Egészen természetes dolog, hogy az olcsó termékeket kínáló kiskereskedelmi láncok ronda dobozokba költöznek. Mivel a legfontosabb - gyakorlatilag egyetlen - szempont az alacsony ár, ezt csak úgy tudják elérni, ha minél kevesebbet költenek az épületre, a telekre, a termékekre stb. Egyszerű matematika. Szerencsére éppen ezért ezek az eldobható épületek a városok szélén maradnak, mivel ott jóval alacsonyabbak az ingatlanárak.

Amikor a Tesco bejelentette, hogy megnyitja első boltját Nagykörúton belül, mégpedig a Rákóczi úton, akkor néhány városvédő magasabb fokozatra állította a lélegeztető gépét, pedig elég logikus lépés volt. Egyrészt mert a Tesco Expressz egy olyan brand, amelyik kifejezetten a hagyományos "közértszektorban" nyomul - doboz helyett a helyre pofozott Csillag áruházban), másrészt meg a Rákóczi út boltjainak presztízse már rég nincs az egekben (amúgy épp ennek igazolására posztoltam tegnap egy látszólag nagyon nem ideillő témát).

A Lidl lépésére viszont nem nagyon van logikus magyarázat, ugyanis levélírónk szerint pont két igen gazdag kerület (I. és II.) határán kíván boltot nyitni, egy olyan telken, aminek az árát nem tudom mikorra tudják kitermelni akciós kutyakajákból. Ráadásul itt presztízsről se nagyon beszélhetünk, mert egyesek azt jósolják: ugyanolyan sivár dobozt kívánnak beszuszakolni a Csalogány utcába, mint amilyeneket az autópálya-csomópontok mellé szokás. Hogy érzékeltessük a kontrasztot, ugyanebben az utcában működik például az egyik legjobb hírű magyar étterem, a Csalogány 26. Nem véletlen, hogy az itt lakóknál kiverte a biztosítékot és egyikük le is írta aggodalmát:

Parlamentre néző iroda a Lidl igazgatónak 
 
A fővárosi önkormányzat – példás ütemérzékről téve tanúságot – az ingatlanválság közepén ürített ki több iskolát, majd próbálkozott meg az üres építmények értékesítésével. Csodák csodája: eredménytelenül. Illetve, ahogy az [origo] cikkéből kiderül három helyen sikerrel jártak, köztük a Csalogány utcai nagy múltú gyógypedagógiai iskolánál is, amit 1874-ben, még az Eötvös József által alapított, első magyar állami Tanítónőképzőnek emeltek. A romos épületből a gyógypedagógiai iskola már 2008-ban kiköltözött, de a kerületi önkormányzat nem verte nagy dobra az értékesítési terveit. Arról is csak most tavasszal lehetett olvasnia neten, hogy az ingatlant egy hipermarket-lánc, a Lidl vásárolta meg. A katasztrofálisan romos épületet pár hét alatt elbontották, jelenleg egy ásító téglahalom mered a Csalogány utca forgalmára és persze a Parlament kupolájára. A beruházás nem véletlen zajlik tökéletes csendben (se a kerület lapjában, se az építkezést takaró palánkokon nincs információ), hiszen egy hipermarket építése ezen a környéken biztos hogy tiltakozást szülne! Esztétikai és funkcionális szempontból is.

A Csalogány utca az eklektikus beépítésű  Víziváros egyik legforgalmasabb utcája, pont a II. és az I. kerület határán húzódik, közvetlenül a Vár szoknyájának a peremén. A szűkebb környezetében pár emeletes, két világháború közötti, Bauhaus-ízű bérházak, hatvanas-hetvenes évekbeli modern lakóépületek és az elmúlt évtizedekben emelt irodaházak találhatók. A lakó- és irodanegyed  miliőben idegen testként hatna egy fehér bádoggal burkolt, igénytelen diszkont barakk. A budai vár tőszomszédságában épp egy hipermarket fantáziátlan falanszterére van szükség, ami a biztos rondaság érdekében már most trükközik az építészeti tervpályázattal! Ami az álmoskönyv szerint túlméretezett raktársilót jelent, kivágott fákkal, lebetonozott parkolóval, a szomszédos bölcsőde udvarát élhetetlenné tevő teherautó-forgalommal.  A környéknek egyszerűen nincs szüksége egy hipermarketre, olyan magas itt az egy főre eső élelmiszerüzletek száma. Csak a Csalogány utcában van két kisebb közért, egy sarokkal feljebb egy jó minőségű CBA, két sarokra (a Szász Károly utcában) a nagy méretű diszkontüzlet, a G-Roby, a közeli Batthyány téren egy hatalmas SPAR (Vásárcsarnok), az utca végén pedig a Mammut a gigantikus MATCH-csal és persze a Fény utcai piac. 300 méter sugarú körön belül van még több kisbolt, éjjel-nappali üzlet, zöldséges, pékség, stb. 

Egy oka lehet a Csalogány utca 43. alatti hipermarketnek: a Lidl igazgatója Parlamentre néző irodát szeretne.

Frissítés: mint a kommentekben is többen jelezték, egyáltalán nem biztos, hogy itt boltot akar nyitni a Lidl, sokak szerint inkább irodát építenének maguknak. (Valóban logikusnak tűnik, még akkor is, ha a legtöbb hasonló diszkontláncnak nem Budapesten van a magyarországi székhelye - hanem valahol az agglomerációban.)