Múzeum utcának tűnik

Nagyobb felbontású változatban Akadémia utcza olvasható.

Én is bedobok egy verziót: nekem Petőfi utczának tűnik.

@Giulio:
Nagyobb felbontású változatban?

Szerintem semmi értelme a két utcának. Ha Budapesten is áthaladt a pecsét szerint, akkor ha tényleg ennyire figyeltek a részletekre, akkor:

A. Nyugati
B. Keleti

pályaudvarnál ill. környékén kellett áthaladnia a postán.

Az biztos, hogy ide nem Múzeum és nem is Akadémia van írva:

iaro.3dmax.hu/images/2012/04/28/sherlock.jpg

Szerintem "(e/a)ry"-re végződik az utcanév, vagyis ha teszem azt a Nyugatin ment át a postázón, és nem a Keletin, akkor talán Csengery lehet az utca, ráadásul a Nyugati közelében is van, akár lehetett ott akkoriban főposta vagy valami.

Ha valakinek van energiája, ereje és ideje, akkor végignyálazhatja, hogy vajh mi is lehet az utca az alábbi, korabeli, nagyfelbontású Budapest térképen (1910).

www.studiolum.com/wang/Budapest-1910.jpg

Szerintem, meg a Magyar Postát kellene megkérdezni, hogy van-e vagy lehet-e ilyen pecsét mielőtt valamennyiünknek kiesik a szeme a meresztgetéstől :)

Kiolvashatatlan.
Főleg, hogy az alatta lévő cirill betűkkel keverednek a pecsét betűi, ezáltal még jobban torzítva a karaktereket.

Az én olvasatomban a bélyegző: "VERSENY UTCZA".

A betűszám annak ellenére egyezik, hogy a nyomat betűi egymásra torlódtak, illetve az alattas szöveg a betűk alakjának fölismerését tovább nehezíti.

Fölmerülhet: nincs meg az "y" lenyúló szára, noha kisbetűkről van szó. Az alkalmazott betűtípus alapján az "y" normál betűméretnyi helyet foglal, majdnem mintha egy fordított "e" betűt rajzolnánk, nyitott felsővel.

Az első Magyar Királyi Mozgóposta-hivatal Főnökség 1868. február 15-én kezdte meg működését a Verseny utca 3. szám alatti épületekben. 1910-1912 között építették fel a pályaudvar indulási oldalánál a posta jelenlegi impozáns épületét.

A feladoveveny az eredeti, vagy nagyon pontos reprodukcio.
Több belyegzön is kivehetö az 1891-es ev. A belyegek a cari posta 2x20 kop es 1x35 kop un. "gyürüs" belyegsor ertekei, melyek postai forgalomban 1891-1892 között voltak. A 75 kop bermentesitesi összeg pontosan megegyezik a birodalom hatarain kivulre cimzett kisebb kuldemenyek taksajaval (belföldre 25 kop, tartomanyba pl finn nagyhercegseg 45 kop, kulföld 75 kop az 1891 febr 23. keltezesü dijszabas szerint).
Ami a belyegzeseket illeti, a mozgo vonatposta keletröl nyugatra törtenö szallitasi utvonalat követi, minden atrakasnal belyegezve (keletit nyugatit a kuldemeny valszeg sose latott, atrakohely negyszög alaku erkeztetö belyegzessel ellatva).
üdv S

@John Nethem: 10 pontos valasz :) Verseny utca 3.

Hollywoodban tudnak figyelni a részletekre :)

ez elképesztő, ezt nevezem alapos munkának!

Grat mindannyiótoknak!

@John Nethem: Az én olvasatomban a bélyegző: "VERSENY UTCZA".

Én speciel a régi térképről néztem le, hogy akkor miként hívták a Keletibe beépült főposta melletti utcát és szerintem is verseny utca. Néztem a Budai régi posta épületet is, de ott nem volt olyan utcanév, ami jó lett volna. A Nyugatinál meg nem tudom volt akkor már főposta?

