kispest-textilgyar.jpg

A Kispesti Textilgyár egy korabeli képeslapon (forrás: Wikipédia)

Amikor a múltkori posztban írtam Rákospalota-Újpest vasútállomás hovatartozásáról, azt hittem, valami nagy érdekességet mutatok nektek, de amiket küldtetek kommentben és levélben, azok messze felülmúlták az én sztorimat (csak zárójelben jegyzem meg, hogy azóta bebizonyosodott a gyanúm, miszerint a fenti vasútállomás egy időben biztosan Újpesthez tartozott - pl. 1992-ben -, úgyhogy aki így tudta, az nem sokat tévedett, csak lemaradt egy későbbi határmódosításról).

A mostani posztban néhány különös elhelyezkedésű intézményt mutatok be - többségét a javaslataitok alapján -, melyek nem ott vannak, ahová a nevük alapján saccolnád őket.

 

A Kispesti Textilgyár Pestszentlőrincen


Az megvan, hogy a Kispesti Textilgyár (Kistext) valójában Pestszentlőrincen van? Címe: XVIII. Fáy utca 2. A különös történetbe Heilauf Zsuzsanna történész, a lőrinci helytörténeti gyűjtemény vezetője avatott be minket.

Tehát volt Szentlőrincpuszta (korábban, még a török idők előtt Szentlőrinc falu), amelyből egy XIX. századi parcellázás során kihasították a későbbi Kispestet. A maradék Szentlőrincpuszta először Vecséshez, majd Kispesthez tartozott. Kispest egy évtizedig vitázott a lőrinciekkel a határvonalon, és csak 1910-től vált önállóvá Pestszentlőrinc mint nagyközség. A vita ideje alatt alapították a Kispesti Textilgyárat – ami mindig is Lőrincen volt – de a neve megmaradt kispestinek.

Ipartörténeti előzményként még annyit hozzáfűznék, hogy a Budapest Lexikon szerint a gyárat Klein Gyula, Popper Samu és társai alapították, s 1907-ben vette át a Kispesti Textilgyár.

kispesti_textilgyar_rt_epulete.jpgA Kispesti Textilgyár 1913 előtt (forrás: XX. század.hu)

 

Az Újpesti kocsiszín Angyalföldön és az Angyalföld kocsiszín Újpesten

Azt alighanem mindenki fejből vágja - de a közlekedésbarátok mindenképpen -, hogy az Újpesti kocsiszín (vagyis villamosremiz) Angyalföldön található (XIII. Váci út 201.), míg az Angyalföld kocsiszín Újpesten (IV. Pozsonyi út 1).

A magyarázat nem annyira logikátlan, ha felidézzük, hogy a közlekedési útvonalak jelentős épületei néha arról a társaságról, vagy annak útirányáról kapták a nevüket, amelynek a tulajdonában volt az adott vonal. A Déli pályaudvar nem azért déli, mert Budapest déli részén van, hanem azért, mert a Déli Vaspályatársaság üzemeltette.

ujpest_kocsiszin.jpgAz angyalföldi Újpest kocsiszín - ismeretlen szerző képe a villamosok.hu-ról

Amikor az újpesti lóvasutat átadták (1866) még nemhogy Angyalföld nem létezett, de Budapest sem: a három város majd csak 1873-ben egyesül (na jó, Engelfeld azért felfedezhető a korabeli térképeken). Mivel a lóvasút Újpestre ment, ráadásul a vonalat kezdetben "Pest Uj pesti lóvonatú vasútnak" hívták (a vállalatot pedig Pesti Közúti Vaspálya Társaságnak), kézenfekvő volt, hogy a remízt - ami az akkori közigazgatás szerint Pest városában épült fel - újpestinek nevezzék. (A teljes sztorihoz hozzátartozik, hogy az 1866-ra felépített lóvasúti telephelyet lebontották, és a helyén épült fel a villamoskocsiszín a vonal "villamosítása" után).

Az 1896-ban felépült, helyrajzilag Újpesten lévő másik, ma is működő remízt értelemszerűen nem lehetett újpestinek nevezni, hiszen abból már volt egy. Így adódott, hogy - bár a villamostársaság nevében ezúttal nem szerepelt ez a név, mégis az Angyalföld kocsiszín nevet kapta (egyébként addigra Rákospalotán is épült egy remiz).

