 18-19. századbeli paloták(melyekből a szocializmusban bérházakat alakítottak ki)
-minimum 3 emeletes városháza, óratoronnyal vagy anélkül
-több köztér, melyen fiatalok szórakoznak,hangoskodnak
-sok sétálóutca melyeket több emeletes házak fognak közre
-a főtértől/fő utcától lehessen sokat(min 15-20) percet gyalogolni, hogy több emeletes házakat lássunk és csak fokhíjas beépítettségű panelt/kockaházat lássunk (lásd Margit krt, vagy a szegedi Tisza Lajos krt-i kockaház)
- kell egy magaslati pont, vagy több(Eiffel torony, Gellért-hegy,Bazilika,Parlament, szegedi v pécsi dóm, városházák,irodaház
-fasor,körút,sugárút, szélesebb út,korzó(pl Rómában sem terveztek körutakat mégis vannak széles utak, Pécs városmagját is egy viszonylag széles gyűrű övezi,de határeset)
-sok jármű(kivétel persze az autómentes övezet)
-történelmi dolgok
-városi szag(leírhatatlan, hiányában fejfájás alakul ki- falusi levegőn ezért fájdul meg a fej:)
-sajnos nemkívánatos, de a falfirka is hozzájárul a feelinghez
-sokféle életkorú ember( Szegedre,Budapestre jellemző, Kecskemét kifejezetten öregedő "város")
-zajok, melyeknek eredete közlekedési vagy humán
-öltönyös emberek
-emberszabásúak melyeken látszik az értelem
-munkások
Ezek itt a felfogható, érzékelhető dolgok- erre jönnek még rá a láthatatlan dolgok,és a kerületek, részek: munkásnegyed, ipari területek, lakótelepek, lakóövezetek, kertváros, és a klasszikus magyar falusi övezet

az alábbiakban szeretném pár személyes tapasztalatomat megosztani Debrecennel kapcsolatban

Debrecen( debreceni agglomeráció balmazújvárossal- szoboszlóval satöbbivel együtt cakumpakk 350-400 ezer fő)
mit várnánk ettől az "agglomerációtól"?- egy Bolognát, Bonnt, Dijont, talán egy Kolozsvárt.

központ: Debrecen
-Nagytemplom
-széles sétálóutca
-villamos
-2 perc séta ... panel
-5 perc séta ... földszintes ház
-Déry múzeum tanyasi környezetben
-Egyetem sugárút- panelek szegélyezik- elég gány
-Nagyerdei krt.-vicc (ennyit a körútjairól és a sugárútjairól :)
-trianon után lett 100ezres város, a szocializmus megkétszerezte a lakosságszámát- tehát minimum 100 ezer ember panelban vagy földszintes házban lakik, és ki tudja hogy az 1920-as 97 ezres népességéből mennyi lakott a vidékies környezetben- melyet panelokkal töltöttek fel(itt kell megjegyeznünk, hogy Szeged ebben az időben(30as évek) 130 ezres város volt, ő a századforduló környékén érte el a 100 ezres számot, majd erőteljesebb betelepülés következett Debrecenben és megelőzte , ezzel a 2. legnagyobb város lett)
-Piac utca azért gyönyörű és vannak szép épületei, nem ronda település, csak van egy kis városias terület és körbeveszi egy faluhalmaz
-manapság mindössze 1 darab villamosvonala van- ha az sem lenne akkor tényleg bajban lenne
-Debrecent közvetlenül kis falvak(Ondód, Pallag) veszik körül, majd jó darabig kell autózni, hogy a bevásárlóközpontok után felbukkanjon Hajdúszoboszló a folyékony aranyával(termálvíz) ill Balmazújváros(óriásfalu) Hajdúböszörmény(halmaztelepülés, falusias) stb
megállapítható, hogy láthatatlan módon vannak kapcsolatban egymással ill. Debrecennel

utóirat Debrecenhez: Debrecen etimológiailag nem lehet város, mert területén soha az életben nem állt kőből épített vár!


