imocs: Mátyás kútja - indafoto.hu

Mátyás király vadászaton. Stróbl díszkútja a Várban - fotó: imocs/indafoto

Őrült móka lesz jövő hétfőn az Országos Széchényi Könyvtárban: Farkas Gábor Farkas, a Régi Nyomtatványok Tárának vezetője 12 előadást tart "vicces-véres történetekkel", rövid szünetekkel. Mindezt 12 óra alatt, déltől éjfélig. Ahogy írják, "bármikor lehet csatlakozni és menekülőre fogni, a szünetekben pedig kérdésekkel zaklatni" az előadót . Ez már akkor is érdekes lenne, ha nem szerepelne benne Mátyás király vadaskertje. De szerepel!

Mátyás király vadaskertjei nagyjából olyanok, mint Petőfi fái, meg azok a kocsmák, amelyekben Zámbó Jimmy kezdte pályafutását egyszerű bárzongoristaként. Vagyis több van belőle, mint ahány helyen a legendás alak egyáltalán megfordulhatott, na és mindenki tudni véli, hogy náluk van az igazi!

A főváros környékén egy rakás ilyen pont van. A budai helyszínek nagyjából bizonyítottak: a Vár oldalában már Zsigmondnak is volt vadaskertje, a nyéki vadászkastély romjai meg elő is kerültek - helyét ma emlékkő őrzi. Aztán királyi vadászatok helyszíne volt egykor Csepel is, sőt állítólag a Margitot sem hívták véletlenül Nyulak-szigetének.

Mátyás nyéki vadászkastélyának modellje - forrás: Forster Központ

Hanem a pesti oldalról már jóval homályosabbak az elképzelések. Én történetesen mátyásföldi vagyok, és persze kiskorom óta azt hallom, hogy itt volt Mátyás király vadászterülete. Lehet, de azért a legenda elterjesztésében nagy szerepe volt a XIX. század végi ingatlanfejlesztőknek, akik ezzel a jól csengő brand-del tették vonzóbbá az akkori nyaralóövezetet. 

Így aztán ma is mindent Corvinnak, Mátyásnak, Beatrixnak hívnak a környéken - ami persze tök klassz.

Más feltételezések szerint viszont beljebb, Rákosfalva környékén, vagy a mai Városligetnél volt a vadaskert, de persze mindenki csak tippelget. Tárgyi vagy pontos írásbeli bizonyíték nincs - ez mind csak feltételezés.

Éppen ezért volt meglepő, amikor az OSZK blogja azzal a címmel hirdetett meg egy előadást, hogy Mátyás király vadasparkjára épült az Egyetemi Könyvtár? Főleg azért, mert a mai Ferenciek terének környéke ősidők óta - már jóval Mátyás uralkodása előtt is - belterület volt. Mivel a beharangozóban kevés konkrétum volt, felvettem a kapcsolatot az előadóval, Farkas Gábor Farkassal.

A bölcsek köve ugyan nála sincs, de más kövekről szívesen mesélt.

Ugyanis az egész Ferenciek tere elmélet azon alapul, hogy előkerült onnan néhány kőemlék, az egyik egyenesen Mátyás címerével. Így néz ki rekonstruálva a Budapesti Történeti Múzeumban őrzött darab:

14[1].jpg

A Ferenciek terén előkerült reneszánsz vörös márvány töredék - fotó: BTM

A kő az Egyetemi Könyvtár falából került valamikor a Nemzeti Múzeumba. Na de oda hogy került? Lehet, hogy a környéken szedték össze a ferencesek? Lehet, hogy egy vadasparkhoz tartozó vadászkastély része volt? Na de át is adom a szót Farkas Gábor Farkasnak. Ahogy írta:

 

A probléma: egy vadasparkot nem a város közepére terveztek. De lehetett egy másik, Mátyás számára kialakított pihenőhely. Ezt a legendát mesélték nekem a nagy öregek (Marót Miklós, Kulcsár Péter) annak idején az Egyetemi Könyvtárban kávézgatva. (Ott dolgoztam 17 évet, Péterrel együtt.) Úgy nézhetett ki, hogy a mostani ferences templomtól nyúlt volna a mostani Károlyi kertig. Ezt nem lehet most bebizonyítani, a művészettörténészek cáfolják, teljes joggal, mert nincsenek friss leletek. Csak hipotézis.

