Mekkora az ingatlanadó Budapesten? Hülye kérdés. Ennyi erővel azt is kérdezhetnénk, mekkora a füstadó, a tized és mennyi robottal tartozik egy krisztinavárosi jobbágy a hűbérurának. Merthogy ingatlanadó nincs ugye nálunk. Ez igaz. Van helyett viszont más. A legtöbb esetben kommunális adó, de lehet építmény- és telekadó. ezeket pedig mivel ingatlanok után fizetjük, nyugodtan nevezhetjük ingatlanadónak.

A Balla Ingatlanirodák most összeszedte egy közleményben, hol, mennyit kell fizetni az ingatlantulajdonosoknak, és mikor nem. A kerületi bontásokban találtok egy-egy Otthontérképet is, hogy lássátok: milyen ingatlanárakat árnyalnak a különböző terhek. Mint írják:

Az önkormányzatok háromféle címszó alatt szednek adót az állampolgároktól ingatlantulajdonuk után: ez lehet építményadó, telekadó és kommunális adó. Míg utóbbi a vidéki városokban meglehetősen gyakran előfordul, addig Budapesten csak elvétve találkozunk ezzel az adónemmel – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonosa. A tavalyi évben ugyan két önkormányzat, a III. és a XIV. kerület is bevezette, azonban Zuglóban már nem kell fizetni, mivel visszavonták a rendeletet.

 

Nézzük, hogy melyik budapesti kerület esetében milyen terhek nehezednek az ingatlantulajdonosokra!

 

KOMMUNÁLIS ADÓ

 

II. kerület

 

Az adó  mértéke, ha a lakás (lakásbérlemény) kiegészítő helyiségek nélküli hasznos alapterülete:

 

- 80m2-t nem haladja meg: 9 000 Ft/év

 

- nagyobb, mint 80m2, de nem haladja meg a 100m2-t: 16 000 Ft/év

 

- nagyobb, mint 100m2: 17 245 Ft/év

 

Mentességet csak 70 éven felüliek kapnak, 6 ezer forint erejéig, de csak akkor, ha a lakás a lakcímnyilvántartás szerint a lakóhelyük.

  

III. kerület

A magánszemélyek kommunális adójának mértéke ingatlanonként 25 628 Ft/év.

 

Ugyanakkor mentességet élvez az az ingatlan, mely után a tulajdonosnak építményadó-fizetési vagy telekadó-fizetési kötelezettsége keletkezett, illetve melynek tulajdonosa a kerületben az év első napján bejelentett lakcímmel rendelkezik és a lakást nem adja bérbe.

  

IV. kerület

Az adó  mértéke 2013-ban lakásonként, lakásbérleti jogonként: 18 420 Ft/év.

 

Mentes az adó alól az a magánszemély tulajdonában álló lakás, amelynek tulajdonosa (több tulajdonos esetében legalább az egyik tulajdonos) az év első napján a kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

  

XII. kerület

- 40 m2-t meghaladó, de 80 m2-t meg nem haladó lakás után 13 900 Ft/év

 

- 80 m2-t meghaladó, de 120 m2-nél nem nagyobb lakás után 19 900 Ft/év

 

- 120 m2-nél nagyobb lakás esetén 25 500 Ft/év.

 

Az önkormányzat kedvezményt biztosít a kiskorú gyermeket nevelő adóalanyoknak arra a lakásra, amelyben életvitelszerűen élnek. A kedvezmény a lakás hasznos alapterületéből vonható le:

- egy gyermekre 20 m²

- két gyermekre 40 m²

- három vagy annál több gyermek esetén gyermekenként további 12 m²

 

 

XXII. kerület

Az adó  évi mértéke lakásonként, illetőleg lakásbérleti jogonként 25 628 Ft/év, azonban minden lakásméretre különböző mértékű  kedvezményt határoz meg az önkormányzat, mely alapján az alábbi számok jönnek ki:

 

- 60 négyzetméternél kisebb lakás esetén 9245 Ft/év

 

- 60-120 négyzetméter között 13 245 Ft/év

 

- 120 négyzetméter fölött 21 000 Ft/év

 

- 200 négyzetméter fölött 25 628 Ft/év.

 

Kedvezményt az egyedül  élő nyugdíjasok kaphatnak, mégpedig 50 százalékost.

 

ÉPÍTMÉNY- ÉS TELEKADÓ

 

Építményadót már jóval több kerület vet ki, összege viszont alacsonyabb, és alapvetően mentességet élveznek az ingatlantulajdonos magánszemélyek: normál esetben - tehát általában az olyan ingatlanokban, melyekben életvitelszerűen, nem cégként bejelentve lakik a tulajdonos, azaz nem szerepel az ingatlan székhelyként, telephelyként a hatósági nyilvántartásban - nem kell megfizetni – jelezte a Balla Ingatlanirodák vezetője.

 

Kőbányán nyitották csak egy kicsit tágabbra az adófizetők körét, ezért is idézzük a vonatkozó szabályt: “A X. kerületben mentességet kap a lakásban lakóhellyel rendelkező tulajdonos és a tulajdonosnak a lakásban bejelentett lakóhellyel rendelkező egyenes ági hozzátartozója után személyenként 30 m2, de legalább 100 m2 hasznos alapterület”. Ez azt jelenti, hogy 100 négyzetméteres lakás után adót fizetni, illetve egy négytagú család esetén ez 120 négyzetméterre változik.

A szabályozás tehát eltérő, a részletek miatt érdemes átnézni a vonatkozó  önkormányzati rendeleteket, vagy megkérdezni az ügyfélszolgálatokat. Az építményadó összegei egy négyzetméterre vonatkozóan:

I. kerület	1558 Ft
III. kerület	1550 Ft
IV. kerület	1380 Ft
V. kerület	1485 Ft
VI. kerület	1500 Ft
VII. kerület	1722 Ft
VIII. kerület	1580 Ft
IX. kerület	500 Ft
X. kerület	1169 Ft
XI. kerület	1500 Ft
XII. kerület	1720 Ft
XIII. kerület	1620 Ft
XIV. kerület	1160 Ft
XVIII. kerület	1260 Ft
XX. kerület	1658 Ft
XXIII. kerület	1324 Ft (100 m2-ig) 1517 Ft (101-1000 m2) 1658 Ft (1001 m2 felett)

 

Az adófizetésről fontos tudni, hogy az építményadóra és a kommunális adóra vonatkozó  adókötelezettség a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését, illetve a tulajdonos tulajdonjogának – haszonélvezetének, bérleti jogának – megszerzését követő év első napján keletkezik – hívta fel a figyelmet Balla Ákos.

 

Erre lakásvásárlásnál figyeljenek az új tulajdonosok, valamint arra is, hogy az adót bevallani az adókötelezettség keletkezését követő  15 napon belül kell. A kommunális adó önbevallással működik, azaz nem értesít senkit az önkormányzat, hogy adót kellene fizetnie, ugyanakkor, ha valaki mégsem teszi, akkor öt évre visszamenőleg bírságot vethetnek ki rá.