Miskolc,

szocializmusban növekedett a lakossága, egyszer sikerült megelőznie Debrecent is
-iparváros- értelmiség aránya nem túl nagy
-paneltenger
-főutca városias
-szerencsére van villamosa(1 db)
-nagyok a hézagok a kül. településrészek között, és nagyon elnyújtott a főutcája- olyan mintha valaha egy egyutcás falu lett volna
-Diósgyőri vár,Lillafüred csak turisztikai vonzerő, városias jelleget nem kölcsönöz- de legalább jogos a 'VÁROS' elnevezés

Szeged

Ha a szegedi, nagy árvíz nem lett volna 1879-ben és nem lobbiztak volna az újjáépítéséért, akkor ma egy földszintes poros Szolnokos-Kecskemétes-Debrecenes keverék lenne.
kemény szavak.
1879-es 80 ezres lakosából ma már senki sem él ugyan, de a szegedi utakat járva akarva- akaratlan szembetalálkozunk velük, ill. a műveikkel, emlékeikkel, szellemiségükkel.
nem hiába mondják azt, hogy ha " a szegedi embert este megkopasztják, reggelre kitollasodik"- elnézve ezt a várost, annak lakóit...
Ritka mint a fehér holló Szegeden a 200 évnél öregebb épület, viszont egységes eklektikus városmagja kárpótolja a hiányunkat.
KI gondolta volna, hogy a majdnem 100 méteres dómja csak 1930-ban készült el?
-Pályaudvara, a vonatok felől nem nagy szám, viszont önmagában szép épület, a p.u. környezetét egyedül a villamos, ill a közeli Boldogasszony sugárút teszi városiassá- de tegyük hozzá, hogy elég kisvárosias környezet. a sugárút forgalma nem túl nagy, rajta villamos visz a centrumba, 2-3 emeletes palotasor övezi( nem olyan széles mondjuk mint az Andrássy út, és nem olyan elegáns mint a Via Veneto. 4 övezetre tudnám osztani Szegedet, melyeket a 3 körút határoz meg.
1. Tisza Lajos krt(kiskörút) oylan, mint a pesti kiskörút csak keskenyebb, vannak rajta kiülős helyek, üzletek- szép paloták, ronda irodaházak. a 3-mas és 4-es villamos megy rajta.
ez határolja a legrégebbi területet, melyen a főtér, fő utca( nem egy "máriahilferstrasse" azért), dóm, városháza, középületek, bérpaloták, klinikák,egyetemi épületek,... találhatóak- Kifejezetten városias környezet. meg kell még említenünk azt a házat is melyről 48-ban Kossuth beszélt( szerencsére épségben megmaradt)
ettől kifelé is van sok magas épület, szépek is, eklektikusak is, szóval nem panelok, kicsit olyan érzés, mintha a7., 8. vagy 9. kerület egy kicsinyített mása lenne- ott van a feeling( még kutyaszart is sikerült találni :D )
volt szerencsém kéregetőhöz aki mondjuk le akart szúrni egy régi borotvapengével(igaz az újszegeden történt egy éjjel nappali bolt előtt)
utána jön a nagykörút- meg kell hagyni, hogy nem valami elegánsak de legalább nem földszintes házak, vannak panelek is, leginkább városias része a Londoni ill. a Párizsi krt. kb. a Kossuth Lajos sugárút metszéspontjának környezete. Alsó pólusa a Bécsi krt. elég keskeny, nem jár rajta még busz sem, felső pólusa a Római krt. körülbelül olyan, mint a Szentendrei út- és ez folytatódik a Bertalan hídban, mely a Tisza fölött ível át Újszegedre és folytatódik a Temesvári krt-ban XD jó név XD
Mars tér- vásárcsarnok ill. piac feeling, eléggé városias környék, mely a Londoni körút folytatása- a Csillag is arra fele van, szinte a belvárosban van a börtön. a városneves körútoktól kifelé paneles, szegényes környezet következik majd lesz a külső körút(rókusi krt, móravárosi krt, budapesti krt, vásárhelyi pál út) ezeket panelek szegélyezik, jó szélesek, a rókusi szakaszon pár éven belül villamos fog járni.

