A közelmúltban átadtak egy új közteret a Nyugati Pályaudvar mellett, ami ráadásul zöld is. Szép csendben tették, pedig azért ez elég nagy szám. Ilyen tényleg nem nagyon volt eddig a Nagykörút pesti oldalán. Állítólag annak idején épp azért alakult ki a Rákóczi téren az örömlányok központja, mert az volt az egyetlen park ezen a tengelyen. Na most már van még egy. Hogy felköltöznek-e a kedvéért a Nyugati aluljárójából (az időközben oda száműzött) utcalányok?

Szinte kizárt. Mert azért ez nem egy klasszikus park - nem is tudom, olyan mikor épült utoljára Budapesten. Bár azért azok közelebb állnak a szívemhez (és itt nem feltétlen a Rákóczira gondolok), azért ez a Gödrös-Millenárisos vonal is szerethető, ha jól meg van csinálva. És ez úgy tűnik jól meg van csinálva. A hagyományos aszfaltozott placcoknál pedig mindenképpen jobb.

Mostanában szervezetten lehet bejárni budapesti köztereket/parkokat szakmai vezetéssel. Erre szívesen elmentem volna, de nem sikerült. Dzsilla viszont küldött egy rövid beszámolót, meg pár fotót.

"Pályázati úton kívánja értékesíteni az ötödik kerületi önkormányzat három nagy értékű belvárosi ingatlanát, a déli Klotild-palotát, a Ferenciek terén lévő Párizsi udvart és a Magyar Vendéglátóipari Múzeumnak helyet adó, Szent István tér 15. alatti épületet." - írja a mai Napi Gazdaság.

A napilap úgy értesült, szállodákká alakítanák a három épületet, amelyeket nemzetközi pályázaton hirdetnének meg. A régi pesti szlengben Matildnak is becézett palota északi ikertestvérét a közelmúltban újították fel épp szállodaként. Igaz, a legfrissebb hírek szerint csak 2011 elején nyílik meg Buddha Barként (annak ellenére, hogy az idei legjobb frissen nyíló szállodák közé már bevette a Times). Szakértők szerint azonban mégis van értelme a 4-5 csillagos belvárosi hotelberuházásoknak, mert a piac előbb-utóbb fellendül.

Hat blog egyszerre csapott le ugyanarra témára: a járdákon parkoló autókra. Percre pontosan ugyanakkor lőtték ki posztjaikat, lássuk mit találtak a szemfüles budapesti bloggerek!

A második kerültre szakosodott Egypár megalkotta a zseniális F+P fogalmát, vagyis flexelj és parkolj eljárást: egyre inkább teret hódít az előre megfontolt szabálytalanul parkolás, amit a Demszky-karók kivágása előz meg.

A Fővárosi blog hét pontba szedve elemzi végig a budapesti autós-gyalogos problémáit: 1. Mi határozza meg a parkolási díjak mértékét? 2. Ki foglalkozzon a parkoltatás üzemeltetésével? 3. Mi a helyes hely-felosztás egy kisebb utcában? 4. Legyen-e kötelező parkolóhelyet is vásárolni bizonyos lakásméret felett az új építésű lakásoknál? 5. Hol legyenek P+R parkolók Budapesten? 6. Legyen-e behajtási díj, népiesch nevén dugódíj Budapest belső területein? 7. És a Végső Kérdés: Mi a közlekedési módok helyes aránya Budapesten?

A 6ker arra figyelmeztet, hogy épp a Terézvárosban sikerült működő modellt kialakítani, amely azoknak a boltoknak is megfelel, akik a parkolóhelyek számának csökkenésétől féltették a forgalmukat.

A 8ker egy különös helyzeten mereng: mi van akkor, ha a szabályszegő egy önkormányzat? "Pont találkoztam két közteressel, meg is kérdeztem tőlük, miért nem bírságolnak ebben az utcában. Persze, tudom a választ, itt parkolnak az önki dolgozói, direkt nekik lett kialakítva, miután eladták azt az - azóta is üresen álló - telket, ahol azelőtt parkolhattak."