@sandor68: habár cári postával kevés esetben volt dolgom, de ez nekem nem feladóvevénynek tűnik, hanem esetleg csomagszállítónak. A Bulletin szó is szállítólevélre utal. Emellett feladóvevényen nem volt bélyeg, az a csomagszállítón volt. A kis rózsaszín 685-ös címke pedig jellemzően postaszállítóra utal, csomagszám.
Rajta a postai bélyegző teljesen normális. Alatta a piros ajánlási (Recom...) nagyon nem illik a képbe, tekintve hogy a csomagoknál nem volt ajánlás.
Az AUS RUSSLAND/EISENB.POST BÜ.. kicsit fura. Addig mág jó, hogy Oroszországból (feltehetően ez egy bácsi központi érkeztetés minden orosz küldeményhez), vasúti (Eisenbahn), a Post is magáért beszélne, de a vége BÜRK, BÜNY, nem tudom, mi lehet. Összességében egy nem postai hanem vasúti postahivatali, postaügynökségi érkeztetés lehet.
Fent a WIEN/LANGSTRASSE korabeli postai bélyegzőforma.
Alatta balra a szögletes LEIPZIG szintén vasúti, fölötte a kerek sima postai.
Jobb oldalon lent a piros LONDON egy sima érkeztetés.
Két dolog van benne, ami viszont teljesen logikátlan. Az egyik az, hogy az orosz bélyegeken a jobb felső bélyegzésnél a lenyomat a többi hárommal szemben fejjel lefelé áll. Aki látott postán levélkezelést, az tudja, hogy a stemplit a postamester nem forgatja, azt az esetek 99,99999.... %-ában azonos állásban üti. Ha megfordítja, akkor az feltehetően a párnára nyomáskor történhet. Ebben az esetben a jobb felső vagy az utolsó vagy az első leütés. ez esetben, ha az első, akkor újrafestékezéskor jobbról balra üti, tehát a jobb felsőtől balra következő lenne a legjobban festékezett. Mivel azonban ez a bal szélső, tehát a postamester balkezes, balról jobbra üti sorban, utoljára a jobb alsót. Tehát logikailag a jobb felső bélyegzés nem stimmel. Egyetlen esetben magyarázható a fordítottsága, ha véletlen nem bélyegezte, és ezt észrevéve, utólag még egyet bélyegzett.
A másik probléma a budapesti.
1891-ben már nem német nyelvű bélyegzőket használt a Magyar Királyi Posta. Ez azért fontos, mert a csomag útvonalába nem illik. Ha német nyelvű és magyar lenne, akkor az 2 hónapos pesti állást jelentene. Nov. 3. a dátuma, tehát csak Bécs vagy Lipcse jöhet szóba. Logikusan Bécs, mert oda érkezhetett Bp.-ről az első németnyelvű területre.
A feltételezhető útvonal: Oroszo.-Bp.-Wien-Leipzig-London.
1. Oroszországból indul 1891. XI. 9.
2. Budapest 1891 SEP 1.
3. Bécs 18........ ?
4. Lipcse 1891 ......... ?
5. London ez mindkettő ajánlási Recommand és Registered bélyegzés
És itt látható a fő probléma. Még ha az orosz és a nyugati naptárat el is választjuk, nem adhatták fel közel egy hónappal a pesti érkezés után a csomagot.
A csomagszállítón nem az utca neve a fontos, hanem, hogy ez egy szépen, de borzasztó hibásan elkészített dokumentum.
Az orosz bélyegzőnek IX. 6. kellene lennie, nem XI. Így jöhet Pestre XI. 31. dátummal. Innen Bécs, de az leghamarabb XII. hó. Mivel a WIEN bélyegző hónapja N végű, tehát leghamarabb 1892 JAN lehet. Így ciszont nem lehet Leipzig 1891.

@HgGina: bocs, a végén elgépeltem. A jó dátumsorrend ez lenne, ha a Budapestet vesszük jónak:
1. Orosz 1891. IX. 6. (hiba a XI. hónap)
2. Bp. 1891. SEP. 21. (21/SEP/91 formában)
3. Wien 1891. szept. vége (hiba a hónap végén az N)
4. Leipzig 1891. október
5. London 1891. november-december.

Még egy apróság. Ha jól látom a képen, az emberke kezében egy spárga van. Ez is csomagot jelent, amivel az át lehetett kötve.
Az mindenesetre teljesen biztos, hogy ez nem levél, és pláne nem feladóvevény.
A filmet nem láttam, ennyi mentségem legyen! De az írásban amúgy is szerepel, hogy csomagról van szó.

@John Nethem:
Elvileg a Verseny utca és a Keleti jónak tűnhet, de az orosz levelek nagy valószínűséggel a Nyugatiba érkezhettek, mert azok feltehetőleg Moszkván keresztül (a cári cenzúra miatt), majd talán a lengyeleken keresztól jöhettek. Még akkor is, ha Lemberg (Lviv, Lvov) felől jött. Másképp csak Beregszászon keresztül jött volna Kolomea felől, de ott meg 1891-ben - ha nem tévedek - még nem volt vasút. Tehát oroszoktól az akkoriban még a megszállt lengyel részen keresztül kellett jönnie. Ha esetleg a lengyelek akkor már nem voltak orosz megszállás alatt, akkor elnézést kérek a tévedésért. Szegények egy ideig még livón (litván) uralom alatt is voltak, de azt az időszakot most nem néztem meg ennyire alaposan.

