alakor.jpgAlakor - Fotó:expohungary.com

Legalábbis a 2009-es Év belsőépítésze-díj nyertesének, Tardos Tibornak ez a véleménye a megosztó, 2015-ös magyar Expo-pavilonról, az Alakorról.


Az Alakor koncepciója Sárkány Sándor (díszlettervező, író, rendező) vezető kreatív tervező ötlete, amely Herczeg Ágnes táj- és kertépítész tervező kertkoncepciójával került kiegészítésre. Ertsey Attila DLA építészmérnök pedig a projekt megvalósítását vállalt el. A tervet installációként és nem épületként kell értelmezni, azonban így is sokan támadják. Ertsey Attila építész – korábban a Magyar Építészkamara alelnöke – a fenntartható építészet területén szerzett gyakorlatot, vagy másfél évtizedet foglalkozik autonóm, önfenntartó házakkal és fenntartható települési stratégiákkal.


A 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjára kiírt ötletpályázat első díját Gettó Tamás és Hutter Ákos: A malom című terve nyerte, még sem ez valósul meg, hanem a második helyezést elért Alakor projekt, amely a közönségszavazatban kiemelkedően jól szerepelt.

Építész szakmai berkekben többen meglehetősen súlyos bírálattal illetik az Alakor-pavilont. Különösen Ertsey Attilán kérik számon, miért nem lépett vissza az első díjas Malom-projekt javára?


Ertsey többek között az alábbiakkal érvel az Építészfórumon:


"Bécs tolerált egy Hundertwassert, aki az építészet területére tévedt. Hogy házai giccsesek, dilettánsak? Igen, azok. Mégis jók, a maguk módján… Budapest nem tud tolerálni egy Sárkány Sándort? Amint a mai nyílt levelek mutatják, nem, már ami az építészeket illeti. El kéne vonatkoztatni az építészeti-stiláris részétől, egy látványterv alapján kapott benyomástól, és a tervet önmagában, egészében megítélni…Megkíséreltem e hálátlan feladatot elvállalni - a szoborszerű épület-víziónak testet-szerkezetet-működést adni. Én ebben a történetben egy mesterember vagyok, mégis úgy tűnik, nekem kell elvinnem a balhét. Van, aki meg is fogalmazza: a Szőcsöt nem támadhatja, a Sárkányt sem, na, akkor marad az Ertsey…Az Alakor arról az élhető jövőről szól. Dadogva, bumfordian, amatőr módon, szakmaiatlanul. De szól. Én azt hiszem, megértettem valamit belőle, ezért vállaltam, hogy egy nemépítésznek segítek. Mert ez a világ el fog pusztulni. Hamarabb, mint gondolnátok. S ami marad belőle, az nem stílusok, trendek, hanem valami, ami az életet menti át. Egy búzaföld egy sámándob közepén. Tök abszurd, nem?"


Tardos szintén az Építészfórumon Föld és víz címmel június 18-án megjelent véleménycikkében egyrészt kitér az építészek petícióinak értelmetlenségére:


"a szakmánkban dúló testvérháború, az egymás alá ígérgetés napi rutinja, a megbízók lehetetlen feltételeinek (fogcsikorgatva, de mégis) elfogadása olyan napi gyakorlat, amely bármi összefogásra felszólítást szemforgatássá fokoz le. Amíg nem vagyunk hajlandóak tisztába jönni a magunk gyarló hiányosságaival, összesített teljesítményünk alacsony színvonalával, egész szakmai életünk végletes provincializmusával, addig nincsen mihez csatlakoznom. Egzisztenciálisan amúgy is ennek a leharcolt, mélypontról mélypontra evickélő szakmának vagyok a része, fölösleges lenne ezt a nem-teljesítményemet még látszat-összefogásokkal is hangsúlyoznom. Ennyit tehát a petíciókról."


Másrészt festőművészeti példával felvezetve arra a következtetésre jut, hogy:


"[az Alakor pavilon esetében] az építészeti hagyomány (kultúra) nem jutott szóhoz; hogy a megformálás egyetlen gesztusa sem szolgál tanulsággal későbbi épületek számára; hogy mindaz, amit funkcionálisan építészettel szoktunk kielégíteni (pl. emberek mozgatása, ellátása) itt alárendelődik egy meseszerű, kizárólag elmondható, akarható, ám építészetileg nem létező, meg nem formálható dramaturgiának. Nincsen ennek a tervnek egyetlen felismerhető építészeti eleme sem… ezzel a pavilonnal építésznek nem érdemes vitába szállnia. Számomra nem több, mint egy hamburgert formázó hamburgeres bódé: kuriózum, szárazföldre vetett hal. Nem kell bántanunk: elegendő óvatosan kikerülnünk. Éljük csak tovább a magunk szárazföldi életét - hacsak holnapután nem köteleznek arra, hogy mi is költözzünk a víz alá..."