a kiskörútról sugarasan utak nyílnak(sugárutak)
Szeged határáig érnek, rajtuk villamosok járnak
Belső részük városias, nagykörúttól kifelé csökken városias jellegük. mindegyiket fasor szegélyezi kivéve a kálvária sugárutat.

Újszeged: Tisza másik oldalán. rajta strandok, és egy Városligethez hasonló park található, vannak épületek is elvétve, majd lakótelepek sora következik, végül a szőregi tanyavilággal találkozhtaunk, és persze a nagykiterjedésű szegedi pusztasággal.

Cool hely.
elvileg 160- és 170 ezer között ingadozik lakosságszáma, amihez hozzá kell adni a 20-30 ezer egyetemistát. a szocializmus beköszöntése óta csupán 30-40 ezerrel növekedett, tehát a panelek alig járultak hozzá gyarapodásához

közlekedés:
anno 7 villamosvonala volt de ma már csak 3 van + ehhez még jönnek trolivonalak. cikkek szólnak arról h. budapest után szegeden van a legfejlettebb tömegközlekedés, a buszok távolsági buszoknak tűnnek

ui: lehet város mert volt vára de árvíz után széthordták XD

Pécs

meditterrán város, neki is vannak kisvárosias környezetei.
belterülete kifejezetten impozáns.
pályaudvar: www2.chem.elte.hu/gigant_club/pic/hu/electric/v43/v431063-pecs.JPG
óváros: (gyönyörűen kirajzolódik a városmag fal helyével
www.mult-kor.hu/attachments/18203/pecs1.jpg
egyéb képek:
www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=598950

összegzés.
szerintem megérdemli a városi címet, ugyan se metrója se villamosa se trolija, de a fenébe is az ókortól kezdve lakott hely volt( Sopianae) még felhőkarcolója is van
a tv-toronyból nagyszerű a kilátás,
A Tubes talán kárpótolja a folyóhiányt

szegedi nagykörút és sugárút kereszteződés
a kép bal oldala esik a körúton kívüli kisvárosias környezetbe de azért látható h 1880-ban odaerőltettek a körútra a puszta közepére egy palotát
villamosok.hu/troli/ik-280-obus/szkt503.jpg

szeged kossuth lajos sugárút: www.delmagyar.hu/indul_a_nagy_szegedi_villamosprojekt/cikk/207/2062386/2.jpg

szegedi kiskörút és a Kossuth Lajos sugárút kerezsteződése www.delmagyar.hu/keddtol_nem_hajthatunk_at_az_anna-kutnal/cikk/207/2063730/2.jpg

ez csak egy sima utca, nem egy sugárút
lh4.ggpht.com/_lNIDmFIkHbc/Ry7iVb-wBGI/AAAAAAAABS4/wAiGmB4-f0g/Epuletbelvhidnal.jpg

@felucca: nagyrészt egyetértek a városos felsorolásoddal, de azért Bp környékén mint várost, szerintem meg kell említeni Szentendrét is. Lehet, hogy nincs önálló közlekedése, meg egyeteme, de kulturális szempontból egyértelműen központ, nyáron még Budapestről is özönlenek az emberek (és nem csak a külföldiek).

Sopron azért város mert olyan jó eredményeket ér el! Most is annyi beruházás van ott! Még hogy nem városnak néz ki menj már el egyszer oda! Nagyon le fog nyűgőzni!

Magyarország Amerika
Metropolis: 1 millió fő 1 millió fő
Nagyváros: 100000/200000 100000/1 millió
Középváros:20000/100000 100000/500000
Kisváros: 5000/20000 20000/100000

Én így gondolom