Pásztor Béla polgármester (aki nem mellesleg magyar rekorderként 45 éve vezeti ugyanazt a települést) mesélte egyszer, hogy amikor Veresegyházat várossá avatták, felvetették egyesek, hogy a piacot el kellene költöztetni a Fő utcából, mert nagyon szem előtt van. Ő viszont ragaszkodott hozzá, hogy az árusok hetente egyszer néhány órára elfoglalhassak azt a kis teret és a környező utcákat. Ez ugyanis hozzá tartozik a településhez. Hogy így van-e még ott, azt nem tudom, csak remélem, de az biztos, hogy a piac egyáltalán nem valami "falusi" dolog.

Nürnberg gyönyörű középkori piacterén, ugyanott állnak a bódék vásárnapon, mint ahol négyszáz éve álltak és nem feltétlenül Kínában fröccsöntött Miasszonyunk templomos hőmérős kulcstartót árulnak, hanem zöldséget, gyümölcsöt és borzalmas bajor borokat. A városi embernek szüksége lenne a piacra, sőt, városon van rá igazán szükség. Sajnos "őstermelővel" ma már elvétve találkozni a csarnokokban, az áruk valóban kritikán aluliak a legtöbb piacon, de még ezzel együtt is remek élmény ott vásárolni vagy kiugorni egy kolbászra, esetleg megbeszélni egy találkát a lángososnál.

Az éttermek lassan magukra találnak Magyarországon, ami előbb-utóbb az alapanyag-utánpótlást is magával kell hogy húzza. Csak hogy addig ki kellene bírnia a piacoknak. Vannak ugyanis, amelyek vegetálnak és vannak csarnokok, amelyek bármilyen szépen is  vannak helyrehozva, rég más funkciót töltenek be (pl. Batthyány tér). Ezért is örültem meg annak, hogy a mostanában egymás után bejelentett EU-s támogatású, budapesti városközpont-fejlesztések közt piacos is akad.

A Sashalmi Piac nem valami új projekt. Már vagy száz éve van vásár a környéken - derül ki a fejlesztést bemutató anyagból (pdf). Amúgy elég különleges volt a maga nemében, hiszen bár Pest környéki önálló település volt, valójában a fővárosból kiköltözött ingázók lakták a szomszédos Mátyásföldhöz hasonlóan. Vagyis a saját piac nem helyben megtermelt javak értékesítésére szolgált, hanem a Budapestre igyekvő kereskedők, parasztok álltak meg itt is árulni. Lássuk be ma már nem ez a legfontosabb beszerzési forrása a környéken élőknek sem, éppen ezért volt fontos nem csak új infrastruktúrát teremteni, de egy kicsit újra kitalálni a funkciót is. Ahogy a leírásban szerepel:

"A piac továbbra is elsősorban a kiskereskedők, a magyar termelők számára teremt megjelenési lehetőséget. A felújítás során új csarnoképület épül 32 db őstermelői asztallal, 29 különböző méretű elárusító pavilonnal, gombavizsgálóval és kulturált WC-kel, összesen 1378 m alapterületen. Korszerűsítésre kerül a közvilágítás és megújulnak a közművek is. A piac az ökopiaccal együtt összesen 600 vásárlót tud egyszerre fogadni és 200 eladónak kínál majd kulturált elhelyezést. A felújítás során kiemelt figyelmet kap a vásárlók biztonsága. Ennek érdekében a piac környékén térfigyelő rendszer kerül kiépítésre."

Na de ami miatt valóban egyedi lesz a fejlesztés, az az ökopiac.

"Budapesten 3-4 ökopiac működik, de azok is csak alkalmi jelleggel, hétvégi nyitvatartással. Állandó ökopiac, mely a hét minden napján várja a vevőket, elsőként itt Sashalmon fog megnyitni. A Sashalmi Ökopiacon helyet kapnak a magyar bio kistermelők és a hazai natúrparkok természetkímélő gazdaságaiból származó kiváló minőségű termékei. 63 árusító asztal és 7 üzlethelyiség kerül kialakításra, melyek a hét minden napján várják a kedves vásárlókat. Az üzletek között található majd bio zöldséges, bio élelmiszerbolt, hentes, hazai pékség, valamint tea-, kávé- és fűszerbolt is. Az Ökopiac biotermékeinek ellenőrzését a Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. bevonásával tesszük."

A városközpont fejlesztése emellett útépítéssel, játszóteres parkbővítéssel és egy sétány kialakításával párosul. Utóbbi egyébként a régi szentmihályi HÉV/villamos vágányok helyén lesz kialakítva (amelyről a régi megállóépület kapcsán már korábban is írtam).