Tíz éven belül új geotermikus hőforrások és biomassza-fűtőművek vesznek majd részt Budapestet távfűtésében. Mégpedig láncra fűzve, így olyan helyekre is eljuthat a távhő, ahová korábban nem. Ám a lehetőségek ezzel koránt sincsenek kimerítve! Vagy hallottatok már olyanról, hogy távhűtés?

A Főtáv múltheti sajtótájékoztatójáról a legtöbb médium csak az MTI közleményét vette át, hogy milyen eredményeket ért el a cég, amióta kicsit rákapcsolt az új vezetése. Pedig a legizgalmasabb része nem ez volt, hanem az új fejlesztések tervei, amelyeknek az első lépései már idén elkezdődhetnek. Na és végre az Urbanista olvasók kérdéseit is nekik szegezhettem a háttérbeszélgetésen. Szokás szerint némi késéssel, de jöjjön tehát a részletes beszámoló.

Idén télen más ruhát kapott Budapest egyik legismertebb szoborcsoportja, a Vörösmarty Mihály emlékmű. Míg az elmúlt években nejlonkupola óvta az időjárás viszontagságairól, idén télen csak egy hatalmas fóliát borítottak rá, amit elég furcsán, a nyaka körül rögzítettek. Tudja valaki, miért? Bár reményeim szerint már vége van a zord időnek, még mindig nagyon érdekes az, amire Ákos tegnapi levele hívja fel a figyelmet.

Miután tíz percen belül már a második helyről kaptam megy ugyanannak a hirdetésnek a linkjét, visszakérdeztem, hogy mi történik. Mint kiderült, belső céges levelezésben terjeng futótűzként, hogy a konkurencia kipakolt valamit véletlenül egy hirdetésbe. Bevallom nem tudtam megfejteni, hogy pontosan miről szól a kilométer hosszú szöveg (talán valami szétpottyant táblázat vagy űrlap lehet), de az biztos, hogy egy közepesen profi diktatúrában ilyenért már lazán elviszi az embert a titkosszolgálat, hogy mit üzengetünk mi itt kérem rejtjelezve lakáshirdetésekben.

A közelmúltban a Life két toplistájára is felkerült Budapest. Ami a pozitív rangsort illeti, a tíz legfestőibb város egyikének ítélték fővárosunkat a magazin munkatársai. Hogy én mégis inkább a negatívummal foglalkozom, az nem csak a velem született rosszindulatnak köszönhető, de annak is, hogy az sokkal érdekesebb. A világ legfertőzőbb helyeiről van ugyanis szó!

Gilicze Bálint barátom már az indiai metrós hullaszállítással szerepelt egyszer az Urbanistán, most egy hasonlóan meghökkentő témával rukkolt elő. Miért nincsenek Budapesten tematikus vécék? És miért nem lehet örökbe fogadni őket?

Tegnap beszélgettünk arról, hogy milyen kevés Budapesten a nyilvános wc, és hogy Bécsben milyen jó, mert tematikus wc-k vannak, Hundertwasser, meg opera-wc, ahol operarészletek szólnak stb.

Én meg erre kitaláltam, hogy kellene csinálni egy nyilvános mobilwc-prototípust (nagyobbat és komfortosabbat, mint a toi-toi), és úgy kellene megtervezni, hogy a külseje alakítható legyen, legalábbis tetszőleges "skin"-t húzhassanak rá. Le kellene gyártatni sok száz darabot, és kiírni egy olyan pályázatot, mint a Cow Parade-re, vagyis, hogy tervezzenek a pályázók "skin"-eket nekik (akár a környezet függvényében is, merthogy az elhelyezésük előre meghatározott lenne). A zsűri eredményt hirdet, és a támogatók örökbe fogadhatják a wc-ket, a Cow Parade-hoz képest azzal a különbséggel, hogy nem vihetnék őket haza, hanem a helyükön maradnának.

[Fotó: DorteF]