Úgy gondoltuk néhány ismerősömmel, hogy városunknak és a környéknek rengeteg manapság nem megfelelően kezelt értéke van, és meg szerettük volna találni, hogyan lehet akár a helyi lakosok felé, akár majdani turisták felé megfelelően tálalni ezeket.

A projekt kivitelezésének első fázisában néhány helytörténeti művet felhasználva állítottunk össze egy (még mindig folyamatosan bővülő) idővonalat a projekt Facebook profilján. Azaz: a város történelmét felvezettük az ún. timeline-ra, és ez a megoldás - amennyiben jól értesültünk - meglehetősen egyedi még.

- írta Cserei Zoltán, a Visit Kézdivásárhely egyik gazdája.

Cuki. (Tipp: Dzsilla, kösz!)

Pár napja posztoltam a Szeretgom cikkét, hogy veszélybe került az esztergomi Takarékpénztár Hild József által tervezett épülete. (Röviden: hasznostani szerették volna a pincéjét, ehhez a belmagasságát méllyítéssel növelték meg, de nem gondoskodtak a megfelelő rögzítésről.) A cikk a Csikós Építész irodát is megemlítette az ügyben, csak épp az maradt ki belőle, hogy ők voltak az egyetlen szereplő, amelyik (kötelezettségén felül is) tett valamit az épület megmentéséért, miközben az előző és a jelenlegi önkormányzat is karba tett kézzel tekint a helyzetre. Csikós Ádám Urbanistához eljuttatott levelét az alábbiakban olvashatják:

Esztergom elég sokat köszönhet Hild Józsefnek. A nevéhez köthető számos egyházi és világi épület a városban, többek közt Európa negyedik legnagyobb bazilikája. (Mielőtt beleköttök, nem, nem teljesen ő tervezte, ezért használtam a rafináltan alattomos újságírós "nevéhez köthető" kifejezést.) Na már most, ha hinni lehet a Szeretgom cikkének, akkor az egyiket most épp az összeomlás fenyegeti, pedig kívülről teljesen rendben levőnek, szépnek és felújítottnak tűnik az 1860-ban épült egykori Takarékpénztár a Széchenyi téren. A pincéjében ugyanis vendéglátóhelyet szerettek volna kialakítani.

House of Arts - St. Petersburg from aron lorincz on Vimeo.

Végre újra posztol a Lőrincz Áron a Solidfill blogon. Ezúttal azonban nem meghasadt utcába potyogó autókat, papírból kivágott közteret, meg az Erzsébet tér felett cikázó űrhajókat, hanem a Zoboki-Demeter & Társaik Építésziroda terveit. Például szentpétervári Müpát (fenn - a video HD felbontású, alapbeállításként így töltődik, ezért érdemes teljes képernyős nézetre váltani vagy kikapcsolni) vagy épp az esztergomi prímásszigetre tervezett hotelt (alant). Külön érdekesség, hogy a Művészetek Palotájánál a budapesti épület belső tereinek fotóit használta fel a modellezéshez. Csillagrombolók nélkül is gyönyörűen megkomponált filmek.

Állítólag már az Antall-kormány idején akartak Lezsákék valami magyaros Disneyland-et építeni Lakitelken, amire Jankovich Marcell azt mondta egyszer, hogy az nem úgy megy, hogy az amerikai mesefigurákat kicserélem magyarra és kész. Valahogy úgy fogalmazott, hogy ezzel a lényeg vész el. Elsőre ez ugrott be mikor meghallottam az esztergomi Mesepark építésének hírét, de aki most nagy fikázást vár, annak csalódnia kell. Szerintem ugyanis egyáltalán nem rossz az ötlet.

A megyei jogú városok között Debrecen, a nagyvárosok között Esztergom, a kisvárosok körében Balatonfüred imázsa volt a legvonzóbb az elmúlt évben. - legalábbis az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő szerint. Amire viszont tényleg nem tippeltem volna, az az, hogy a legjobb honlapja Pilisvörösvárnak van (aztán megnéztem és tényleg ütős). Sajtóközlemény, módszertan és részletes toplisták alant:

Egy valódi megmondó blog mindig határozott véleményt közöl mindenről - az építészettől a nyúltenyésztésig - még ha nem is ért hozzá a szerző. Az Urbanista inkább megkérdező mintsem megmondó blog, ezért sem okoskodunk más városokban zajló fejlesztésekről innen a távoli Budapestről. Na de az olvasók szava szent, ha ők kérik, akkor természetesen kivételt teszünk. Villy ugyanis egy részletes, fényképes listát küldött azokról a modern esztergomi épületekről, amelyek bántják a szemét. Lássuk melyek ezek! (Morvinc nevű olvasónknak pedig azt üzenem, hogy a nyulak felfúvódását "Stigmosan tablettával, langyos szappanos vizes beöntéssel és az állat hastájékának masszírozásával" gyógyíthatjuk.)

Na persze aki kicsit is járatos földrajzban, az tudhatja, hogy Ipolyság közvetlenül a határ túloldalán fekszik. Vagyis a szenzációhajhász címünkben (és az ingatlan.com-os hirdetésben) szereplő, 3.032.000-es összeg szlovák koronában értendő. Igaz, átszámolva a 24,5 millió forint sem tűnik soknak a város központjában épült kétszintes, közel nyolcszáz négyzetméter alapterületű épületért. (A wikipédia szerint városnak egykor három zsinagógaépülete volt, ma kettő van - a másikban múzeum működik.) Itthon ugyan nincs eladásra hirdetett zsinagóga, de ígéretünkhöz híven (igaz, kicsit késve de) bemutatjuk azokat az átalakítási, újrahasznosítási példákat, amelyeket az Urbanista-olvasók ajánlottak figyelmünkbe egy korábbi cikkünk nyomán. Könyvraktárak, tévéstúdiók, kultúrközpontok.