A sztori szerint Svájcból jön a csomag, szerintem rányomott, amit csak tudott.

Akkor vegyük észre azt a rózsaszínes ráragasztmányt is. Hát nem gépírás. Éljen a Times New Roman!

Manapság is a Verseny utcában van a Posta egyik elosztója, a csomagokért oda kell menni.

@John Nethem: Ez a Verseny utca jó találat volt, ott van a Keleti mellett!

@kamasuka: Örök hála ezért a térképért!

Eszméletlen jók vagytok! Zseniális! A postai tudás előtt mélyen meghajlok, döbbenetes!
A sztorihoz viszont lenne annyi kiegészítésem, hogy a csomag simán jöhet Oroszországból, ugyanis, amikor az eredeti A. C. Doyle történetben végül "feltámad" Holmes, beszámol Watsonnak róla, hogy közben volt asszem Nepálban vagy Tibetben meg egy csomó keleti helyen, mindenféle izgalmas kalandba keveredett és egy csomó ügyet megoldott.

Szerintem ennyire azért nem pontosak a kellékesek.

@én sajnálom: el kell keserítselek, a rózsaszín ráragasztmány (csomagszám) nem Times New Roman.

@Dr. GGG77: a Verseny utca azért nem jó, mert az a négyszögletes nem postai bélyegzés. Legfeljebb vasúti lehetne, de azok közül sem magyar vasúti posta, mert azok fekvő oválisak voltak abban az időben, és szerepelt rajtuk az adott vasúttársaság neve az alsó íven.
Csomagkezelési bélyegzés lehetne, de azokon nem volt ott az utca megjelölése. Ez logikailag csak a postától és vasúttól független alkalmazó lehetne.
Ugyanez a bécsi bélyegzésre is áll, bár a formája korabeli, de nem jelöltek utcanevet a bélyegzőkön. Ilyenre csak igen kivételes esetben volt példa. Legalábbis ebben a jelenleg is legjobb filatéliai irodalom (Ferchenbauer) XIX. századi osztrák vonatkozásban semmit sem tud.
Sajnos az osztrák, brit, német bélyegzéseknek nincs olyan elképesztően alapos és jó feldolgozása, mint nekünk. Magyar Bélyegek Monográfiája VI. kötet. Hasonló még a (volt) csehszlovák bélyegzőknek van, de az se közelíti meg a magyar alaposságát.

@Kínai cuccok tesztje: látod, pedig elég lett volna bedobni egy kis posztot a magyaroknál némi extra jutalékért, és máris nem szedné ízekre öt perc alatt pár hazai filatelista és más, logikusan és kreatívan gondolkodó amatőr. :)))

Hasonló filmekhez ez úton is jelentkezem szakértőnek. Természetesen nem olcsó a munkám.

Tessék, itt a bécsi Landstrasse bélyegző 1874-ből egy valódi levélen. És akkor ezen jobban kivehető az elrendezés.
Négysoros, betétrendszerű egykörös bélyegző.
Első sor nap, második sor hónap, harmadik sor napszak, negyedik sor év.
Az eredetivel szemben a filmbelinél a nap/hónap nincs elválasztva egy vízszintes vonallal. A LANDSTRASSE L és E betúszárának szöge az eredetinél kicsit 180 foknál nagyobb, a filmesnél kisebb. A WIEN betűi az eredetin sokkal keskenyebbek.
A nap ezek szerint 18, a hónap halvány, de két számjegy, teháta vékony festékezésből ítálve október. A napszak 10 N tehát este 10 óra. Az évszámnál viszont a második karakter széles, nekem gyanús, de mondjuk tekintsünk el tőle.
Ezek alapján a levél útja így módosul:
1. Orosz 1891. IX. 6. (hiba a XI. hónap)
2. Bp. 1891. SEP. 21. (21/SEP/91 formában)
3. Wien 1891. okt. 18. este 10 óra (18/10/10N/91 formában)
4. Leipzig 1891. október vége
5. London 1891. november-december.

Aki eddig nem gondolta, az most láthatja, nem olyan egyszerű a postai dokumentumok jó hamisítása, némi kutatással megfoghatók.