 

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: kiállítás alakor

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr456376143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gizmo26 2014.06.19. 15:00:46

Sok építész nem bírja megemészteni, hogy egy szakmánkívüli kapta meg a zsíros állami megrendelést. Hiszti. Ennyi.

Beri Svarc 2014.06.19. 15:29:55

@gizmo26: Azért nem egészen. A dolog sok mindenről szól. Legelőször is: a terv minősíthetetlenül gyenge, még az árvalányhajas, sámándobos vonalon is. Még Makoveczhez vagy a még gyöngébb Csetéhez képest is (igen, így értettem: a Makovecz munkái javarészt elég közepesek voltak - látványosak, meglepőek, de építészetileg, a saját maga által föltett mérce szerint is közepesek).
Ha ezt a munkát elfogadhatónak ítéljük, akkor tényleg nincs többé miről beszélnünk; ha elfogadjuk, hogy ez valamiféle színvonal, akkor innentől bármi lehet. Ha erre nem mondjuk azt, hogy "no ezt azért már mégsem", akkor semmire sem lesz jogunk ilyet mondani.
Merthogy ez az Alakor egy nagy rakás hablaty; pl.: 'búzatábla egy sámándob formájú épület emeleti, majdnem teljesen ablaktalan helyiségében' (hát ne haragudjon a világ, de én ezek után nem vagyok kíváncsi semmiféle eszmeiségére).
Az, hogy ezért még sok pénzt is fizetnek, az tényleg másodlagos volt a megszólaló szakmabeliek körében. Nyílván fokozta a fölháborodást, de nem az okozta.
A kormánypárti apologéták egyik fő csapásiránya volt ez az érv, csakhogy semmi sem támasztotta alá; nekik viszont nem túl sok egyéb épkézláb érvük volt.

idelle · http://egymondatban.blog.hu/ 2014.06.19. 17:33:28

@gizmo26: fura véleményed van. fura, hogy ez egy vélemény...

gizmo26 2014.06.19. 18:21:51

@Beri Svarc: @idelle: Az embereknek tetszik, csak az építészek hisztiznek miatta. De természetesen az is elmondható, hogy amit ma kortárs építészet címén művel a szakma krémje, azt az emberek nagy része nem érti és nem is értékeli. Sőt egyenesen csúfnak, pocséknak és unalmasnak találja. Miért kellene az építészek véleményére adni egyáltalán bármiben is, ha az ennyire nem egyezik meg az emberek ízlésvilágával. Különben meg csak második díjas lett valahogy.

Beri Svarc 2014.06.19. 18:29:03

@gizmo26: Ha így a zemberekről beszélünk, akkor ezeknek a zembereknek a valóvilág, meg a latin szappanoperák tetszenek, meg a kokódzsámbó.
Ennek én ugyan nem örülök, de tiszteletben tartom. De azért ettől még a fent említett dolgokat mégsem kéne színvonalas kultúrának tekinteni.
Mellesleg, ha ugyanezen zembertipusra lett volna bízva a döntés, akkor elég sok ma már történetinek és csodaszépnek tekintett épület nem épült volna meg (hirtelen csak az Eiffel torony körüli fölzúdulást említeném).

gizmo26 2014.06.19. 18:42:58

De miért minősíthetetlenül gyenge? És mitől lesz valami minősíthetően gyenge? Nem tudod észrevetted-e, hogy lehúzod ezt a tervet, és meg sem indokolod, hogy miért minősíthetetlen. Van egy általános esztétikai látásmódod, amit évek alatt magadra szedtél, saját látásmódnak vélsz, közben pedig lehet hogy csak egy "művész" egyetem átmosta az agyad egy bizonyos szemléletmód szerint. Ahhoz viszonyítasz, és ítélsz meg valamit. De nem tudod megindokolni, hogy miért minősíthetetlen. És körülbelül ugyanez igaz az egész építész társadalomra is. Ha meg is indokolják, azt csak az ő szabályrendszereik szerint, az ő szintjükön érthető módon teszik. De ebből az értelmiségi hablatyból semmi de semmi nem jut át a "nem építész" társadalom szintjére. Ezért van az, hogy nem lett belőle országos szintű felháborodás, csak az építészek puffognak magukban, de az meg úgysem érdekel senkit, hiszen se hatalmuk, se befolyásuk semmire. A kamarájuk is csak egy nagy sóhivatal. Tudod mit, ez is nagyon jól mutatja az egész elb*szott építész társadalmat. Mert az összes mérnök valahogy megfért egy közös mérnökkamarában, de egyedül az építészeknek, ezeknek a kompromisszumképtelen elbaszott művészlelkeknek egy külön építész kamarát kellett csinálni, mert nem tudtak együtműködni senkivel.

