Lássuk be, elég vacakul állunk várak terén. Nem akarok a vérzivataros dumával jönni, de hát tényleg az a helyzet, hogy amelyeket nem robbantottak fel az osztrákok, azokat szépen elcsatolták tőlünk száz éve. Akadni akad azért egy-kettő, de azoknál meg gyakran a műemlékvédelem tesz keresztbe a legnagyobb jóindulattal. Pedig nagyon tudnék örülni egy-egy klassz várrekonstrukciónak. Persze nem hasra ütés szerűen felhúzott tornyokra gondolok (előfordul ilyen is), ugyanis van pár jól dokumentált és jól rekonstruálható várunk, ahol ez nem okozna gondot.

Ezért is tűnhet elsőre furcsának Gergely levele, aki az újjáépítés ellen érvelt:

Lehetne hőzöngeni, hogy nem elég a gyalogos lobbinak a Kós Károly sétánytól a Clark Ádám térig tartó hétvégi lezárás terve, aknamunkájukat a Vár alatt is folytatják. De a helyzet itt tényleg más. Lezárásról szó nincs, a terv lényege pusztán annyi, hogy át lehessen menni gyalogosan/kerékpárral is (!) a Váralagúton. Elvileg persze lehet, de egy baromi nagy tábla figyelmeztet rá, hogy milyen veszélyes. A kezdeményezés Facebook oldalán olvasható a következő (ahonnan a fotókat is nyúltam): 

Ha nincs odaírva, magamtól talán rá sem jövök, hol készült a kép. A Halászbástya Étterem kimaradt az életemből. Úgy emlékszem gyerekkoromban oda nem mehettem be, de már nem emlékeztem, hogy le volt-e zárva a terület vagy csak apám mondta, hogy semmi keresni valóm ott. Na most megtudtam: az utóbbi lehetett a helyzet, ugyanis a felújítás kapcsán kiadott sajtóközlemény szerint "az északi Híradás-toronyban az 1930-as években kapott helyet a Budapesti Történeti Múzeum kőtára, mely később Halászbástya Étteremként üzemelt az 1970-es évektől egészen 2003-ig."

Hogy mi volt az északi bástya eredeti funkciója, azt nem tudom (még az amúgy kivételesen alapos Wikipédia-szócikkben sem szerepel), de mindenesetre most egy ilyen klasszul berendezett étterem üzemel benne.

Bár falra hányt fotonoknál azért több kellene szegény Várkert Bazár - Budapest szégyenének -, megmentésére, mindenesetre szépek azok a képek, amiket Dzsilla küldött a 7ed7 legutóbbi akciójáról. A rendezvényről és a hozzá kapcsolódó ötletelésről bővebben itt, még több kép alant:

140 milla egy várért nevetséges ár. Legalábbis első hallásra. Aztán ha az ember alaposabban megnézi a szendrőládi vár hirdetését, akkor talál pár érdekességet. Nem arra gondolok, hogy "állapota: használt", mert egy XIII. századi ingatlannál ez mondjuk természetes. Inkább az, hogy a fotókon csak zöld lankák vannak, várnak meg nyoma sincs.

Elsőre gyanakodhatnánk arra, hogy ez is a szokásos ingatlanos trükk: így próbálják kivédeni, hogy a vevő megtalálja a helyet és az ügynök háta mögött megállapodjon a tulajjal. De hát ugye ez itt kizárt. Arról van inkább szó, hogy mint az a hirdetés szövegéből és A történelmi Magyarország várai (amúgy is böngészésre ajánlott, tényleg remek) oldalról kiderül, a szendrőládi vár mindössze egy  2-3 méter magas, 120 méter hosszú fal. Ami persze még lehet aranyos várrom, fontos történelmi emlék, de nem egy 170 milliós ingatlan. Ennek tükrében kissé Gyalog galoppos a hirdetésnek az a része, hogy

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közvetlenül a választások második fordulója előtt írt ki ki pályázatot a budai várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának elkészítésére. A tömör feladatleírás nem felesleges egyszerűsítés, a pályázóknak valóban a teljes vár felújítására kell terveket kidolgozniuk: a palota felújítására, a Várbazár fejlesztésére, a közlekedési rendszer megoldására, a lakóövezeti rész rendbetételére. A hatalmas és rendkívül értékes fejlesztési terület a Dunától egészen az Attila útig tart.

- írja ma az Index. Földes András cikkét mindenképpen érdemes elolvasni, mert elég fura sztori rajzolódik ki belőle a testre szabott pályáztatásról, amelynek végső befutója valószínűleg a Zoboki és Demeter építésziroda lehet, esetleg a Közti (akik egyébként vagy fél évszázada a jelenlegi állapotot tervezték).

Itt azonban foglalkozzunk kicsit azzal, hogy mi mindent kellene megváltoztatni a Váron. Akik most lendületből azt mondják, hogy semmit, meg hogy miért kell mindig mindent megváltoztatni, azok legyenek szívesek nézzék meg ezt a kisfilmet.

Hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. - nyilatkozta a Népszabinak Bojár Iván András, a főváros városarculati tanácsnoka az ősszel kezdődő munkálatokról. Szívből örülök neki! Mint azt már korábban is leírtam, szerintem baromi jó ötlet, ami ráadásul sok évszázados hagyományt elevenít fel. A projektre elkülönített 14 millióból...

Jelen pillantban azt hiszem ez a legdrágább budapesti lakóingatlan a netes piacon: egy két házból álló épületegyüttes a Budai várban. Természetesen erre is az Engel & Völkers oldalán bukkantam. Bár a leírás igen szűkszavú és a képek is főleg belső terek látványterveit tartalmazzák, van egy tippem, hol lehet a kecó. Mint a honlapon írják:

A Budai Várban kínálunk eladásra egy két épületből álló több, mint 3.000 nm-es felújítandó épület együttest. Az egyik épületet az 1690-es években szerzetesek építették C. Grinzberger építész segítségével. A késő barokk homlokzat tervezője V. Ceresola építész volt a késő reneszánsz időkből. A felújítandó ingatlan együttes remek lehetőséget rejt, privát, irodai sőt akár szállodai funkcióra is alkalmas. Az ingatlanhoz tartozó 877 nm-es kertet 8 méter magas kő kerítés védi. Az ingatlan kivételes elhelyezkedéséből adódóan elénk táruló lélegzetelállító panoráma semmihez sem fogható.

Már maga az a tény, hogy a Budai vár alá mélygarázst kezdtek építeni, elég sok emberből indulatokat váltott ki. Ennél jobban már csak az dühített fel sokakat, amikor az építkezést abbahagyták és ennek hatására repedezni kezdtek támfalai. A fejlesztést végző bécsi székhelyű Wipark eddig másfél milliárd forintot költött el rá, de úgy tűnik most fogyott el a türelmük/pénzük és kivonulnak egész Budapestről, hátrahagyva a városszerte üzemeltetett hét garázsukat 2000 férőhellyel - írja a Napi Gazdaság.

Egy olvasónk szerint miközben a budai Várnegyedben egy tetőablak vágása is óriási jogi hercehurcával jár, a Dísz tér foghíjtelkén a korábbinál rondább és magasabb bódésort húztak fel. Ráadásul úgy tűnik, az ügyben senki sem illetékes:

Még egy hónapja sincs, hogy az Indexen megjelent a bezárt klubhelyszínek sorozatban a Várbazár is, ahol legfeljebb másfél évet jósoltak a létesítménynek. Ma azonban Dezsőtől egy reménykeltő levelet és néhány fotót kapott az Urbanista:

Bő egy éve, hogy nagy felháborodást kiváltva bejelentették, majd meg is kezdték a Vár megfúrását. Aztán úgy tűnik pihenni mentek a munkások. Vagy már kész is? Ahogy egy Urbanista-olvasó írja:

A Budai Várban 2007-ben nagy lendülettel kezdett mélygarázs építés végképp befuccsolt! Leszedték a táblákat, levonultak a kivitelezők, már csak egy konténer árválkodik a helyszínen.
Mi lesz a sorsa a méretes gödörnek? Mikor romlik meg annyira az állapota, hogy összedől az egész?
 Az első kerület mennyire tiltakozott a Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság romjának átépítése ellen, hogy nem odaillőt terveznek építeni.(szerintem is elég rondát) Úgy látszik a pár méterre lévő gödör odaillő........

Rendben van, tudom, hogy kicsi, na de akkor is! Saját borospince egy lakáshoz? A Budai Várban? Ha olyan, amilyennek képzeli az álmodozó ember, akkor szépen a hegybe van vájva már évszázadok óta. Kár, hogy szőlő nincs hozzá, pedig annak idején termett bor a Várhegy oldalán (a beszédes nevű budai törökvér). Nekem speciel egy tavaly húsvéti szösszenet jutott az eszembe a lakásban termelt borról, íme:

A háromszoros árkülönbség egy üveg sörnél is bosszantó tud lenni, de egy több százmilliós lakásnál kiváltképp. Egyszerűen nem értjük a RE/MAX CHERRY ingatlanosának logikáját, hogy miért gondolja, hogy valaki megveszi tőle 830 millióért azt a lakást, amiről már mi is megírtuk, hogy az IRI-H 240-ért kínálja (s amivel már szintén a legmagasabb négyzetméteráron kínált pecó volt egész Budapesten) .

Az "építek magamnak házat és a haverommal kifestetem" megoldások ritkán nyerők, de ez mondjuk pont ilyen. A lakást ugyanis a New York-palotát is tervező Hauszmann Alajos építette magának, a haverját meg úgy hívták, hogy Lotz Károly (aki meg pl. a Divatcsarnok báltermét festette). Jelen pillanatban ez a legmagasabb négyzetméteráron kínált kégli egész Budapesten, ami teljesen érthető - főleg, hogy a dizájner meg az Országház fafaragványait is készítő Thék Endre volt. További előnye a 119 nm-es, 2+2 félszobás pecónak - tehetné még hozzá az ingatlanos -, hogy nem panel, vagyis a szobák egybenyithatók, illetve a nagy belmagasság miatt az egész galériázható. A kedves vásárló fantáziájának semmi sem szabhat határt!