Igen ám, de hogyan kerültek Mátyás budai palotájából a Ferenciek terére a nagy reneszánsz vörösmárvány töredékek? És mikor? Erre a válasz - jelen pillanatban - nem perdöntő: valószínűleg a ferences kolostor építésekor, nagyjából a 18. század közepe előtt, s maguk a ferencesek szedték össze a töredékeket a Várban, szállították át tutajjal a Dunán és építették be a kolostor falába. Innen kerültek ki az 1873-as építkezés után (mikor az Egyetemi Könyvtár mostani épületét építették). Majd a Magyar Nemzeti Múzeumba, utána - profiltisztítás miatt - a Budapesti Történeti Múzeumba.

Az a gond, hogy a metróépítkezések és a mostani Ferenciek terén zajló átépítések során nem került elő más, ehhez hasonló reneszánsz töredék. Esetleg az is lehetne, hogy a török kiűzése utáni nagyszabású építkezések következtében a köveket beépítették az alapba.  Ez igényelte a köveket, mert nagyon vizes talaj volt (valamikor itt is folyt a Duna, gondoljunk itt Podmaniczky - szerintem - ragyogó ötletére, hogy a kiskörútra és a nagykörútra bevezetni ismét a Dunát). Az Egyetemi Könyvtár pincéi a mai napig nedvesek és penészesek.

 

Ha érdekelnek a legenda (?) további részletei, látogass el hétfőn a Széchényi Könyvtárba, ahol további részleteket tudhatsz meg a történet hátteréről és neki szegezheted kérdéseidet az előadónak. Na meg meghallgathatsz 11 másik előadást is tőle. 

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest régészet állatkert múzeum középkor töri vadászat belváros könyvtár ferenciek tere reneszánsz mátyás király v. ker

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr525641682

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aeidennis 2013.11.23. 19:43:59

Elképzelhető, hogy valóban állt ott Mátyás királynak háza. Rómer Flóris a "Régi Pest" c. művében így ír róla: Hogy a "Magister domus Mathiae Regis" vonatkozik-e a király valamelyik pesti házára? nem merem állítani; azonban, hogy dicső királyunk Pesten ad primum lapidem mintegy a külvárosban szép kerttel bírt, melyben mulatni szokott, bizonyos. Ezen királyi kert a sz. ferenciek háza mögötti tért foglalta a hatvani kapuig (ma: Astoria). E tért a szerzetesek a XVIII-dik század elején majdnem egészen birták, midőn a magyar-utcai házak, a többivel együtt sokáig, a foglalás után is, puszta helyekül maradtak fenn. 1525. Lajos király visszatérvén a rákosi gyülésről, ezen kert hajlékában ebédelt. Minden dicsőségéből, és ezen korszakból majdnem egyedüli maradványok a vörös márvány faragványok, melyek e királyi telken találtatván, majd mint a PRINCEPS POSTES feliratu, részint a sz. ferenciek zárdája régi bejárásánál, a mai egyetemi könyvtár ajtójánál, be vannak falazva; részint mint a MA THI AS R feliratu vörös márvány kőb, a m. n. muzeum emlékkő-tárába kerültek.

csillagház 2013.11.24. 00:05:20

A Ferenciek kertje, amikor II. József császár a szerzetesrendeket feloszlatta, a Nagyszombatból ebből a Budai Várba, majd Pestre áthelyezett magyar egyetemé lett. Winterl Jakab József, az egyetem botanika és kémia tanára mindhárom helyen alapított botanikuskertet. A Ferenciek kertjében keletkezett 1788-ban az első magyar flóramű (a híres Index), itt lakott a kert vezetője, a nagy botanikus, Kitaibel Pál. 1809. november 23-án halt meg Winterl professzor. A botanikuskertet ekkor telepítették át a mai helyére, ez a Füvészkert és megépült a Ferenciek kertje helyén az Egyetemi könyvtár.