gizmo26 2014.06.19. 18:50:51

@Beri Svarc: Azt indokold már meg emberi nyelven, hogy ez mitől minősíthetetlenül gyenge, és mitől lesz minősíthetően gyenge. (Bár ez egy ideiglenes ilyen installációra nem igaz, de úgy átalában egy épület nem attól lesz ám jó, hogy néhány építész azt böfögi rá, hogy ez mennyire fantasztikus, hanem attól, hogy a két generációval később élő emberek nem akarják azt lebontani.)

Beri Svarc 2014.06.19. 20:47:29

@gizmo26: Teszek egy próbát. Bár hozzáteszem, hogy én jobbára még a politikailag elfogult laikusoktól is inkább lesajnáló véleményeket hallottam.
Tehát a problémák az építménnyel:
1) Zavaros, saját rendszerében is inkoherens alapelvek. Tisztázatlan, konfúz alapkoncepcióból ritkán tud jó végeredmény kikerekedni.
2) a formai kiindulópontként használt sámándobbal is több gond van: azon túl, hogy már ~1000 éve nem igazán jellemzi a kulturánkat, nem is specifikusan magyar (hasonló sámándobjai vannak az összes sztyeppei, szibériai népnek). De még ha ezektől eltekintünk, akkor sem hozza még a hamburger formájú hamburgeres vagy a kanál formájú étterem színvonalát sem. Esetleg egy sámándob formájú tanctér lefedés még stimmelne, de a 2 db élére állított, szintekre osztott dob, amiben az emeleten egy búzamezőt akarunk bemutatni, az szintén olyan egyértelműen zavaros, hogy azt talán nem is kéne túlmagyarázni.
3) formálás: buta, nem jól komponált formavilág. Meglepő forma, de csak kb. annyira, mint egy hentestől hozott disznócsülök a könyvesbolt kirakatában. Nem szép; a szép semmiféle értelmezhetősége szerint. Absztraktnak direkt, direktnek absztrakt; de még ez se lenne gond, ha elgondolkodtatna, de az ügyben meg goto 1).
A tömegalakításában, térkapcsolataiban sincs semmi nagyvonalú: egy súlyzóforma, ami föl van nagyítva, és vízszintesen föl van szeletelve szintekre, és van rátéve egy ajtó valahová. Nincsenek igazi térélmények. A sámándob koncepcióból ezerszer többet ki lehetett volna hozni.
4) Anyaghasználat, részletek: a nádburkolat erőltetett, nem is igazán értettem, hogy az hogy fog rákerülni (no meg miért, egy dobra, ami mindenféle szempontból majdnem az ellentéte a nádnak). A látványképeken ábrázolt kék átlátszó motívumok a valóságban annál sokkal földhözragadtabban fognak kinézni (de egy ilyen direkt formai utalásnál elvárás volna, hogy etnográfiailag hiteles legyen a minta - ez nem az).
5) Telepítés: amennyire a helyszínt ismerem, ez egy hosszúkás telek, aminek a végére, a kontextussal mit sem törődve van odapöttyentve a súlyzó. De persze nem kötelező, hogy a helyszín határozza meg az épületet, ismerünk olyan jó alkotásokat, amik szétfeszítik a környezetüket. Ez nem ilyen.

Ezek után én is hadd kérjelek, hogy hasonló részletességgel értekezz a kereskedelmi tv-k szabadon választott egyik műsoráról! Vagy erről az építményről. Vagy bármely kedvenc épületedről.

Beri Svarc 2014.06.19. 20:59:58

@gizmo26: az építész és mérnökkamarák különállóságának több oka is van:
1) történelmi: mindig is külön szakma volt, külön céhes és kamarai szervezetekkel.
2) sajátos szakma: egyszerre mérnöki tevékenység és művészi munka. Még az építésben részt vevő egyéb mérnöki szakmáktól is határozottan eltérő gondolkodásmóddal, problémákkal, érdekekkel (és akkor még nem is beszéltünk a nem építőipari egyéb mérnökökről, akikhez kb. annyi közünk van, mint a gyógyszerészekhez). Ráadásul az építőiparban dolgozó mérnökökkel egy csomó szempontból "ellenérdekeltek" is vagyunk (a munkáink természetéből adódóan).
3) És hát bizonyára élhetetlen pöcsök is vagyunk.

gizmo26 2014.06.19. 21:17:33

@Beri Svarc: Látod, erről beszéltem, nem tudsz közérthető, rövid üzeneteket megfogalmazni

