Nem tudom, kinek áll érdekében, de rejtélyes összefüggés kezd felsejleni a vasúti aluljárók, óvodások-kisiskolások és a mentális térképek között. Néhány napja Nagymaroson jártunk (bővebb poszt hamarosan), ahol a minden szempontból remek kisváros egyik nagyon szerethető pontja épp egy vasúti aluljáró. Mivel ez első hallásra nem magától értetődő, készítettem néhány képet is róla.

Az egyik falát egy számomra nehezen értelmezhető mese jelenetei, a másikat Nagymaros látképe díszíti. Ez utóbbi az igazán szerethető, a gótikus templommal, hajókkal, kilátóval, a visegrádi fellegvár látképével és egy hanyatt eső görkorissal. Az aluljáró az egyik oldalon lépcsőben végződik, amit szépen követ a kép is: ott kezdődnek a hegyek. A másik irányban a Fő térre nyílik, ahol egy hagyományosabb információs térkép van a falra festve, de az is nagyon klassz!

Érdekes hogy épp egy vasúti aluljáróban vannak gyerekrajzok Gödöllőn is. Itt a HÉV alatt festettek minden évben Föld Napján a kisiskolások, legutóbb azonban változott a tematika: a barokk évhez kapcsolódva barokkosat alkottak. Ám ez is gyönyörűen passzol a városhoz. Az akcióról magocilla töltött föl képeket az Indafotóra:

Kicsit kilóg a sorból, de a helyszín és a téma miatt idekívánkozik az a zuglói vasúti aluljáró is, amelyben lokálpatrióta gyermekrajznak látszó dolgokat festett egy helyi civil szervezet. (Vesd össze népművészet és magyarosch díszítmények).

Egyszerűen nem értem miért nem terjedtek el jobban ezek a megoldások. A vasúti aluljárók általában rövidek, így világosak, viszont többnyire szürke betonból készülnek. Ha a gyerekek kifestik, azzal nem csak remekül szórakoznak, meg közösséget építenek, de olyat alkotnak, ami szerintem mindenkinek tetszik. Közben eltüntetik a szürkeséget, a firkákat.

Érzékeny ízlésűek lelkivilágát sem törik össze, hiszen egy aluljáróban a városképet sem rontja egy-egy félresikerült alkotás. Ha pedig helyi témát örökítenek meg, akkor tökéletes városmarketing-eszközök ezek a festmények.

Lehetne akár rendezni egy helyi falfestőnapot minden településen, környéken, kerületben. Kivonulnának iskolák, óvodák egy közeli átjáróhoz és felpingálnák rá a lakóhelyüket. Az anyagköltséget magára vállalhatná az önkori, a MÁV, vagy egyszerűen az a szerv, akinek amúgy is kötelessége lenne rendben tartani a helyet. De lehetne akár egy lelkes festékes cég is (nekik úgyis divat mostanában ilyesmit támogatni).

Nektek tetszik az ötlet? Nyomjatok egy lájkot, vagy egy szívecskét itt valamelyik dá-posztra kattintva, hisz az Urbi egy nemzetközi blogversenyben is indul - kösz! Ha pedig ismertek hasonlót, jöhetnek a kommentbe!

Frissítve kommentekkel: Tavaly Kismaroson (többek közt épp a nagymarosi példa nyomán) cserkészek festettek be egy aluljárót. Hogy helyi-e a téma azt nem tudom, de egy település sziluettje mindenképp van rajta. Mint a cikkben is említik, Verőcén is van ilyen - állítólag a település térképével. Kösz a tippet Benbe, produmix!