(Fotó: maszol.ro)
"Egykori vendéglőt és Kós Károly által tervezett épületeket bontatna le Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester"
- írja az Új Magyar Szóra hivatkozva az MTI, amit aztán persze számos jó nevű magyarországi híroldal is átvett. Először nagyon megijedtem, mert Kós Károly nem csak az egyik legkedvesebb építészem, de kedvességtől függetlenül is az egyik legfontosabb építész volt a XX. századi Magyarországon. De aztán rájöttem, hogy a hír nem lehet igaz.
Marosvásárhelyen van ugyan Kós-épület (a Gázgyárhoz épült házak az ismertebb alkotásai közé tartoznak), de a cikkben szereplő műemlékekhez hasonlóról a Gall-féle Kós Károly műhelye sem tesz említést.
A megoldást a Duna TV adja meg. Ők ugyanis egy korrekt összeállítást készítettek a témáról, vágóképekkel a szóban forgó házakról, megszólítva a városvédőket és a polgármestert is (sajnos nem beágyazható, de itt megtekinthető). Ebben hangzik el, hogy:
Az egyik ház jeles alkotók találkozóhelye volt, két másik épület pedig a Kós Károly által meghonosított építészeti stílus miatt élvez védelmet.
Ami ugye kicsit mást jelent. Viszont eszembe jutott pár dolog azért:
1.
Lebontanak egy olyan vendéglőt - a fenti képen is látható Súrlott grádicsot -, ahova Ady járt. Na jó, megfordult. Nem a szentség miatt vagyok felháborodva. Bár Ady legalább oly kedves nekem, mint Kós, azt értem én, hogy nem lehet minden téglát megőrizni csak azért mert ahhoz egyszer egy híres ember ért valamikor.
Azt viszont nem értem miért nem használják ki jobban ezt a lehetőséget. Én például nagyon örülök, hogy van Nagyváradon Ady Endre Emlékmúzeum, de még jobban örülnék, ha most is kávéház üzemelne ott, és az ember leülhetne arra a helyre, ahol egykor Ő ült, hogy megigya a kedvenc italát.
Prágában vagy Dublinban nagy kultúrája van ennek. Miért ne lehetne ilyen mondjuk Marosvásárhelyen? Még akkor is, ha ide csupán betérő vendég volt, de hát mégis csak a város szellemi pezsgésének központja volt egykor a hely - ha hinni lehet a cikknek.
Arról nem is beszélve, hogy akármilyen kis kulipintyó, a XIX. század elejéről maradt itt. Olyan mint egy cseppnyi Pest a nagy "körutazást" megelőző időkből.
2.
Attól, hogy egy épület nem Kós Károly, csak a Kós Károly teremtette iskola alkotása, még méltó lehet a védelemre. Nem büszkélkedhetünk olyan sok helyben született és csak Kárpát-medencére jellemző építészeti stílussal, hogy csak úgy veszni hagyjunk egy ilyet.
És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ma Magyarországhoz tartozik-e a terület, szerintem Romániának is luxus veszni hagyni bármit Erdélyben.
Szlovákia - amelynek ugye teljes területe Magyarországé volt, vagyis minden történelmi épülete Magyarországhoz köthető - ezt kényszerűségből hamarabb felismerte és ott mindenféle etnikai ellentétek ellenére nem volt olyan mértékű pusztítás az épületállományban, városszerkezetben mint Romániában.
Persze fáj, amikor egy magyar műemlék falán csak az angol nyelvű feliratot tudom elolvasni, ami finoman szólva is ferdít, de még mindig örülhetek, hogy megvan az épület.
Vagy talán igaza van a riportban nyilatkozóknak és "a korszerűsítés leple alatt módszeresen eltüntetik a magyar múlt jeleit a város arculatából"?
Lehet, de szerintem ennél sokkal logikusabb ok is van.
3.
Mert lehet ugyan, hogy az Auchan, az Audi vagy épp Csipak Péter gyűlöli a természetet és ezért pusztítja módszeresen. De sokkal valószínűbb, hogy leszarja. Fel sem fogják, hogy a gazdasági érdekeken kívül bármi más érték is felmerülhet, hogy a védettség kérdése, az nem olyan mint az adó, hogy megváltoztatják a jogszabályt és akkor jobban járok vagy rosszabbul. Ez törvényektől függetlenül érték.
Tucat szám lehetne felsorolni, milyen értékek tűntek el az elmúlt húsz évben Budapestről, emögött pedig elég nehezen lehetne magyarellenességet feltételezni (még akkor is ha vannak, akiknek sikerül - a kommentekben remélem megkímélnek).
Ha azzal kereshetne több pénzt a tulajdonos, hogy műemlékeket ment, akkor ment. Ha a bontással, akkor bont. Ilyen egyszerű.
4.
Bárhogy is, a polgármesternek abban mindenképpen igaza van, hogy nem jó, ha Bukarestben dőlnek el a dolgok. Mint ahogy az sem, ha Budapesten. Bevallom, párszor ugyan megfordultam már Vásárhelyen, de a szóban forgó épületeket nem ismerem, pláne nem tudom környezetükbe helyezni őket.
Így pedig tényleg csak nagy általánosságban lehet okoskodni a kérdésről, amivel akár zárójelbe is tehetem a fentieket.
Egy azonban biztos: Kós épületei nincsenek veszélyben, ha másnak nem, ennek örülhetünk.