Ha valaki pontosan tisztában van az akkori orosz és a nyugaton használt naptári időegyeztetésével, és ezt leírná, örömmel vennénk. A kérdés: az oroszországi 1891. XI. 6. Európa többi részén melyik napnak felel meg?

Egyre jobban tetszik a dolog. Van esetleg másik kép, ahol az emberi kéz által erősen kitakart két másik fekete bélyegzés is látható? A bal oldali nekem britnek tűnik, logikusan London.

@Laci939: ha igazad van, akkor a postán elcserélték a csomagot. És biztos nem a svájciak, hanem a magyar posta. :D
Ez nem svájci csomagszállítólevél.

@HgGina: kimaradt vagy megette a blogmotor a linket:
images-02.delcampe-static.net/img_large/auction/000/139/554/444_001.jpg

Valóban, én sem tudom hova tenni a bélyegző tégla-KERETES formáját, meg is kellett volna említenem az első hozzászólásomban, mert már akkor zavaró volt.
A postabélyegzők rendszerint kör alakúak, még a világon az első nemzetközi menetrendszerű légipostáé is, ami 1918-ban Bécs-Budapest között indult.

Még ezek között sem találtam eddig...

www.hungarofila.org/hu/katalogus

@John Nethem: A bélyegzőn a szerinted felismerni vélt Verseny utcza nem lehet kisbetűs. Magyar postai és vasúti postai bélyegzőkön nem használtak kisbetűt. Ha külső céges lenne, akkor pedig miért nincs ott a házszám?
Elvileg felmerülhet a forma alapján a magyar, postaügynökségi, levélszekrényből bélyegző, de az a szállítólevél feladási helye miatt eleve kizárt.
Ami megtévesztő lehet, az a V betű felső szára lenne, de az a cirill betűs nyomtatott szöveg kezdőbetűje.
Nem jó. Ez a budapesti stempli ezer sebből vérzik.

Még egy kérdés: a történetben mit tartalmaz a csomag? Nagyon kifacsart és valószínűtlen esetben, ha a csomagban pénz van, akkor akár postautalványhoz hasonlóan értéklevél is lehet. Annak ugyan más az előírásos formája, szövetszálakkal erősített boríték volt.
Ebben az esetben viszont már érthető, hogy a bélyegek alatti két, csíkozott mezőben kellene az értéklevél összegének szerepelnie. De akkor miért nincs ott?
Mindenesetre így pénzkezelési bélyegzésnek betudható a budapesti és az Aus Russland kezdetű is. Ezzel indokolható a londoni piros Registered és Recommande valamint a 8-szögletű Leipzig is. Ennek a postai bélyegzések sem mondanak ellent.
Tehát, mi volt a csomagban?

@John Nethem: a postabélyegzők csak 1860-as évek óta rendszerint köralakúak.
A britek 1840-től sokáig lóhere alakút használtak, minden megjelölés helyett csak egy számmal a közepén.
A magyarok az örökölt egysoros, majd később dátumos, egyedi esetekben pedig díszes, a postamester által készített vagy készíttetett bélyegzőt. Lásd: Neszmély.
1890 körül már valóban a köralakú a jellemző. De mivel a négyszögletes az a mi esetünkben nem lehet postai, kivéve a postaügynökséget vagy más, pl. pénzkezelési funkciójút, így feleslegesen keresnéd a postai vonalon.

Van egy tippem: ha azt alapul vesszük, hogy nem kisbetűs a szöveg (mert nem az), és feltételezzük, hogy értéklevélről van szó (még az előbbi problémák ellenére is), akkor a keresett szöveg indulhat így: PÉNZ.......
Kicsit szabadabbra engedve a fantáziánkat, indulhatunk a PÉNZESUTALVÁNY szó felé is.

Csak akkor mit keres a levélen a csomagszám (rózsaszín ráragacs)?

@John Nethem: a magyar repülőpostát ne keverd bele, az már kétpántos, kerékrendszerű bélyegző. Másik hiba a linkelt oldaladon, hogy az REPÜLŐ POSTA, nem légiposta. Bár abban igazad van, hogy első menetrendszerű. Az első LÉGIPOSTA bélyegünk az 1920-as, tehát két évvel későbbi.