A Retekblog a Klebelsberg Kultúrkúria környékét járta be, ahol a rendezvényre érkezők nem épp kulturáltan hagyják a kocsikat: "a műsornak vége, lehet hazamenni. A kocsik emléke azonban tovább él: széttrancsírozott "fű", széttört járdaszél, kifordult keramittéglák és törmelék".

A Városi metamorfózisok a nyugaton bevált "shared space" fogalmát említi, ahol közös teret használnak a járművek és a gyalogosok - így muszáj figyelniük egymásra a szereplőknek. Nálunk is kezd elterjedni, igaz nem az utca teljes szélességében: "Budapesten is alkalmazzák ezt az elvet, mégpedig olyan módon, hogy mivel axiómaként a szent úttestet autón kívül más nem érintheti, a járda lép elő shared space-szé. Ide festik fel a bicikliutakat és a parkolóhelyeket."

Jó kattintgatást, bosszankodást, merengést és kommentelést mind a hat blogban.

Ha azt mondom legalább négyszáz éve nem épült mecset Magyarországon, biztos nem lövök nagyon mellé. Érdekes kanyar, hogy az Állatkert egyik legizgalmasabb épületének, az elefántháznak minaretet formázó tornyát 1915-ben lebontották, mivel a török diplomáciának nem tetszett, hogy egy muszlim szimbólum állatházat díszített. Azóta szerencsére enyhültek az előírások, a Vastagbőrűek Házának is újra áll a tornya, és most úgy néz ki egy valódi minaret is épül Budapesten.

A Koos.hu blogon háromrészes sorozat jelent meg az Újbudára tervezett muszlim templomról. A legismertebb magyar blogoló építész, Koós Miklós szerényen, szinte kívülállóként ír az épületről - olyannyira, hogy az első posztnál le sem esik az olvasónak: ő maga a tervező!

A Skála Metró előtti forgó óráról már télen akartam csinálni egy kis videót, mert olyan klassz spontán installáció volt, hogy bármelyik képzőművész bevállalta volna: szép komótosan forogtak körbe-körbe a rajta lógó 60-70 centis jégcsapok.* Lehet, hogy most már anélkül se örökíthettem meg? Tegnap egy "Vissza a Skála elé a Forgó órát!" Facebook-csoportra hívták fel a figyelmemet, amit először nem tudtam mire vélni, mert ugye van egy pár hülye csoport az iwiwgyilkoson. Rákérdeztem az alapítónál, nincs-e fotó róla:

Sajnos tegnap ottjártamkor nem volt már lehetőségem. Elvileg reggel még megvolt, délután fél5-kor már nem. Nagyon remélem, hogy csak kipofozzák, mert az eléggé ráfér.

Akinek van fényképe a hűlt helyéről (vagy magáról az óráról) küldjön, aki meg tudja mi lett vele, haladéktalanul írja meg!

*Frissítve: Drága Emberiség! Az Urbanista történetének eddigi legdurvább mellényúlásáért vagyok kénytelen elnézést kérni. Természetesen nem a "gombán" pörögtek a jégcsapok, hanem a mellette levő hagyományos pörgő órán vagy reklámizén. Legalábbis azt hiszem, mert azt most a norcon sem találom. Na most vagy eltűnt azóta vagy nem is volt és már akkor is vizionáltam az egészet - még nem tudom. Mindenesetre ezúton is elnézést minden károsulttól. (Bár megjegyzem, futófényből kilógó jégcsapokért aztán tényleg minden képzőművész lelkesedett volna.) Még gondolkodom, hogy hajnali részegségre, túlhajszoltságra, öregségre, a világgazdasági válságra vagy valami kisebbségre fogjam a dolgot, de amint kitalálom, mindenkit értesítek.

[Fotó: KékPáfrány.]