csillagház 2013.11.24. 00:14:31

1578-ban viharzóna vonult át fél Európán, Budát is elérte. A nagy villámlás közepette az egyik belevágott a Friss Palota címertornyába, ahol a törökök a fekete lőport tárolták. A palota felrobbant, ledőltek a bástyafalak, hatalmas kőtömbök és még az ágyuk is átrepültek Pestre. A Csonka-torony börtönében magyar rabok haltak meg. A Dunába is kőtömbök repültek, egy gálya elsüllyedt. A budai pasa és több ezer török halt meg, a város leégett, majd egy földrengés következtében összedőlt minden. Vagyis ez annyit jelent, hogy 1578-ban kerültek a robbanás következtében ezek a töredékek a Friss Palotából a pesti partra. Idézi Réthly: Időjárási események és anomáliák.

csillagház 2013.11.24. 00:18:51

Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-ig
Réthly Antal Akadémiai Kiadó, 1962. "Pünkösd hétfőjén éjjel 10 órakor az égen borzalmas dörgés és villámlás volt, amely a lakosságot félelemmel és ijedelemmel töltötte el, majd nagy földrengés is volt, annyira, hogy mindenki (férfiak, nők, nagyok és kicsinyek) felkelt és senki sem tudta, hova meneküljön. A vad tűz és villám Budán a várkastélyba csapott, ágyúkat, fegyverzetet és hasonlókat, valamint az ott levő embereket elpusztította, a várat feldúlta, s annyira tönkretette, hogy csak egyik oldalán levő fala – az is összezúzottan – maradt meg. Buda városában is több, mint 500 ház összedőlt, és összezúzott, összerombolt, megrontott mindent, ami benne volt. A városkapu és egyéb boltozatok is elpusztultak, ajtók maguktól nyíltak ki, néhány teljesen tönkrement és le nem írható a borzalmas pusztítás és rombolás. És majd mindenki életét vesztette. A Csonkatorony, amelyben keresztény foglyok voltak, összeomlott és a legtöbb foglyot agyonütötte, részben kezük-lábuk eltört, vagy teljesen összezúzattak. Egy villám a lőportoronyba csapott és az abban levő néhány ezer mázsa lőpor felrobbant, ami borzalmas károkat okozott, és ami a víztoronyban volt, valamint a bástyákon levő ágyúkat majdnem mind a Dunába röpítette. A várkastély körüli házak összeomlottak, a kőből épült ház (a várkastély) kőhalmazzá vált, úgyhogy borzalmas volt látni. A felrobbant lőpor a köveket messzire repítette, részben a Dunába, majd a pesti földekre, ahol török holttesteket és nagy kőfaldarabokat találtak. A Dunán egy nagy hajó volt 200 törökkel, és a hajót a ráhulló kődarabok elsüllyesztették, mindannyian a rajta levők a Dunába fulladtak. Pesten is néhány házra esett kő. Jégeső is volt, a budai szőlőket teljesen elpusztította. Egyesek azt mondják, kétezer, sőt hogy háromezer ember, keresztény és török pusztult el. A legfőbb pasa keservesen sírt, nagyon lesújtotta ez a rettenetes pusztulás. És még nagy eső is volt, ami nélkül egész Buda elpusztult volna". Hüttel-

FGF 2013.11.24. 09:21:46

Kedves Dávid,

köszönöm ezen a felületen is a hírverést!

Aeidennis. Rómer Flóris természetesen szóba kerül, s igyekszem majd bemutatni, hogy mi lehetett az eredeti forrása, honnan vette ezt a történetet.

Csillagház. S ha már itt felvetődött, akkor a kiváló magyar meteorológus is belekerül ebbe az előadásba (is, mivel több előadáson szóba kerül majd a neve).

Köszönöm a javaslatot, megnézem reggel Réthly Antal jegyzeteit is. Ezek a vörösmárvány reneszánsz faragványok, főleg amit Dávid is berakott, olyan léptékűek, hogy kicsi a valószínűsége, hogy egy hatalmas robbanás átröpíti a Dunán, s megmarad ekkora darabban. De majd holnap erről is szót ejtünk.

Üdv, s köszönöm a tippeket, Gábor

bloggerman77 2013.11.24. 12:54:05

Ez egy reneszánsz pasztofórium (szentségtartó fülke) díszes felső része.