Nézem... nézem... nézem....
A budapestinél tegyük fel, hogy a betétrendszerű bélyegzőt a magyar dátumozás szerint használták!
Ebben az esetben felül 91, alatta SEP, az alatt pedig 11 vagy 21. Sokat nem változtat az eddigieken. Alatta van a keskeny betűkből vésett PÉNZ.......
Postai csomagjelző bélyegző nem lehet, azokon csak a helységnév és egy szám, vagy csak egy lekerekített négyzetben egy szám volt.
Meggyőződésem, hogy a pénzkezelés felé kell indulnunk. Az utcza szó kizárólag egy véletlen hasonlóság lehet, amolyan optikai csalódás.

@HgGina: Készítettem még néhány képernyőfotót. Itt láthatóak: minus.com/m5MYmzi5A/ (bele tudsz nagyítani, 1920x1200-as képek).
A csomagban pedig

----SPOILER----SPOILER------
egy oxigénpipa volt.

Nézzük a rózsaszín ragacsot.
A No jel tipikusan orosz formájú. Mivel a cirill bélyegzés rajta van, azt is jelenti, hogy már a feladáskor a levélen volt. Ez esetben a címke alapból cirill betűs, esetleg cirill+francia. Francia az UPU miatt, amely 1871-től már a postai küldemények kezelésénél bizonyos esetekben a franciát írta elő.
Ha ezt alapul vesszük, akkor a szöveg első sora: Ст. Асонъ (lehet persze más is, de nekem ez a vélekedésem. A Ct. elvileg lehetne a Sztanyica (állomás) rövidítése és a helységnév. A második sor M. Atbos.... fogalmam sincs, mi lehet.

AUS RUSSLAND / EISENB.POST BUR. ?.

Tipikusan német vasúti postaügynökségi bélyegzőforna, bár nem szokványos a BUREAU rövidítése. Az utolsó karakter kérdéses.
Viszont ez alapból azt jelenti, hogy nem lehet az első, német nyelvű helyre történő érkezés jele, nem lehet bécsi. Eszerint Leipzig, (1891.) 11.3. Ezzel még össze is passzolhat a Leipzig szögletes bélyegzés.

A képek alapján új információk:
Leipzig - 2 III 6 (szögletes)
B???? - 3/11 MOLDOVIA (kétkörös, betétrendszerű, tipikus osztrák K.u.K. bgz. 1850-től.)
PARIS... (kétkörös)
LON(DON)..... 9...... A (angol királyi posta)
KA ...91... STADT (kétkörös betétrendszerű)

És most nekiállok gondolkozni. Ne zavarjatok! :D

@HgGina: Koszi, latom elegge ismered a temat!

BALTI - 3/33 - MOLDOVIA (A mai Moldova, és most nem vettem elő a Monarchiára vonatkozó irodalmamat, de gyanítom, hogy, mivel a Dnyeszteren innen esik, a Monarchiához tartozott valamilyen címen. Ez magyarázat az osztrák bélyegzőalakra.)

Eszerint sok dolog változik:
1. Orosz 1891. XI. 6.
2. Balti - Moldovia, (1891.) november 3.
3. Bp. 1891. SEP. 21. (21/SEP/91 formában, de a szeptember hibás)
4. Wien 1891. nov. 18. este 10 óra (18/11/10N/91 formában)
5. Leipzig 1891. november vége (itt nem illik a sorba a 2 III 6 5 szögletes bélyegzés)
6. Ka...... 91.... Stadt
7. Paris ....
8. London 1891. december

@HgGina: 3/11 természetesen, elgépeltem, bocs.

Az orosz indításnak a látszólagos 3 napos különbsége már belefér a két naptár eltérésébe. Az nagyjából két hét körül van, tehát a feladási helyről olyan 10 nap alatt ért Moldoviába. Az pedig a Monarchia részeként az első fogadó-átrakó postaállomás helye kellett legyen.
Kérünk egy vasút-őrültet, aki 1891-es vasútvonalakban otthon van! :)))

A moldoviai bélyegző érdekes kérdéseket is felvet.
Ha fontos postai, és ezzel együtt nyilván vasúti útvonal lett volna, akkor miért nem Chisinau (Kisinyov) a postai kezelés helye? Akkoriban az már az egyesült Románia része volt. Logikátlan, hogy pont egy román bélyegző maradjon ki. Ha közvetlen az oroszoktól érkezett, akkor pedig csakis Lembergbe jöhetett, esetleg Tarnopolon keresztül. De ez esetben miért vitték volna Moldoviába, hogy onnan visszamenjen Krakkó felé?
Ezt magyarázza az, ha a bélyegző Monarchia-beli, akkor ez csak Észak-Bukovina lehet. Ott BALTI az egyetlen, B-betűs, nagyobb város. De ennek utána kéne olvasni kicsit, mert nem a bukovinai székely telepek közelébe esik.