Nagy kérdés egyébként, hogy mióta használatosak ezek a nevek a remízekre? Az Angyalföld kocsiszínt például nemrég egy középkorú ismerősöm "búrtelep" néven említette (búr=a villamostársaság nevének rövidítéséből: Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Rt.) eredetileg ugyanis ez volt a kocsiszín neve. Krizsán Sándor közlekedéstörténész (Újpest közlekedésének neves kutatója) szerint hivatalosan az 1950-es években kaphatta az Angyalföld kocsiszín (illetve még hivatalosabban: Angyalföld forgalmi telep) nevet, mikor már évtizedek óta újpestinek nevezték a Váci úti telephelyet.

angyalfold_kocsiszin.jpgAz újpesti Angyalföld kocsiszín - volt "búrtelep" területén található lakóház (fotó: Fejes Balázs - villamosok.hu)


Hamster elveszett villamosvonalakat bemutató oldalain más szerepel magyarázatként. Szerinte a kocsiszín már eleve újpesti területen épült, s a határ egy későbbi kiigazítás során került északabbra, vagyis utólag kebelezte be Angyalföld a remizt, de a nevét meghagyták. Ezt az elméletet nem tudtam alátámasztani térképek alapján, és az 1843-46-ban kihelyezett pesti határkövek sem igazolják, de kizárni sem tudtam, hogy néhány évig, évtizedig valóban Újpesté lehetett ez a földdarab, talán épp akkor, amikor a remiz a nevét kapta.

Az újpesti kocsiszín egyébként már évtizedek óta nem működik, helyén egy szupermarket van. Ezt a fotóalbumot ajánlom megtekintésre annak, aki a szomorú utolsó villamosos képekre kíváncsi.

0008.jpgAz Angyalföldön található Újpest kocsiszín végóráiban a megszűnés előtt (fotó: Wagner Attila A villamosok halála c. albuma)

 

Tétényliget: egy település, amit a MÁV talált ki


Török Máté olvasónk hívta fel a figyelmem erre az érdekességre: van egy vasúti megállóhely Budapest XXII. kerülete és Érd érdligeti városrészének határán. Korábban Nagytétény-Érdligetnek hívták, a Vasútállomások.hu szerint 2010 utolsó napjaiban keresztelték át Tétényligetre, ami valójában csak fantázianév, mivel ilyen település vagy városrész nem létezik. De hol van ténylegesen a megálló?

Annak ellenére, hogy az állomás közelében lévő házak mind Érden vannak, és az odavezető Tétényi utca is Érdhez tartozik (az a határ Érd és Budapest között), maga a vasútállomás közigazgatásilag Budapest XXII. kerületében van (bár ezt maga a MÁV sem tudja, mert a vasútállomás keresőjében csak annyi szerepel, hogy cím: Nagytétény-Érdliget n. a.)

tetenyliget.jpg

Nagytétény-Érdliget állomásépületét 2005-ben bontották el - utána lett az állomás Tétényliget (Meszár András fotója a vasútállomások.hu oldalról)

 

Rákosszentmihály vasútállomás Alsórákoson

És ha már vasútállomás, Rákosszentmihály: ez az állomás a XIV. kerület Alsórákos városrészében található, erre Lápi Piréz olvasónk hívta fel a figyelmem kommentben. Pontos címet nem tudok mondani, mivel személyforgalom már több mint fél évszázada nincs az állomáson, vélhetően emiatt a MÁV vasútállomás-keresője szerint ilyen állomás nincs is (egyébként szerintem a cím valami ilyesmi lehet: XIV. Öv utca helyrajziszám).

Az épület magárahagyatottságát kitűnően érzékelteti Legát Tibor zseniális vasútállomás-sorozata is a Magyar Narancsban, ahol A neve: senki - Rákosszentmihály címmel írta meg a történetét. Amúgy annyira nem különleges az állomás elhelyezkedése, ugyanis a körvasutat (hivatalosan Budapest bal parti körvasút) Pest város határvonalának legészakibb szegletéhez passzítva építették, s ez a határ kevés módosítással ma is fennáll, tehát mindaz, ami ettől délre esik, az Agyalföld, Zugló és Kőbánya területén fekszik, e fölött pedig az 1950-ben Budapesthez csatolt elővárosok találhatók.