A pesti barokk templomok szinte kivétel nélkül középkori templomok helyére épültek, a ferences templom is ilyen lehet, ergo a mai barokk templom előtti középkori építményben lehetett ez a reneszánsz faragvány.

bloggerman77 2013.11.24. 13:25:35

" Ez igényelte a köveket, mert nagyon vizes talaj volt (valamikor itt is folyt a Duna, gondoljunk itt Podmaniczky - szerintem - ragyogó ötletére, hogy a kiskörútra és a nagykörútra bevezetni ismét a Dunát)."

>>

Emellett az egetverő butaság mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Podmaniczky nem akarta a kiskörútra bevezetni a Dunát, mert nem volt hülye. És ez főleg nem Podmaniczky, hanem Reitter Ferenc ötlete volt, aki akkor a Fővárosi Közmunkák Tanácsának főmérnökeként dolgozott!

A mai Kiskörút a Mátyás kori pesti várfal vonalát követi, ami egészen a 19. sz elejéig fennállt. Ennek szárazárka volt.

Reitter azt a Duna-ágat akarta kitisztíttatni, ami a középkorban - még - elválasztotta Pest szigetét az Alföld többi részétől. Ehelyett épült a Nagykörút.

bloggerman77 2013.11.24. 13:47:45

@bloggerman77:

Nos utánanéztem: a pesti ferences templom pont egy 13. századi, később többször átépített templom romjain épült 1727-43 között.

Ez kétségkívül kevésbé romantikus, mint a vadászkastélyos történet...

FGF 2013.11.24. 14:15:18

@bloggerman77:

Eddig úgy tudtam, hogy ez a Mátyás-címeres oromzat a budai palotából származik. A szakirodalomban is így szerepel.

FGF 2013.11.24. 14:16:28

@bloggerman77:

"Emellett az egetverő butaság mellett nem lehet szó nélkül elmenni."

Mondjuk ezt lehetett volna udvariasabban is, de nem vagyunk egyformák. A kiegészítést köszönöm, most már nem felejtem el. (Egy magán-emilben szerepelt a hibás mondat.)

FGF 2013.11.24. 14:25:58

@@bloggerman77:

Ez így van pontosan.

A kérdés az, hogy mikor építették be ezeket a köveket a ferences kolostor falába. Nekem az is tetszik, hogy az eredeti ferences templom romjai alól kotorták ki az atyák 1748 előtt, de jó lenne látni erre forrást.

Illetve a megkérdezett művészettörténészek budai eredetűnek tartják a szóban forgó reneszánsz maradványokat (legfőképpen a méretei miatt).

Lehet az is, hogy Schönvisner szállíttatta ide a budai várból, mikor az egyetem lapidáriumát is ideköltöztették a Barátok terére 1784-ben.

Ennek ellentmond, hogy akkor bontották volna meg a bejáratot és a falat? Ráadásul ezek a kövek nem szerepeltek az ismert listákon. Van arra példa, hogy felhasználtak régi köveket az újjáépítéshez, s a budai kolostor kertjében is voltak római kövek 1464-ben.

Probléma a forráshiány. De örömmel olvasom, ha van kiegészítés.

Hogy kinek mi a romantikus, az erősen személyfüggő.

bloggerman77 2013.11.24. 17:06:15

@FGF:

Kifakadásért bocs, de az a kiskörúti megjegyzés szíven ütött. :)

Ha a beépítést nézzük, én a kő helyi eredete mellett vagyok, mert csak dekorációs céllal nem vitték volna át Budáról. Migazzi püspök Vácott is beépíttette a Báthori-féle székesegyházból a szépnek ítélt reneszánsz faragványokat, de azért nem mentek érte a világnak.
A mindenáron a budai palotából származtatás afféle művészettörténész "betegség", mert gombhoz varrják a kabátot, és a nívósabb reneszánsz faragvány csakis budai palotabeli lehet. Közben sejtéseink sincsenek Pest akkori állapotáról.
Írásné Melis Katalin belvárosi ásatásain több barokk építésű templomnál mutatta ki, hogy több méteres törmelékréteg alatt középkori alapok nyugszanak, de a templom forráshiány miatt nem azonosítható be.