A budapesti stempli itt megint a problémás.
Ha a SEP nem szeptember, hanem csak annak tűnik, akkor nem lehet más, mint NOV 11 vagy 21. Legyönk jóindulatúak, akkoriban a posta még dolgozott, és nem csücsült a leveleket hetekig. A képet nézve belefér, hogy NOV 11 az érkezés.
Innen Bécs nov. 18 este 10 jó.
Lipcse is jó lenne november végén, de a szögletes Leipzig bélyegző nem stimmel a sorba.
A további menet már érdektelen, a párizsi, a másik német és a londoni érkezés dátuma kivehetetlen.

Az útvonal viszont megint érdekes. Ha a Monarchiába Bukovinánál (Moldovia) jött be, akkor onnan a korábban már említett Csernovci-Lemberg-Krakkó-Bp. vonalon kellett jönnie, vagy a Csernovci-Kolomea-Beregszász vonalon.
Az első esetben Lembergnek ls Przemyslnek rajta kellene lennie, a másik esetben Kolomeának mindenképp, de szerintem Beregszásznak is.
ha közvetlen érkezett Lembergbe, akkor a lengyel útvonal kizárt, kizárólag Beregszász felő jöhetett.
Azt kell mondanom, hogy nem is olyan rossz ez a levél. De valami nagyon nem stimmel vele, az tény.
Érdekes lenne a készítőjének az elmélete ez ügyben.

@HgGina: alatta

Azt is vegyétek figyelembe, hogy az oroszok akkor még nem a Gergely-naptárt használták, azt csak később vették át (lásd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom november 7-én volt :))

@Kicsi Kacsa: azt már figyelembe vettük.
orosz október 23. = európai november 7.
Van is ebből gondunk, mert a november 6-i (orosz) feladás nálunk november 21-ét jelent, miközben november 3-án már Moldoviában volt a küldemény.
Lehet, hogy épp a naptárelcsúszáson rontotta el a kellékes a dolgot.

Közben vagy 2 órája Moldovia (Észak-Bukovina) térképét nézem, de Baltin kívül egyetlen települést se találtam eddig, amit rá lehetne fogni a monarchiás bélyegző nevére. Mert az már sok lenne a jóból, ha ez a város azóta nevet váltott volna.
Baneu, Buneu, Emneu, Baneh és még vagy húszfélét néztem, de semmi. Elsősorban persze a fő útvonalak, kiemelten a vasút és határállomások mellett kerestem.

Nem értem a másik német (K kezdőbetűs) bélyegzést. Bács és Lipcse közt nincs ilyen nagyobb város, tehát Bécsből közvetlen kellett Lipcsébe mennie. Így viszont Lipcse és Párizs között van még egy állomás. Ez ésszerűen Kassel. De Bécsből miért menne Lipcsén keresztül Párizsba, amikor oda közvetlen járat volt?

Mint írtam, nem láttam a filmet. De a csomag útjából arra tippelek, hogy a címzett utazgatott, és ezért utánküldéssel ment a csomag. Csakhogy ebben az esetben erre való utalásnak kellene lennie a címzésnél, viszont ott eleve a londoni cím van. Teljesen értelmetlen útvonal rajzolódik ki a bélyegzések alapján. Az akkori teljesen ésszerűen felépített postavonalakat ésszel használták. Nem úgy mint ma, amikor itt feladok egy levelet Pesten a XIV. kerületből a VII. kerületbe, ami mondjuk 5 perc kényelmes séta, de a levelet előbb kiviszik Budaörsre, hogy gyorsabban célba érjen, ami természetesen legalább 3-4 nap lesz a végén.

@Dr. GGG77:
Kérlek! :)

@HgGina:
KA... Stadt lehet akár Karlsruhe Stadt is.

@kamasuka: Nem lehet. A bélyegzőn csak hat betűs lehet a városnév, látszik a KA méretéből. Kizárólag Kassel jöhet szóba.

Találtam ugyan egy ötbetűs moldoviai várost, ami azóta beszarábiai rész, Hotin, de a bélyegző képe alapján ez nem lehet.

De szép, megtaláltam ezt a régi oldalt. Három hét alatt mennyi mindent összeszedtünk.
És ez a piszok amerikai filmes banda máig nem tett nekem állásajánlatot.

Még mindig nem.

És még mindig nem.

És még mindig nem.