Vagyis a körvasút valamennyi volt és jelenlegi állomása az 1950 előtti Budapesten található (így pl. a már lebontott Pestújhely megálló is a XIV. kerületben volt).

 rakosszentmihaly.jpg

Vicces képeslap Rákosszentmihály körvasúti állomásról. Az állomásépület ma már nem így néz ki, és valószínűleg egy év alatt sem fordul meg ott ennyi ember, mint itt a levelezőlapon (forrás: vasútállomások.hu)

Székesdűlő-házgyár, Dunakeszi

A Székesdűlő-házgyár történetében kicsit bizonytalan vagyok, lehet, valójában nem is tartozik ide az eltévedt közületek közé. Székesdűlő ugyanis Budapest IV. kerületének legészakibb városrésze, a házgyár hatalmas területe azonban mindig is Dunakeszihez tartozott.

Ugyanakkor nem egyértelmű számomra - és ha valaki okosabb ebben, kommentben elárulhatná -, hogy Székesdűlő mint földrajzi terület pontosan hol helyezkedik el? Igazodik vajon a csak jóval később létrejött Újpest város, illetve Budapest IV. kerületéhez, vagy azon túl terjeszkedik, és része Dunakeszinek is? Mindenesetre az igazsághoz hozzátartozik, hogy a gyárat nevezték Dunakeszi házgyárnak is, illetve 1969-es létrehozásakor III. sz. házgyár névre is hallgatott.

Természetesen mint házgyár már a rendszerváltás környékén lehúzta a rolót, de mint ipari terület megmaradt mindmáig több vállalkozásnak adva helyet, és számos elnevezése közül a Székesdűlő-házgyár is fennmaradt. Fénykorában egyébként ebből a gyárból kerültek ki Újpest, Újpalota és számos más lakótelep elemei, az úgynevezett "szovjet típusú panelházak" sokasága.

Ha nem is sikerült valamennyi, általatok javasolt érdekességet feldolgoznom, azért ne csüggedjetek, a sorozat folytatódik, előbb-utóbb a legizgalmasabb témákat olvashatjátok az Urbanista blogban. Addig is a lenti felhívás tovább él:

 

Ha tudsz olyan budapesti kerület- vagy városrészhatárról, ami érdeklődésre tarthat számot különös, vagy kevésbé közismert vonalvezetése, kialakulásának története vagy környezete miatt, és megírod a palotabarat@gmail.com címre, vagy ide kommentben, megköszönöm és igyekszem utánajárni. Úgyszintén várom a helyi legendákat (akár igazak, akár nem), közismert tévedéseket is, melyek budapesti határral kapcsolatosak.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: képeslap angyalföld újpest pestszentlőrinc kispest érd nagytétény xiii. ker xix. ker xxii. ker xiv. ker xvi. ker iv. ker xviii. ker rákosszentmihály határjárás kerülethatárok székesdűlő rákosszentmihály vasútállomás tétényliget vasútállomás

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr336500231

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

matteo14 2014.07.18. 10:34:44

Pesthidegkút esetleg? Sosem értettem,hogy miért Pest,amikor budai oldal.

gtamasl 2014.07.18. 11:14:37

Hasonló még:
A Rákoskeresztúri új köztemető valójában Kőbányán van, nem Rákoskeresztúron

kercsi vííí 2014.07.18. 13:11:02

Budafoki kocsiszín Albertfalván, Budaörsi repülőtér a XI. kerületben.

OZ a Kételkedő 2014.07.18. 13:11:02

A Kispesti Erőmű Pestszentlőrincen van. A magyarázat: Amikor épült, már létezett Lőrinciben a Lőrinci Erőmű. Ezért más nevet kerestek.

bloggerman77 2014.07.18. 13:12:40

Az újpesti kocsiszín mindig Pest szab. kir. városhoz, utána Budapest székesfővároshoz tartozott. A pesti-rákospalotai határ (1840, Újpest alapítása előtt a mai Újpest Rákospalota Káposztásmegyeri-puszta nevű határrésze volt) 1699-től ott volt, ahol a mai XIII. és IV. kerületek határa van.
1950-ben történt annyi változás, hogy az Újpesti (Sabán)-sziget hídtól északra lévő részét hozzácsapták Újpesthez.

