"A Budavári Önkormányzat át szeretné alakítani a Batthyány teret, ezért tavaly pályázatot írt ki a közterület forgalmi vizsgálatára. A munkát a Főmterv Zrt. elnyerte és a tervezők már leszállították a megrendelt dokumentációt." - írja a Fővárosi.hu. Fel is kerültek a tervező S73 honlapjára a megújult Batthyány tér láttervei, amelyből a Városképp bloggerei azt a következtetést vonták le, hogy a gyeplobbi keze van a dologban. Szerintem inkább a Főváros vezetői szeretnék úgy megszüntetni Budapest túlzsúfoltságát, hogy valami furmányos módon (ivóvízbe kevert vegyi anyaggal vagy a városháza leendő tornyából sugárzott nukleáris nyalábokkal) félméteresre csökkentik a lakók magasságát. Legalábbis a képek arányai erre engednek következtetni. Mindettől függetlenül nagyon tetszenek a tervek. Meg az is biztos, hogy a Batthyány térrel már régóta nagyon kell valamit kezdeni.

Állítólag a bajaiak nagyon büszkék a főterükre (joggal), hogy ilyen klassz vízparttal határolt modell csak a mediterrán kisvárosokban van. Budapest viszont egyáltalán nem lehet büszke a vízparti tereire. Tulajdonképpen egész érthetetlen, miért van ilyen kevés, és az még érthetetlenebb, hogy az a kevés miért van így elszúrva. A Március 15-e vagy a Gellért tér ugye forgalmas közlekedési csomópont. A Vigadó téren ugyan nincs forgalom, de ott viszont a villamos és a rakpart útja miatt olyan messze van a víz, hogy nincs semmi hangulata.

Nos a Batthyány téren egy fokkal jobb a helyzet, ott ugyanis legalább nincs villamos. (Félreértések elkerülése végett, feltétlen híve vagyok a budai fonódó hálózatnak, a babámmal a kabátom bélésébe hímeztettem a nyomvonalát, de azt nem bánnám, ha itt kevésbé vágná el az embereket a víztől, mint Pesten. Mint ahogy egyébként Budán valóban kevésbé vágja el már most is.)

Szóval van a Batyi, ami nem csak a Duna és az Országház miatt remek, de a gyönyörű barokk házai, rendházai és a csodálatos temploma miatt is (amely egyébként nagy szerepet játszott abban, hogy boldogult ifjú koromban megszerettem a barokk stílust, amit korábban merő sznobizmusból utáltam).

Kultúrtörténeti szempontból érdemes megjegyezni, hogy itt van az a presszó, ahol ifjú korában állítólag Zámbó Jimmy játszott. Ennek értékét némiképp csökkenti, hogy ilyen presszóból lassan több van az országban, mint Petőfi fáiból. Na meg ott a - sajnos nem eredeti funkciójában használt, de akkor is nagyon szépen helyreállított - csarnok is.

Minden adott tehát egy remek helyhez, egyszerűen érthetetlen, hogy hogyan lehet ilyen placcra nyolc (kilenc?) sáv aszfaltot belepréselni: kettő északnak, kettő délnek, kettő (vagy inkább három?) a buszfordulónak, na és kettő az alsó rakparton. Ebből kettő vagy három (?) mindenképpen likvidálható, ide ugyanis nem kell buszvégállomás. Semmi nem indokolja ezt a helyet, legfeljebb a metrómegálló, de valójában a metrómegállót sem indokolja semmi (igaz, ha már itt van, akkor örüljünk neki). Na persze az jó, hogy van egy HÉV-kapcsolat, az még jobb, hogy a föld alatt, de a legjobb akkor lesz, ha annak sem itt lesz a végállomása, hanem Csepelen.

Hogy hagyományos kövezett barokk főteret álmodnak-e fölé vagy ilyen fás ligetet, az szinte másodrendű kérdés. Mindenesetre olyan klassz szintkülönbségek vannak benne, ami biztos sok tájépítész fantáziáját megmozgatja. Lehet is vele kezdeni valamit - mint ahogy mondjuk az Angelikánál.

Ezen a terven pedig még a barokk-fílinget is összehozták a mai igényekkel. A templom előtti zöld felületek/virágágyások határvonala szépen hozza ezt a formát, mint ahogy a csarnok előtt elhúzó úttest íve sem csak egy zavaró görbület többé: szépen passzol a barokkosdihoz épp úgy, mint a Dunához. Az meg külön jó ötlet, hogy létrehoztak egy Dunával párhuzamos tengelyt, ami eddig egyáltalán nem volt a téren. Úgy látszik a buszvégállomáshoz ragaszkodtak az önkorinál, de ezzel együtt és sokkal ésszerűbb ez az elrendezés, mint ami volt.

Vagyis idáig nagyon klassz. Aztán majd meglátjuk mi lesz belőle.

További látványtervek az S73 honlapján, ahonnan ezt a kettőt is nyúltam. Tipp: Sadia, kösz!

Frissítés: Kovács Dani, a hg.hu főszerkesztője most szólt, hogy épp a múlt héten érdeklődött a látványtervekről a készítőknél, akik azt írták, hogy:

Az önkormányzat által a Főmtervvel készíttetett útépítési engedélyezési tervekhez készítettünk arculati terveket, majd az ún. közterületalakítási (kvázi engedélyezési) terveket is. Ennek a látványképei láthatóak a honlapunkon. Nem ismerjük a megbízó szándékát, hogy mikor és milyen formában kívánja a nyilvánosság elé tárni a terveket.

Bár a posztban nem írtam én sem semmi konkrétumot, azért nem árt tisztázni a helyzetet. Köszönöm!