Mátyás idején a ferences templom városi belterület volt, akkor már nem valószínű vadászkastély léte, inkább egy városi palota, amelyek az újkorban is megvoltak, hiszen a Dunán a Lánchíd építéséig sokszor hetekig nem lehetett átkelni, és addig ki kellett húznia valahol őfelségének...

FGF 2013.11.24. 19:18:50

@bloggerman77:

OK, így legalább rögzült bennem. :)

Művészettörténészek legerősebb érve, hogy ilyen léptékű reneszánsz kőfaragványokat egyedül a budai vártól származhatnak. Kompetencia hiányában ehhez nem tudok hozzászólni.

Az előadás erősen ironikus - csak nem bírom ki, hogy ne lőjem le a poént :) -, két tévedés történetére szeretném felhívni a figyelmet: az egyik a pesti vadászkastély históriája, a másik Hess András feltételezett nyomtatványai. És a kettő különös módon összekapcsolódott az Egyetemi Könyvtár 1873-ban kezdődő építésével, s az ott talált kövekkel.

Azzal egyetértek, hogy nem a legjobb magyarázat, hogy a ferences atyák szépen áttutajozták a Dunán a vár alatt talált kőtöredékeket, hogy beépítsék a falba 1748 előtt. A legnagyobb baj a forráshiány, hiszen a most előkerült levéltári források szerint pl. két lapidárium is volt a Ferenciek terén: egy a barátoknál, egy a könyvtár udvarán felállítva. Valami be volt építve, valami nem. Jó lenne egy 18. század első feléből származó metszet a templomról és a kert faláról. Sajnos Erlach metszete (1725) nem dönti el a vitát.

De én a régi könyvek felől nézem a történetet, úgyhogy nekem minden megoldás jó. :)

Lehet, hogy rosszul emlékszem, de a Budapest Lexikonban is megpendítik a pesti vadaspark történetét és hozzákapcsolják az Egyetemi Könyvtár épületével.

aeidennis 2013.11.24. 23:00:30

bloggerman77: Dávid már közzétette az urbanistán azt az 1838-as árvízi szinteket ábrázoló térképet, amelyen látható, hogy a Ferenciek terétől délre kifejezetten alacsony térszínről beszélhetünk. urbanista.blog.hu/2011/03/18/meddig_ert_a_1838_as_marciusi_arviz_pesten
A szárazárokkal vitatkoznék, metszeteken egyaránt jelölnek vizes és száraz árkokat Evlia Cselebi szerint Pest városának sekély árka van, de ez nagyon széles, sőt a régi időkben a Duna körítette, a minek a jelei most is láthatók.

bloggerman77 2013.11.25. 15:02:18

Mi köze a témához, hogy a Ferenciek terétől délre milyen a térszint magasság? Nyilvánvaló, hogy egy földrajzi egység nem asztallap simaságú. A betett térképen a Nagykörút helyén egykor volt Duna-ág rajzolódik ki, igen.

A "korabeli metszetek" igen sokat nem érnek, lásd most a Várbazár esetét: a régészek feltártak ott egy török kori városnegyedet, amit semmilyen metszeten nem ábrázoltak...

walterhal 2013.11.28. 17:25:07

Dédapám dr Erőss József Pesten tanult orvosnak, úgy 130 évvel ezelőtt. Barátja volt Gaál Mózes, aki később az ifjúságot szórakoztatta írásaival. Dédapám unokáinak ezt mesélte a tanórák közti szünetekről: Mózsival kimentünk parittyával, és lőttem két vadkacsát a mocsárban ... a mai Nagykörút helyén.

Rugovicsvalagba 2017.04.04. 00:00:17

@bloggerman77: "A mai Kiskörút a Mátyás kori pesti várfal vonalát követi, ami egészen a 19. sz elejéig fennállt. Ennek szárazárka volt."
"Oláh Miklós 1536-ban így írt a várárokról: "maenibus in latum orbem circumductis Danubio utrinque compacta", azaz Pest fallal körülvett város, melyet a Duna egyik ága vesz körül. "
süti beállítások módosítása