A fülemüle - vagyis a csalogány - nem valami egzotikus madár, amelyik csak a távoli, érintetlen természetben, valamint romantikus műdalokban él. Ha ligetes helyet talál sűrű aljnövényzettel (a földön költ!), akkor a városokban is megtelepszik. És nem is csak a kertes övezetekben, de akár a Józsefvárosban is vígan elél - ott van ugyanis a Fiumei úti sírkert. Márpedig az öreg temetők valóságos madárparadicsomok, mivel nem csak rengeteg öreg fa, de csend, béke és nyugalom is van. Ide szervezi idén a Magyar Madártani Egyesület a Fülemülék éjszakáját május 15-én szombaton, ahová vakokat és gyengén látókat is örömmel várnak. Aki lemarad, az Csepelen pótolhat egy héttel később, de Váctól Kaposvárig még nagyon sok helyen lesz szervezett fülemülehallgatás májusban. Egy kis ízelítő alant.

Az Urbanista történetében se szeri se száma be nem váltott ígéreteimnek. A legrégebbi talán az, amikor valamikor a peloponnészoszi háború idején egy ferencvárosi belső négyszintes loftlakás kapcsán azt írtam "legyen ez amolyan bemelegítő, mielőtt körbenéznénk a fővárosi loftpiacon." Hát azóta is gyötört a lelkiismeret, de most már nem fog. Megírni ugyan nem írtam meg a posztot, de megtette helyettem KentaurBen, az Ágy asztal tv blogon. Akit érdekel, kattintson át!

Ismerve a budapesti útviszonyokat, talán nem olyan súlyos dolog, amit Pilgram szúrt ki a Kerepesi úton - bár azért nekem is feltűnt például, hogy az Aréna előtt elhajtva kifelé a városból hirtelen óriásit nyekkenünk. Az ilyen apróságokban inkább az a bosszantó, hogy egy kis odafigyeléssel meg lehetett volna csinálni normálisan is.

Nekem azt mondjátok el (és már akartam erről Dának írni egy levelet), hogy a Kerepesi úton, ezen a szakaszon (www.norc.hu/pano/Cn1julRz/) miért sikerült úgy felújítani az utat, hogy MINDEN EGYES KIBEBASZOTT (elnézést) csatornafedél egészen pontosan az autók kerekeinek nyomvonalában van? Nem gondolt erre valaki, hogy esetleg (mert hely lenne) az egész úttestet 20-30 centivel jobbrább vagy balrább alakítsák ki, és a megfelelő útburkolati jelekkel úgy megoldani a csatornafedeleket, hogy azok középre, vagy a sávok közé essenek?? Hihetetlenül töketlen, impotens, idióta, barom banda dolgozik a városvezetésben, ha ilyen minimális dolgokra is képtelenek odafigyelni, főleg ismervén a remek minőségű magyar aszfaltot, a magyar építőipari vállalkozók lelkiismeretes voltát, illetve az útpálya (különös tekintettel a csatornafedeleknél történő) világhírű ú.n. "echte magyar" szintezési technológiát, melynek lényege, hogy a csatornafedél, még VÉLETLENÜL SE legyen egy szintben az úttesttel.

Borvárost alakítanak ki Budafokon, a Záborszky pincében 2011. júliusáig, áll az MTI hírében:

A mintegy 300 millió forintos EU-pályázattal kihasználhatóvá válik a kerületben található, a Magyarországon egyedülálló, körülbelül 120 kilométer hosszú pincerendszer. Az egyik több hektáros összterületű pince funkcióváltásával valósul meg a Borváros. A projekt legfőbb eleme a borutca, amely egy-egy borvidék hangulatos utcájaként képzelhető el. Másik látványossága a kádár-, fafaragó és hajóépítő mesterségek múzeuma, panoptikuma, a harmadik pedig az egész országban egyedülálló pestiskápolna és a szabadtűzhelyes egykori barlanglakás bemutatása.

Aki a panelek lakóit is komolyan veszi!!! - szól a cég szlogenje három felkiáltójellel, amelyet hirdetésük minden képére rányomtattak. Többek közt erre is. A nagy kérdés, hogy minek, főleg, hogy a szövegben amúgy is leírják:

Az ingatlan műszaki állapota tényleg felújítandó, ennek köszönhető a kedvező ár. Szerencsés, hogy az új tulajdonosnak nem kell kifizetnie egy korábban számára nem a legmegfelelőbb felújítás költségeit.

Ha tényleg komolyan veszik a vásárlót, akkor hova ez a nagy effektezés?