Autóker Holding Zrt. és Amir Holding Zrt. gyakorlatilag szinte ugyanaz. Ehud Amir érdekeltsége (volt).
A Gozsdu Udvar elnevezés nyilvánvalóan a jelenlegi kialakításra utal.

Ők újították fel 2009-ben.

olyan nincs és nem is volt soha budapesten, hogy zsidónegyed

Nyilván ez is az Orbán hibája, majd mindjárt halljuk.

@Rocky: mindig is Gozsdu udvarnak hívták, és elég sokáig laktam ott, még az átépítés előtt, hogy tanúsíthassam, nem 2009-ben épült :)
A nevét pedig az építtető Gozsdu alapítvány után kapta:
hu.wikipedia.org/wiki/Gozsdu-udvar

csak csendben hogy ne halja senki meg: a "Gozsdu Udvar" Gozsdu Manó, eredetileg Emanoil Gojdu, egy ortodox, magát románnak tartó, gazdag ügyvéd hagyatékábol épült, elsődlegesen mint ortodox diákszálló illetve iskola.

@Rogerius: Na az ilyen infokat szeretem! Koszi!

Ez kérem a történelem meghamísítása!!!!!
Bár ez " nekik" nagyon megy, azóta is ebből élnek...

Építette=felújíttatta?

@Shopping: való igaz, a történelem hamisítás igen csak közkedvelt román politikai eszköz...de Gozsdu-Gojdu esetében ez az igazság

@Rogerius: Én is így tudom.

Annyi, hogy itt pár év múlva nem románia lesz, hanem "zsidónegyed". Már most úgy mutogatják. Én ezen a fertályon éltem, OK, volt zsidó is, de elsősorban rengeteg cigány. (Ma is van)

gozsdu udvar, mint 2009-es építésű épület? vahahahahaha :)

@kurvaédesanyád: mennyit fizetnek amúgy a rettegésedért? Libajnai vagy kúrcsány fizet?

Szerintem ez a legkisebb bajuk a lakóknak abban a házban.
Úgy rémlik, hogy pest legdrágább lakásait árulták ott (lehet, hogy csak simán rohadt drágákat), aztán minőségileg annyira szar lett, hogy perek voltak, aztán most az aljában van vagy negyven kocsma. Egy igazi jó befektetés :D

Igen, ez az Ehud Amir elég sokáig volt börtönben, különféle gazdasági bűncselekmények miatt. Ha jól emlékszem, a Transelektro szétveréséhez is volt némi köze, a gyár helyére épült a Duna Plaza. De egy lokálpatrióta hős, nyilván.

@kurvaédesanyád: neked meg mi bajod van?

@monddazigazatmar: jól rémlik

Gozsdu Manó (1802-1870 ) román nemzetiségű ügyvéd volt, aki elsőként írta minden hivatalos ügyiratát magyar nyelven, és kivívta azt is, hogy a pesti görögkeleti román egyház is magyarul jelentesse meg könyveit. Jelentős vagyonra tett szert, melynek nagy részét magyarországi román nevelési célokra hagyta. 1869-ben nevezték ki legfőbb ítélőszéki bírónak. Emlékét 2002. óta román és magyar nyelvű emléktábla örökíti meg a Holló utcai házon.