bioLarzen 2014.07.18. 13:14:50

@matteo14: Egyáltaslán nem biztos, hogy bármennyire is releváns, de:

"Pest nevének eredete valószínűleg az ókorba nyúlik vissza: Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2). Más magyarázatok szerint eredete a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent. A Gellért-hegy gyomrában pedig nagy hévizes barlang található, amelynek a kijárata ma már be van falazva, azonban egykor nyitott volt, és a barlang mélyéből a Dunába folyó forró víz a környék fő látványosságának számított. Más vélemény szerint a pest szó a mai Gellért-hegy és Várhegy közötti, ma Tabánnak hívott területen, az akkori szlávok által folytatott cserép- és téglaégető-ipar kemencéire utalt. A régi magyar nyelvben valóban a kemencét nevezték „pestnek”, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. (Lásd még Pécs nevének eredetét!)

A szó számos szóösszetételbe került be. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy neve Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő neve pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település is a nevét." (forrás: wikipedia.hu)

Vagyis, a "Pest" tag történelmileg is előfordult többször a budai oldalon is - és nem Pestre, vagyis a balparti városra utal, hanem kemencére/barlangra stb... Namost, nem tudom, Pesthidegkút szempontjából ez mennyire releváns - de lehet...

Ettől amúgy még remek kérdés, nekem eszembe sem jutott... pedig milyen jogos.

white zimbabwean 2014.07.18. 13:16:22

Egy vidéki példa: Balatonszéplak alsó vasúti megállóhely ténylegesen Zamárdi területén található.

;lkjljgjgdyudare 2014.07.18. 13:17:16

@matteo14: Egy elmélet szerint, amikor a mongol (tatár)járás után a királyi udvar kővárba költözött, akkor a Buda nevet és az udvartartást hozta magával a "főváros" az előző helyről. (Ennek hollétéről viták vannak.) A hegyvidék és a Várdomb a királyi birtok részét képezte. Az immáron zavaró Pest népét átköltöztették a laposabbik folyópartra. Egy település maradhatott a hegyes oldalon: Pesthidegkút. A történeti források három Budát említenek. Ős-Budát, Ó-Budát és Budát.

maestro1 2014.07.18. 13:21:51

I. kerületi szakrendelő a XII. Maros utcában. Ja és a budafoki kocsiszín, de azt már ellőtték előttem :)

Békássy Csaba 2014.07.18. 13:23:38

@gtamasl: Igen, de Kőbánya Keresztúri-dűlő részén.

bloggerman77 2014.07.18. 13:27:37

A jelenlegi újpesti Székesdűlő nem történeti része a volt palotai, később újpesti határnak. Az "igazi" palotai Székes-dűlő a mai XV. kerületi Rákospalota-Kertváros északi részét és a mai IV. kerületi Káposztásmegyer I. déli részét foglalta magába.

A ma Újpesten lévő Székesdűlő Dunakeszi határrésze volt, amit átcsatoltak Újpesthez. Valószínű, hogy a dűlő egy része Dunakeszin maradt, ezért nevezik így a házgyári területet is.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.07.18. 13:29:21

@bloggerman77: Ezt kösz, ebben voltam bizonytalan. Forrást tudnál mondani hozzá? Újpestnek és Dunakeszinek is van helytörténeti folyóirata, de pont ezzel nem foglalkozott egyik sem.

bloggerman77 2014.07.18. 13:29:59

@bloggerman77:

Még annyit, hogy az újpesti kocsiszín mellett álló "Vadászkastély" volt 1866-ban a lóvasút végállomása, ami az egykori pesti határcsárda, a Pester Hotter Wirtschhaus helyén épült, tehát mint mondtam, ez a terület a török kiűzése óta biztosan Pesthez tartozott.

Békássy Csaba 2014.07.18. 13:30:33

Rákosszentmihály vasútállomádást ne az Öv utcánál keresd, hanem legjobb esetben is a VIX. kerületi Vezseny utcánál (van ott a kerülethatárnak egy kiszögellése).
A vasútállomások tekintetében nem elég a személyforgalmi állomásokat figyelni, van egy sor olyan szolgálati hely, ahol csak áruforgalom és árupénztár van.
Egyébként a rákosszentmihályi állomáson utoljára 1968-ban állt meg személyszállító vonat (előtte 1952-ig működött).
Pestújhely megálló és az örház épülete a vasút pestújhelyi oldalán van, pontosan meg kellene nézni a még meglévő határkövekhez képest.

