A szabadkígyósi Wenckheim-kastély parkja nekem ugyan emlékezetesebb, mint maga az épület (egyetlen fenyőfán annyi lefele kukucskáló erdei fülesbaglyot nem láttam még máshol), de meg kell hagyni, hogy remek munka az is. Ha Ybl Miklóstól azt kérték, hogy csináljon egyszerű, de nagy templomot oldalsó toronnyal, akkor olyat csinált és jól nézet ki. Ám ha extra kéréssel álltak elő, akkor azt is teljesíteni tudta.
Ma avatták fel a szarvasi Mini Magyarország makettparkban a szabadkígyósi kastély kicsinyített mását, melyről azt írja a sajtóközlemény, hogy:
A kastélyt Wenckheim Krisztina kezdeményezésére Ybl Miklós tervezte meg neoreneszánsz-eklektikus stílusban. A grófnő különleges kérésekkel fordult Ybl Miklóshoz a tervezés kezdetén. Egyfelől a szabadkígyósi épületben semmi nem lehetett egyforma, az épületegyüttes elemeinek mégis harmonikus egészt kellett alkotniuk.
Mondjuk a "semmi sem lehetett egyforma" kitételt nem igazán értem, mit jelent - még akkor sem, ha a Wikipédiáról emelték át a sajtóközlemény szerzői. Nem volt két egyforma kilincs? Vagy hogy szinte nincs két egyforma ablaka, akár a terézvárosi Schanzer-villának. Azért a homlokzaton látszik, hogy voltak ismétlődő elemek. Alighanem valami olyasmire utalhatott a szócikk szerzője és az azt "idéző" pr-os, amit az Ybl 2014 oldalán olvashatunk a kastélyról:
"Az építmény lépcsőzetes oromfalaival elsősorban a német reneszánsz formavilágát idézi, de a főhomlokzat közepén a hegyes sisakú donjon (lakótorony) franciás, a kertre nyíló nagy loggia olasz reneszánsz hatású. A főépület tornyos, loggiás, teraszos, reprezentatív térsora kelet felől: kápolna, ebédlő, télikert, könyvtár, nappali dolgozó, szalonok."
Az eredeti kastély. Fotó: lászló lovag - indafoto.hu
Érdemes amúgy elolvasni az egész cikket, melyhez ráadásul egy csomó kép is tartozik, de a már idézett sajtóközleményben is van pár érdekes momentum az eredeti épületről:
Az „extra” kívánságok közé tartozott például az is, hogy a kastélynak annyi ablaka legyen, ahány nap van az évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Az 1879-ben átadott, és 1882-ben felszentelt kastély a maga korában a legfényűzőbb magyarországi épületek közé tartozott. A kastély főépülete egyemeletes, amely egy folyosóval kapcsolódik a melléképülethez, ahol a kápolna és a konyha található.
Az egykori üvegházban a család két méter mély úszómedencét alakíttatott ki, amelyet egy mesterséges, forró vizű forrás táplált. A kertészet és a kastély alatt található pince között kisvasúton szállították a terményeket, a parkban lovas- és teniszpálya éppúgy megtalálható volt, mint egy kis repülőtér, mivel a család gyakran utazott a fővárosba. A kastélyt körülölelő, ma már természetvédelmi területnek nyilvánított park összesen 23 hektár méretű, amely egy francia és egy angol kertet is magába foglal.
Mindenesetre a képek alapján klassz lett a makett, ha arra járok egyszer, megnézem!