Három évi gyakornokoskodás után, Gozsdu önálló
ügyvédi irodát nyitott. Õ volt az elsõ ügyvéd, aki 1826-ban – az addigi latin helyett – magyar nyelvű keresetlevelet adott be a pesti és budai tanácsokhoz. Figyelemre méltó volt ez a tett, hiszen az ikervárosokban évszázadok óta a latin volt a törvénykezési nyelv, s még inkább külön-
leges lépés, mivel Gozsdu románnak vallotta magát. A korabeli újság úgy könyvelte el a lépést, hogy hazánk fõvárosában ez a román
származású ügyvéd a magyarosodás fejlõdését segí
tette elõ a szenátorok és ügyvédkollégák nagy csodálkozására. Õ azonban nem elégedett meg ennyivel: a pesti görög-román egyház németül vezetett jegyzõkönyveinek magyar nyelvû szerkesztése is az õ nevéhez fûzõdik. A görögök
addig nem ismerték el a román, a románok pedig a görög nyelv elsõségét, s ezért írták németül az okmányaikat. Az 1836-ban már elõkelõ ügyvédként és befolyásos személyiségként számon tartott Gozsdu Manó erõs pártot alapított a német nyelv „leváltására”. Kezdeményezése sikerrel járt.
Rövid idõ elteltével Gozsdu lett az egyik legkeresettebb ügyvéd Pesten. Védõbeszédeit hazai daként állították a pesti és pozsonyi egyetem jogi karának hallgatói elé. Vállalkozó szellem lévén, Gozsdu hamarosan jelentõs bankbetétek felett rendelkezett, különbö-
zõ ingatlanokat, részvényeket vásárolt Pesten. 1832ben harmincezer forintért megvásárolta Wilhelm Sebastian
Király utcai házát, majd a körülötte levõ tel-
keket is. 1854-ben felparcellázta ezeket, és egy sor üzletet épített a háza körül. Ez a környék a mai napig is a Gozsdu-udvar
nevet viseli.

1869. november 4-én megalkotott végrendeletében
vagyona jelentõs részébõl létrehozta a saját nevét viselõ magánalapítványt („Fundaþiunea lui Gozsdu”),amely ösztöndíjakkal segítette a magyarországi és erdélyi görög keleti vallású diákokat. A kuratóriumot a mindenkori nagyszebeni román ortodox érsek, az erdélyi és magyarországi román görögkeleti püspökök,
valamint három ortodoxvallású világi férfi alkották. Az alapítványi vagyonát a nagyszebeni ortodox érsekség pénztára kezelte. A Monarchia egyik legnagyobb magánalapítványa a Király utcai, Dob utcai és Holló utcai ingatlanokból valamint különbözõ nagy értékű részvényekbõl állt.

A hét önálló épületből álló udvar-sor 1901-1902 között épült, Czigler Győző és Bauer Gyula tervei szerint a Gozsdu–alapítvány részére.

A Király utca 13. és Dob utca 16. közötti épületegyüttes egy középső átjáróra (árkádra) felfűzött hét épületből álló tömb, melyek között hat belső udvar található. A Gozsdu Udvarhoz hasonló térszervezésű, több egységből álló, nyitott, vagy fedett üzletutca - amelynek emeletein lakások is ta­lálhatók - jellegzetesen a XIX. század elejének nagyvárosi építészeti megoldása volt, amelyhez hasonló épület a Párisi Udvar Budapesten. Ilyen jellegű épület-együttesek először a komoly kiskereskedelemmel rendelkező nagyvárosok központjában épültek.
Az épület különlegessége és védelmének alapvető oka a passzázsos, udvarsoros megol­dás, amely ma már ritkaság a pesti, sőt a magyar építészetben is. Ez az udvarsor e városrész továbbélő emléke, és az itt azóta történt események építésze­ti emléke is. Ezen túl, e ház a XIX. és a XX. század fordulójának építészeti emléke is, méghozzá ép­pen egyedisége miatt. Ez az épületegyüttes ugyanis a legkevésbé sem tipikus fővárosi épület a kiegyezés korából. Nem csupán a házak alaprajzi elrendezése egyedi, hanem az épületek külső és belső megoldása is. Talán ez az épület, ahol az 1900-as években a társadalmi hovatartozás – és a megcélzott társadalmi réteg – a legprecízebben lett dekla­rálva az építészet tartalmi és formai eszközeivel.

@Kritizálom aA. Marhaságokat: Ez, kimerítő válasz volt! Köszönöm!!!