Az M0-s hasznát egy percig sem tagadtuk, csak a faiskolában nevelt parlagfű szárán is csomót kereső rosszindulatunk miatt írtunk posztot arról, hogy ugyan már hol is van a véderdő. Vezeklésül komoly penitenciát választottunk! Tegyük a kezünket a szívünkre! Ugyan melyikünkének a csücskében van benne a négyes metró? Mi most mégis elhatároztuk, hogy szakítva a hagyományainkkal, keresünk benne valami pozitívat! Hosszas kutakodás után meg is találtuk a bekukucskálók formájában...
Gondolom nem én voltam az egyetlen gyerek, aki szeretett az első metrókocsiban utazni, hogy a vezetőfülke hátsó ajtajának lemázolt üvegére kapart kicsi réseken át kukkolja az alagutat. Most itt a lehetőség, hogy felülről kukucskáljunk bele még egy khm... rövid ideig. Az építkezést elkerítő, minden kíváncsi tekintetet kizáró palánk egy részén uyganis lyukak vannak, ahol benézhetünk. Végül is a design sem rossz az árnyalakokkal. Mondjuk az arc épp az ellenkező irányba néz, ha odadugjuk a fejünket. Ez talán a befelé forduló pesti polgárt szimbolizálja. Esetleg a metróépítők rajzoltak oda mindenféle vicces testet a lyukak alá (mint az általános iskolás tankönyvekben a híresember-fejek alá szokás), és hangosan röhögnek, amikor benézünk? Mindegy, szerintem akkor is jó ötlet
