Vannak ugye a közhelyek, hogy ami az orrunk előtt van, azt nem vesszük észre, meg hogy csak egy kívülálló látja meg a bennünk rejlő értékeinket, blabla. Nos Aditya Dev Sood, a 3quarksdaily.com indiai-amerikai bloggere, most mindezt a közhelyt igazolja, mikor egy utcai jelzőlámpából levezeti népünk kultúráját.
Ott vannak ugyanis a kivilágítható taxidrosztjelek szerte a Budapesten, amelyek olyan különös betűkkel készültek, hogy több irányból is olvashatók. Jól néznek ki, bár valahogy nem lettek annyira ikonikusak, így utólag visszagondolva nem is tudom, miért.
Nos ennek a kijelzőnek a logikáján kezd el merengeni a szerző, azután a Merlin falára pingált utánérzéses falfestményről ugrik be neki Vasarely, utána majd mindaz, ami világhíres magyar. Meglepő, mennyi minden kötődik a 2D-3D, sík és tér viszonyához.
A már említett Vasarely mellett itt van mindjárt a legismertebb, a Rubik-kocka, aztán a Gábor Dénes-féle hologram, de a Bolyai féle nem euklideszi geometriát is emlegeti a szerző.
Ami még izgalmasabbak, azok a jelen világsikerei, a Gömböc vagy a Prezi.com, amelyek szintén illenek ebbe a sorba. Akárcsak az, hogy jelenleg épp a 3D-s, hologramos megjelenítésben, tévézésben járnak elől a magyar fejlesztők, kis start-up cégek.
Na de ne szaladjunk el nagyon messzire a városi témától: egyszerűen el kellene gondolkodni, hogy ha egy külföldinek ilyen gondolatai támadnak egy taxilámpáról, akkor nem lehetne-e esetleg jobban kihasználni ezt a logikát?
A nehezen megszült ország- és városszimbólumok, arculatok helyett lehet hogy érdemes lenne elgondolkozni ezen az irányon? Vagy csak észrevenni, hogy amikor egy színes ábrát festenek városvidámításként a falra, akkor az is lehet jellegzetesen magyar - még ha nem is gondolunk rá.
(Linktipp: Péter. Kösz!)
