A karosszékből kertészkedés szenzorokkal, elsőre úgy hangzik, mint a távbiciklizés: az ember hátradől a kocsijában és vezetés közben néha rápillant egy monitorra a műszerfalon, amely a kerékpárját mutatja a garázsban. De itt nem erről van szó. A Pesti Borsó esetében néhány lelkes egyetemista fogott össze és a végén valami egész furcsa dolgot hozott létre. Mivel a projektnek van egy gyönyörű honlapja, a legegyszerűbb, ha onnan idézem a projekt lényegét:
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mesterszakos hallgatóiként ismerkedtünk meg egymással egy projektmenedzsment kurzus során, ahol kiderült, hogy igen hasonló szemlélettel rendelkezünk - így született meg a Comm-unity csoport. Közösen olyan munkába kezdtünk, ami a környezettudatosságot és a társadalmi felelősségvállalást egyaránt előtérbe helyezi. A projektünk célja a város kihasználatlan, elsősorban külsőbb területeinek hasznosítása kiskerti növények – kezdetben borsó – termesztésével.
A kurzusunk óraadója, Nemes Attila segítségével kerültünk kapcsolatba az OS Kantine gondozásában működő Budapest Farmers Hack projekttel, ami az elhanyagolt kertek újrahasznosítását támogatja. Ez a koncepció és a mi kezdeti, közösségi kertekkel kapcsolatos elképzelésünk sok pontban egyezett, ebből született meg a Pestiborsó projekt ötlete.
A Budapest Farmers Hack kitalálója egy open source technológiára épülő szenzoros rendszert fejlesztett ki, ami a mért adatokat interneten keresztül továbbítja a felhasználóknak, akik így információkat kapnak a talaj páratartalmáról, a hőmérsékletről és a fényviszonyokról. Amivel az elültetett növények állapotát is ellenőrizhetik, az adatokat vizualizációjával pedig könnyen követhetőek és megérthetőek a terület tulajdonságai. Nem csak egyéni felhasználóknak hasznos a kezdeményezés, hiszen a nyilvánosan elérhető adatok alapján azok is kapcsolatba léphetnek egymással, akiknek van kihasználatlan kertje, és akik szívesen segítenének annak megművelésében.
A projekt elsődleges partnere a Palota - 15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Non-profit Kft., mely a területet és a munkaerőt egyaránt biztosítja számunkra.
A dolog tetszett. Bár elsőre nem tűnik világmegváltásnak, rengeteg lehetőség van benne. Főleg, hogy nem a divatos - de jóval kevésbé hasznosítható - belső kerületekre koncentrál, hanem a külsőkre, amelyekben sokkal több a potenciál. Ráadásul nem csak egy technikai rendszer teszteléséről, közösségépítésről, na és egy egyetemi feladatról van szó, hanem jóval többről. Mint Bencze Csilla, a Comm-Unity egyik tagja kérdésemre megírta:
"A Palota 15 hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat, pl. van egy nyomdájuk, varrodájuk, faiskolájuk, térköveket is csinálnak stb. A telepükön volt egy elhanyagolt rész, amit a vezérigazgató (Juhász Márton) régóta szeretett volna hasznosítani közösségi kertként, csak sosem kezdtek bele.
Itt jövünk mi a képbe, mert nekünk meg megvolt az ötlet, csak a helyszín nem... így kapcsolódtunk össze:)
Nem titkolt céljuk az is, hogy magát a szervezetet is népszerűsítsék, hogy még több megbízást kapjanak vállalatoktól. Az ott dolgozók pedig gondozzák a borsókat, és majd ők szedhetik le, ehetik meg, ami nagy segítség lehet nekik."
A szenzorok segítségével néhány napon belül interneten is követni lehet a borsók fejlődését és hamarosan mások is bekapcsolódhatnak a projektbe. Ha nem akartok lemaradni a friss hírekről, a legegyszerűbb, ha a Facebookon követitek az eseményeket.