Beri Svarc 2014.06.19. 21:31:38

@gizmo26: Bocsi, asszem nem trolletetlek tovább; csak azt még leírom, hogy a közérthető ÉS rövid üzenetem ott volt az első bejegyzésemben; ami neked nem volt elég, további indoklást kértél; amire én 2200 leütésnyi közérthető szöveggel reagáltam (az eredeti cikk ennél majdnem 2,5× hosszabb volt); a szöveg szerintem érthető (persze egy bizonyos nívó fölött - én a gyerekeimmel ezen a nyelven szoktam beszélni kicsi koruktól fogva; van persze, amikor nem értik, de akkor kérdeznek).
Teszek még egy utolsó próbát egy igazán rövid és igazán közérthető üzenetre: "ez a projekt egy szellemi rezsicsökkentés". (ez így 43 leütés lett, én ennél rövidebbet nem tudok)

gizmo26 2014.06.19. 22:20:13

@Beri Svarc: Jó van hát azt én is látom. Elég csak elképzelni egy vidéki város főterén. Az ilyenek elbontásáért szoktak aláírásokat gyűjteni a helyi civil szervezetek. De az azért érdekes, hogy ez ennek ellenére mégsem az utolsó terv lett, hanem a második. És erről egy olyan tervzsűri döntött, amiben benne voltak a MÉK képviselői is. (Mondom én hogy az egy sóhivatal.)

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2014.06.20. 10:02:17

@Beri Svarc:

Nekem az a bajom ezzel a hisztivel, hogy az első helyezett SEMMIVEL nem volt jobb ennél a búzavacaknál.
Amiket írtál, nem vitatom, szomorú, hogy ennyi tellett a tervezőtől...Szerintem sámándobot lehetett volna szebben is tervezni, ha már... Még azzal se lenne bajom, hogy oldalt állnak, bár lehet jobb lett volna, ha egy kétoldalú dob lenne az egész..

Csak azt tartom visszataszítónak, hogy olyan érveket mondanak (mondasz) ami totálisan igaz arra a malomnak nevezett hulladékra is. Elég nagy szégyen, hogy bárhol is első helyet kaphatott. Ráadásul ez a "minősíthetetlen" dob is, ha jól emlékszem MÁSODIK helyezett lett. Szóval volt két hulladék ötlet, felesleges hisztizni azon, hogy melyik a rosszabb, főleg olyan indokokat felsorolva, amik a másikra is igazak.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2014.06.21. 16:23:44

@gizmo26: "közérthető és rövid üzenet" - a te megállapításod elég rövid és somás, ("Sok építész nem bírja megemészteni, hogy egy szakmánkívüli kapta meg a zsíros állami megrendelést. Hiszti.") épp annyira mint amennyire egy szellemileg rest, a dolgoknak utánanézni nem kívánó embertől telik. Érdemes utánaolvasni.

gizmo26 2014.06.21. 18:48:55

@mB: Utánaolvastam. Végigolvastam az Expo weboldalán a koncepciót - nagyotmondó semmitmondás, mint a tervkoncepciók általában és végigolvastam az építészfórumon a cikkeket is ezzel kapcsolatban. Elég szánalmas, hogy mindenki fel van háborodva meg írogat, de cselekedni senki sem tud. Főleg a Kamara, ami nem jó szinte semmire, csak hogy tagdíjakat szedjen, és felmentse etikai ügyekben a megvádolt tagjait.

mB · http://frankzappa.blog.hu/ 2014.06.23. 08:34:06

@gizmo26: akkor csak a tények kedvéért:
- "a zsíros állami megrendelés" - egy párszáz négyzetméteres pavilonról beszélünk, még ha normális tervezői díjért is sikerül tervezni, azért nem ez az utóbbi évek megbízásainak legzsírosabbja, amiért küzdeni kéne... Amúgy meg EGY darab "zsíros" megbízásért küzdene az EGÉSZ építészszaka, avagy?...

- "zsíros állami" #2: az eredetileg első díjat Getto Tamásék megkapták az első díjért járó (zsíros) összeget, így anyagilag (ha csak erre vagy érzékeny...) ők is ki lettek fizetve.

- "Sok építész nem bírja megemészteni, hogy egy szakmánkívüli kapta meg" - ha elolvastad (volna) a cikkeket, petíciókat, se a tervező személyét, se annak a szakmáját nem kifogásolta SENKI (minden mást igen). Amúgy ahogy az első díjast is építész tervezte, úgy a mostani előrángatottban is VAN építész, így nem szakmán kívülre ment a "zsíros" megbízás.

- "Hiszti." - igen, ez pont az, pedig TÉNYLEG csak utána kéne olvasni...