Békássy Csaba 2014.07.18. 13:31:53

@Békássy Csaba: Bocsánat, természetesen ismerem a római számokat: helyesen XIV.

bloggerman77 2014.07.18. 13:33:09

@Palotabarát:

Megkeresem, egy 70-es évekbeli, xerox sokszorosított helytörténeti kiadványban van dűlő térkép, meg a Czoma-féle monográfiában. Ott látszik, hogy a mai Újpest területe a "Váci út felőli dűlő" nevet viselte.

A 2008-as XV. kerületi almanach c, kiadványban egymásra másolták a mai közig térképet az 1860-as évekbelivel, és ott látható, hogy Dunakeszitől lett átcsatolva több terület.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.07.18. 13:39:19

@Békássy Csaba: Pestújhely vá.-t már rég lebontották sajnos. A kerülethatár a Körvasút sor, vagyis az egész vasúti töltés és a mellette húzódó földsáv a határkövekkel együtt XIV. kerület.

A Vezseny utcáról tudok, múltkor írtam is róla, a Rákosszentmihályi állomás azonban az Öv utcához esik közel, nem a Vezsenyhez (ettől függetlenül persze lehet, hogy az a MÁV-telek, amin áll, valóban a Vezseny utca helyrajziszám címet viseli).

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.07.18. 13:40:50

@bloggerman77: Kösz, kösz, megnézem ezeket is. Közben magam is megtaláltam egy nyelvtani dolgozatban, és tényleg, az eredeti Székes a Kertvárosban volt, ahogy írtad. Nem is tudtam róla, frankón.

Majd a kalendáriumot is megkeresem, talán megvan.

Kösz!

szb9 2014.07.18. 13:43:40

@matteo14: Pesthidegkút önálló település volt Pest megyében, Hidegkút néven. Mivel sok Hidegkút volt/van az országban, azért kapta a Pest- előtagot, hogy meg lehessen különböztetni, melyik megyében lévő Hidegkútról van szó. Azóta aztán hozzácsatolták Budapesthez, de ez egy másik történet.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2014.07.18. 13:46:53

@szb9: De akkor miért nem Budahidegkút lett? Ezt én sem vágom.

bioLarzen 2014.07.18. 13:49:15

@szb9: Na, ma is okosabban fekszem le, mint ahogy felkeltem.

Kösz a magyarázatot!

szb9 2014.07.18. 14:15:59

@Palotabarát: mert Pest megyei település volt. Buda nevű megye nincs.

pangea 2014.07.18. 14:55:00

Kispesti Erőmű, ami szinten Pestszentlorincen van. Az indok: letezik egy Lőrinci Erőmű egy Lőrinci nevu telepulesen, es nem akartak osszekeverni a ket nevet.

aeidennis 2014.07.18. 18:56:35

Székesdűlő egy ármentes térszín, az óholocénben még a Duna egyik szigete volt. Körülbelül azt a területet fedi le, amelyet a kettes út és a dunakeszi tőzegláp övez. Azt hiszem bronzkori településnyomok is vannak rajta.

Szerintem a legérdekesebb ilyen sztori az, hogy Zala település Somogy megyében, Somogy település Baranya megyében, Baranya település pedig Ung vármegyében volt anno.

vadász2 · http://kariblog.blog.hu 2014.07.18. 20:08:17

A Kistextnek környéke is érdekes ebből a szempontból. Ugyanis szemben, a vasút túloldalán, már a kispesti részen volt a Kistext-pálya (ma benzinkút és bevásárlóközpont van a helyén), kicsivel lejjebb pedig ott van Kispest vasútállomás szintén Pestszentlőrinc területén.
A Kispesti erőművet már említették:
@OZ a Kételkedő: @pangea:

De szokott meglepetést okozni Szent Imre Kertváros is, amely nevével ellentétben nem Pestszentimrén van, hanem Pestszentlőrinchez tartozik (mindkét Imre a Szent Imre-év alkalmából vette fel a nevet.)